Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-16 / 198. szám

Péntek, 1938. szept. 16. Politikai napilap XIV, évfolyam 198. sz. A fogyó hold A fogyó hold nem Herczeg Ferenc regénye, amely a duriántuli törökvilág sorvadását viszi az olvasó szeme elé, hanem a holdaknak az a mennyisége, amely arra volna hivatva, hogy a miniszterelnök Kaposvárott , bejelentett csodálatos forradalmának a tárgyi alapját szolgáltassa. A miniszterelnök beszédének ez a passzusa volt az, amelyet minden gondolkodó és a magyarság jövőjéért aggódó lelek ebben az orországban pártkülönbség nélkül egyforma megértéssel és helyesléssel fogadott. Nem volt eltérés egy jól átgondolt, kormányprogrammá avatott és gyorsan végrehajtandó földreform szükségszerűségének megítélésében. Egyezett a felfogás abban is, hogy minél szélesebb körű a földreform, minél több uj mezőgazdasági exisztenciát teremt és minél szelesebb szociális alapokra helyezi az ríj magyar államnak az épületét, annál jobban össze fog olvadni benne a csodálatos elem a reálissal és a fantáziának a szárnyalása a társadalom cs állam szilárdságának biztosítékaival. De mióta a kaposvári beszéd elhangzott, a különböző oldalakról napvilágra kerülő kommentárok, magyarázatok, megnyilatkozások és számitások mezébe. burkolt óhajtások mintha állandóan nyirbálnák a földreform céljára még igénybe sem vett holdak mennyiségét. Olvasunk magyarázatokat, még pedig nem is ellenzéki oldalról, amelyek vagy a nagy sietségtől óvják a miniszterelnököt és mérsékletet ajánlanak a földreform végrehajtásának során, vagy pedig nz eddigi földreform kísérletek hibáinak kiszínezése mellett csökkenthetik a földreform céljára ígénybevehető és igénybeveendő holdak mennyiségét. Ez a szociálpolitikai fogyó hold elmélete. K i húzni a Holdakat a reform alól; Senki se mondja, hogy a felen pillanat, mikor a világtörténelem szekere megint dübörögve közeledik felénk és mikor nem tudjuk, hogy mit hoznak reánk a legközelebbi napok, időszerűtlen volna ezzel a látszólag kizárólag szociális és belpolitikai kérdéssel való foglalkozás. Éppen a világháborút követő esztendők szörnyűséges tapasztalatai taníthattak volna meg bennünket arra, hogy ezek azok a kérdések, amelyek visszahatnak a történelem alakulására s ezek azok a kérdések, melyeknek késedelmeskedései vészesen megbosszulhatják magukat. A világháború után valamennyi környező állam végrehajtotta a maga földreformját. Mi is csináltunk valami földreform-félét, amely azonban nem nagyon haladta meg a minta érték nélkül jeligéjének méreteit. De viszont ahány földreformot a csehek, oláhok és szerbek végrehajtottak, nz mind alapos volt, mind a magyarság ellen irányult rs mind a magvarság népi birtokállományát tépdeste meg. Hogy miért, arra nagyon ís kézenfekvő a felelet. Azért, mert nz utódállamok kormányai a magyarlakta vidékeken bőségcsen találtak felosztásra n 1 k a 1 m a s n a g y b i r t o k o k a t,1 amelyeket feldarabolva odaadhattak azoknak, akik közelebb álltak szivünkhöz, mint az elszakított területek földnélküli, nincsetlen magyar zsellérre? és parasztiak És miközben igv a magyarságot semmizték" ki ősi birtokállományából, Benesék még elismerést is véltek bezsebelhetni a nyugati demokráciákban azért, hogy á legmodernebb szociálpolitikai elvek alkalmazásával szégyenitik meg a feudálisnak elhíresztelt, oligarchikus jellegű magyar államot. A határ mentén fekvő hercegi, grófi és egyéb nagybirtokokat fel lehetett osztani és a felosztott földekre lehetett cseheket, oláhokat és másfajta jövevényeket telepíteni, de vájjon meg lehetett volna-e ugyanezt cselekedni akkor is, ha kisbirtokos magyarok sürü' tömegei népesítették volna be ezeket a területeket? Abban a polgárháborúban, amely ma Csehország németlakta vidékein folyik, a szudétanémetségnok egyik legnagyobb erőssége, hogy ott a földbirtokreform úgyszólván már évszázadok előtt automatikusan végbement s a német kisemberek, kispolgárok, kisbirtokosok tömegeibe idegen elemeket beékelni és a szudétanémet vidékek nemzetiségi képét semmiféle mesterkedéssel meghamisítani nem lehet. Ez a cseh tapasztalat lehetne tanulság a mi számunkra is. Ezzel a tapasztalattal szemben el kell hallgatni az olyan szemforgató élveknek, hogy a jól felszerelt nagybirtok többet termel, mint a kisgazdának invesztíciót nélkülöző földje, hogy a nemzeti élet nem nélkülözheti a tói vezetett nagybirtok irányító befolyását cs igy tovább. A valóság az, hogy még a gazdaságiakban intenzív nagybirtok is emberben extenzív s a földreform kérdését nem szabod pusztán gazdasági érvek szerint megitélrii és halogatni, hanem a nagy népi és szociális követelményeket kell meglátni mögötte, melyekkel a magyarság ál! vagy bukik. A holdaknak fogyni kell, de nem ugy, hogy lecsipdesnek belőlük, hanem ugy, hogy minél több jusson belőlük azoknak, akik n holdakat müvelik, i ujtuk' élnék és Ka kell, értük meghalnak is. Chamberlain két és félóráig tanácskozott Hitlerrel és pénteken visszautazik Londonba Henlein kiáltványa a franciák szerint veszélyezteti a békeakció sikerét Részleges mozgósitás és csapatösszevonások Csehországban A berctfiesgadeni találkozó enyHitette a feszültséget London, szeptember 15. A világ érdeklődésének középpontjában az a történelmi jelentőségű repülőút áll, amelyet Chamberlain angol miniszterelnök tett Németországba. Szerdán délután hozták nyilvánosságra Chamberlain kezdeményezését és az angol miniszterelnök csütörtökön reggel repülőgépbe ült tanácsadója, Sir H o r a e 1 W i 1 s o n és a külügyi hivatal középeurópai osztályvezetője, Sir' W i 11 i a m S t r a n g társaságában és Berchtcsgadenbe utazott. Az angol miniszterelnök és kísérete fel 1 órakor megérkezett Münchenbe, ahonnan különvonaton folytatta útját Berciitesguden felé. MüncHenben angol München, szeptember 15. Chamberlaint repülőtéren először Hendcrson nagykövet, majd Ribbentrop külügyminiszter üdvözölte. Az angol miniszterelnök mosolyogva szállt fel a várakozó gépkocsira* amelyben Henderson nagykövet és Ribbentrop is helyet foglalt. Sok ezernyi közönség, várakozott a járdákon, amely zajosan üdvözölte az angol miniszterelnököt, akit a pályaudvaron Waldner államminiszter fogadott és a különvonathoz kisérte, amely egynegyed 2 órakor indult cl a müncheni pályaudvarról. Berchtesgadenben Berchlesgaden, szeptember 15. Chamberlain miniszterelnök néhány perccel 4 óra után Ribbentrop kíséretében különvonaton megérkezett a berchtesgadeni vasútállomásra. A miniszterelnök rövid időre betért a Grand Hotelbe, majd Mcissner allamiv.« niszter kíséretében a Berghofba ment. Chamberlain délután 4 óra 55 perckor Hitler gépkocsiján Bcrchtesgadenből jövet megérkezett az obersalzbiergi Berghofba. Hitler kancellár háza lépcsőjén üdvözölte