Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-11 / 194. szám

Vasárnap, 1938. szeptember TT. tfíCMÁGY ÁR OR SYÁfT Végig Albánián Természeti gyógymód A Svájcban évszázadok óta bevált gyógyfü­kever ékeki cukorbeteg-tea, vese-tea. epe-tea, gyomor-tea, ttovdbbd aranyér, idegbdntalmak és tüdőbeteg­ségek gyógytedi és hizlaló-tea Magyarországon egyeddül a „Szanatórium" Gyógyszertárban Budapest, VIII., Szentkirályi ucca 22. hiphatók. A megrendelésnél közölni kell a betegséget. Egy havi kúrára való bármely gyógytsakeverék ára három pengő. A SZKIPETAROK FÖLDJÉN Tir«n«, augusztus. Tirana uj főterén, a minisz­tériumi épületek tövében hatalmas óratorony áll, mely -sz európai időt van hivatva jelezni. Fur­csa, de igy van, az óratorony közelében lévő Ho­tel Korcsa tulajdonosa — ki még lovas szpáhi volt a török hadseregben —, fittyet hány az euró­pai időnek és órája az elmúlt törökvilág idejét mutatja. Mikor nálam fél -kilenc, nála már fél tizenkettő felé jár az idő. És biztos vagyok ób­ban, hogy sem ő. sem más száz és ezer hason­koru nem fog uj időbeosztáshoz igazodni, mert a török világ mélyen véste be szellemét az albán népbe. Hiszen, mikor Albánia független ország lett, s a törökök végleg elhagyták ezt az orszá­got, az albánok egy része a gyász jeléül fekete fezt viselt, melyet az uj kormánynak kellett el­tiltani. Olykor azonban még elő-elő tűnik a fe­kete fez ogg mohamedán albánok fején. Latin irás? Az öregeknek bizony ismeretlen fogalom még, s az is marad örökre. Üzletük cégtáblája latin betűkkel hirdeti nevüket, üzletüket, de az alattuk feketekávézó és megszakítás nélkül ci­garettázó vének meghalnak anélkül, hogy meg tudnák fejteni a fejük felelt lógó tábla rejtélyes Akombákomjaít ... De talán az uj ifjúság fogja diadalra vinni az nyugati kulturát? Igen. Ameny­nyire Albániában lehet, diadalra viszik. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy az albán intelligencia lélektanilag három részre ta­golódik. Albániában nem lévén egyetem, sem fő­iskola, az albán ifjúság külföldön végzi iskoláit. 'A külföldön tanuló albán ifjúság — mig külföl­dön tartózkodik — homogénnak mondható, át van hatva azzal a tudattal, hogy hazájába visszatér­ve. hatalmas munka vár rá Hazatérve azonban, egyrészük visszasüllyed abba a letargikusnak mondható lézengésbe, amely honfitársait jellem­ei és "beletörődik abba. hogy Albániában uinrt vasút, s legbiztosabb közlekedési eszköz a sza­már. A másik csoport az, mely bizoovosfoku kedv­telenséggel végzi azt a munkát, melyet végeznie kell s külföldön szerzett igényeit kielégíteni nem tudván, legszívesebben külföldre indulna. A har­madik csoport az, amely lendülettel, a jövőbe ve­lett bittel és fartatizmussal dolgozik az uj Albá­nia megteremtésén. De ezek sem maradnak Igazi európaiak. -A környezet 'aktimativálja őket. Ncin olyan társadalmi élet, mint ott, hol a műveltsé­get szerezték — külföldön. Nincs művészet, nincs színpad. Mindez esik a jövő zenéje. Tirana egyik legelőkelőbb esti szórakozóhelye a Kursal, hol egy hécsi zenekar játszik évek óta, tánc nincs. Durazzónak is van néhány „bar"-ja, attrakciójuk: az a néhány magyar lány, akik a lánykereskedc­lcm jóvoltából végzik a pincérnői teendőket. Al­bániában igen sok ilyen szerencsétlen magyar lány van, akik a legmostohább körülmények közt tejjgetik életüket. Az albán iskoláslányok már modern neveiésl 'kapnak, uccákon is látni őket, bubifrizurát hor­danak, iskolai egyenruhát s vasárnaponkint a női gárdában masiroznak a főváros uccáin egy-egy tiszti uniformisba öltözött hercegnő után. Ter­mészetesen, arra gondolni sem lehet, hogy olyan nagy szabadságot élvezzenek, mint nyugati tár­saik. hiszen az egész Balkánnak szigorú kötött erkölcsei vannak, melyeket talán soha eltörülni nem lehet. VIZKERESKEDELMI RT. Tirana Wutjainak vize ihatatlan. Nem is isszák, csak a legszegényebb néposztály fiai, akik nem bírják megvenni a drága import-vizet. Mert Ti­rana ivóviz készletét az északkeletre fekvő he­gyek közül. 90 km távolságból szállítja a Gafiir­Blhra-cég teherautókon s egy huszliteres kanna vízért egv lek-ct (:!0 fillér") kér. Igy érthető, hogy Tirana inkább feketekávét és sabeszó-t iszik, mint drága vizet. Egv fekete 7 fillér, egy sabe­szó (hüsilö ital) 15 fillér. Durazzo méz rosszab­bul áll víz dolgában, mert Olaszországból kény­telen a vizet szállítani. Mindennap hajó hozza Bariból az ivóvizet. Talán éppen a vizhiány az okozója annak a nagy tisztátalanságnak, amely Albániában lépten-nyomon tapasztalható. Euró­pai gyomor sem igen birja az albán kosztot, lé­vén minden birkafaggyuval főzve. Tiranát uccai árusok járják olyan kocsival, mint a fagyialtos­kocsik, melyekben parázs felett vaspálcára csa­vart birkabelek sülnek. Egy lek-ért az ember egy marokravalót kap — ahogy mondom, a marsá­ba — s megsózva eszik. Uccai rostélyokon birka és kecskefejek sülnek", vásárokon egész birkák forognak a uyárson, me­lyet szükségtelen nagy lármával végez az árus. Albániai tartózkodásom alatt alig nyúltam főtt ételhez, annál több gyümölcsöt fogyasztottam és kosz-t, (joghurtszerü tejtermék). A füge olcsóbb, mint az alma, paradicsom, körte stb. Egy kiló 1 lek. Vendégszeretet, a'érbosszu Nincs Európában még egy nép, mely oly be­csületesen tartaná a vendégszeretetet, mint az al­bán nép. Legnagyobb ellenségét is tisztelettel szolgálja ki, ha házában tartózkodik s leszámol­nivalóját akkorra hagyja, ha a vendég elment házától. Egy öreg albán igy magyarázta a szent szokást: — Ha te a hegyekbe akarsz menni, én melléd adom kisfiamat vezetőül s ha valaki neked a leg­kisebb rosszat teszi, annak ellenére, hogy fiam veled van, én bosszút állhatok azon nz emberen, mert engem megsértett és az cgé«z családomat. Ez a vérbosszú. Nem lehet kiirtani, habár az uj törvények értelmében közönséges gyilkosság­nak számit. A minap is revolver dördült Tirana egyik uccáján s mint megtudtam, két család vér­bosszus harcának kilencedik áldozata rogyott össze holtan. A tettes Amerikából jött vissza, hogy véghezvigye teltét, hogy kiköszörülje csa­ládja becsületén esett csorbát. Lent, a sík vidé­keken már ritka a vérbosszú, de fent, a 3—4 ezer méteres hegyek völgyeiben, a komor sziklák közt, hol még törzsfők az urak a nép fölött, hol a be­csület, a barátság szent, ott ínég igen sokszor fog eldördülni a fegyver a család és az egyén becsü­lete miatt allah. vagy a názáreti? Albánia tutnyomórészben mohamedán. Északi részén, főleg a hegyilakók közt sok a katolikus, (kb. 20 százalék), dclen pedig a görög ortho­doxók vannak nagy számban. Albánia felszabadí­tásában, mondhatni, az aránylagos legnagyobb áldozatot a keresztények hozták, hiszen a tőrök uralom alatt volt valamelyes joguk s igy elsőrendű érdekük volt a török igét lerázni. Még az albán mohamedánoknak sem volt fényes a sorsuk, mert Tiranában is csak egy családnak engedték rnog, hogy földszintesnél nagyobb házat építsenek, lé* vén azok igazi törökpártiak. Az a mohamedán világ 'azonban, mely a török időkben igazi fény­koiát élte, letűnt Albániában, mert éppen a nyu­gati műveltség terjesztésével kezdenek a mosék fölöslegessé válni. A müveit mohamedán osztály már nem tartja fontosnak, hogy a mohamedán istentiszteleten résztvegyen, megmossa az elő­csarnokban a lábát és harisnyában vagy mezít­láb guggoljon keletfelé nézve, miközben a müfÜ hangos szóval emlegeti Allah nevét. A mohamedán templomok közönsége csak őr cg és szegény férfiakból áll s ha ezek kipusztulnak, bezárhatják az összes mozákat, vatgy ha nert* zárják be, azt csuk a kíváncsi idegenek kedvééri teszik majd. Igy azonban a helyzet nem aggasztó, Ugyanis: fanatikus mohamedánból sosem lesz katolikus, hitetlen emberből már lehet. Albán ka­tolikus körökben számolnak azzal, hogy Albániai újra katolikussá válhat. Erre minden reményük meglehet, csupán a jelenlegi albán vezetőségnek: kellene ilyen irányban szabadságot adni a nép­nek. Nem volna szükség térítésre, sem erőszakos beavatkozásra. Megnézem a tiranai kis katolikus templomot^ Esteledik.* sr.ük sikátorokban botladozok. gödrös, utakon. Ilyenkor kimerészkednek a mohamedán asszonyok is egy kis esti levegőre. Fátyol nincs, a fátyol tilos, de amint megpillantanak engem, az idegent, ijedten húzzák össze kendőjük *t arcú kJ előtt. Vihognak, nevetnek rajiam, a hitellenen, aki ily későn is itt mászkál a düledező viskók közt. Megtalálom a templomot. Köfalas udvar, rt falon egyszerű, fekete kpreszt s a kis templomból latinul taangzik ki az ének: Taatum ergo < • Mintha otthon volnék. De alig néhány száz mé­terre az égre mutat egy nagy ceruza, egy moz# minarettje, s a müezzin fülét befogva lejajgat aí esendes esti sikátorokra. Elnyomja a kis temp­lom orgonáját. Feketeruhás muzulmán asszonvok néznek, engem, A hitetlent. Íme választhatok: Al­lah, vagy a Názáreti . . , Kiss Oszkár. Asszonyom, megnyiíi a Feminal fővárosi nívójú h ölgy íod rász-sz alon K^y*> Speciális vas- és vizondolálóst, legtökéletesebb hajfestést természetes színárnyalatok­ban végezünk. Tartós ondolálást a legmodernebb gépekkel felelősséggel készülnek, ol­csó árak. A t. hölgyközönség látogatását várjuk. RÁCZNÉ és PALOTÁS MÁRIA páratlan kedvezőiéit a eeimagyarorszao oiuasöinak A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, podmaniczky UCCA 8. sz igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatalé díjmentesen bocsáit olvasói rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents