Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-02 / 187. szám

Péntek, 1938. szept. 2. Politikai napilap XIV. évfolyam 187. sz. Háború pedig nem lesz... Nem vitázunk: elismerjük' "cs magunk is állítjuk, hogy vcgső elemzésben a párisi külvárosi békék Európa minden bajának és mai akut lázállapotának okozói. Immár senki sem kételkedhetik benne, hogy elvakult bosszúállás vágya, a megtorlástól való félelem, a nyegle felületesség, hipokrita szemforgatás és tudatos valótlanság voltak ezeknek a békéknek létrehozói. Á szörnyűségek emlékiratai, amelyek most egymásután latnak napvilágot, hajmeresztő részleteket árulnak abból a játszi könnyedségből, amellyel egy valamikor kiváló, de lappangó kórtól tépdesett agyú professzor, n bosszúállás tigrise s többé-kevébé érdektelen társaik egyodalu bemondások, meghamisított statisztikák, átszínezett térképek és rövid használatra készült történelmi adatok alapján határokat szabdaltak, országokat csonkítottak, népe.ket nyájak módjára osztogattak és ajándékozgattak, tőt mindenhatóságuk tudatában még uj nemzeteket és országokat is teremteni merészkedtek. Igy született nieg az európai homunculus, a nép nélküli nemzet, Csehszlovákia. A tizenkilencedik" század folyamán Törökország volt Európa beteg embere. Azután azt a monarchiát tisztelték meg ezzel a címmel, amelyet tiszteletreméltóan makacs következetességgel, de kevésbé tiszteletreméltó kis ravaszkodásokkal az úgynevezett csehszlovák köztársaság mostani elnöke is segített szétrombolni. Halott lett a beteg emberekből. De a halottak gyorsan lovagolnak. Mindazok a vádak, amelyeket annak idején Benes és társai belezümmögtek a versaillesi döntőbirák fülébe anélkül, bogy a vádlottaknak módjuk lett volna védekezésüket előadni, vagy az itélőbiráknok hajlandóságuk lett volna ezeknek védekezését meghallgatni, most a csehszlovák" köztársaság örökkévalóságát veszélyeztetik'. Ma kezdik nyugaton is észrevenni, bogy a csehszlovák köztársaság idétlenebb, de egyúttal türelmetlenebb nemzetiségi állam, mint a volt monarchia és ma jönnek rá arra is, hogy a büszkén emlegetett u} Európának is megvan a beteg embere Csehszlovákia személvében, akit idegen doktoroknak kell vizsgálni és kúrálni, ha azt akarják, bogy a fertőzés ne ejtse hatalmába egész Európát." Sajnos, csak" ma, majdnem husz esztenCÍÖVPI a háború befejezése után jutottunk el odáig, hogv azok, akiknek hivatali elődei részesek voltak a mostani állaootoknak megteremtésében, szükségesnek látják, hogy a helyszínén tanulmányoztassák egy mesterséges államtókolmánvnak a __ viszonyait. Mennyi minden másként történhetett volna, Ka nem egy, hanem esetleg öt vagy tiz lelkiismeretes és igazán pártatlan Runciman doktort a békeszerződések" megkötése előtt küldöttek volna ki erre, a mi vidékeinkre, hogy ellenőrizzék a különféle kuruzslók bemondásának és diagnózisának helyességét. Talán akkor nem ülné meg n háború rémének lidércnyomása szinte esztendőről-esztendő'-e Európát és nem kellene olyan pesszimisztikus hangú cikkeket olvasni a laDckban, amelyek ugvszólvén csak Haladékot adnak a Békének, ds sejtetni engedjék, hogy a haladék mögött ott lappang a legszörnyübbb rémnek, a háborúnak tüzvörös ragyogású rémképel Imételjük: elismerünk mindent és magunk is állítjuk, bogy mindaz, ami ma Csehszlovákia körül történik, tökéletesen igaz. Való, hogy ez az államalakulás nem őszinte és nem természetes. Való, hogy rajta teljesedett be legelőször az őszinteség nélküli poli-. tikai alakulásnak elkerülhetetlen végzete. Való, bogy nem az igazság napjának pirkadása és a kisebbségek jogának valami belső igazságszeretetből fakadó felismerése volt az, ami a nyugati hatalmak érdeklődését Csehszlovákiára terelte, hanem a birodalmi németségnek a szudétanémetek mögött álló és meglepetésszerű megnyilatkozásaival Európát nyugtalanító ereje. Való, hogy a szudétanémetek kérdése adminisztrációs és a határokon belül megoldható, vagy megoldhatónak veit nyelvi és nemzetiségi kérdésből hovatovább az egymással szereben álló hatalmak presztízs-kérdésévé kezd átformálódni, amelynél a megoldást már a csehszlovák határokon tul jelentkező világpolitikai nekikészülődések is megnehezítik. Es mégis szilárd az a meggyőződésünk, hogy nem lesz háború. Nem hisszük, bogy igazuk lenne azoknak, akik kávéházi kerek asztal körül könnyedén vetnek oda olyan kijelentéseket, bogy Németország már nem engedhet, vagy akik a jólértesültscg nirharangját játszva tudni véli, hogy ez a lég* kedvezőbb pillanat a leszámolásra, mert Anglia és Franciaország nem fog tüzbemenni a csehszlovák állami fikció fenntartásáért. Nem hisszük, hogy altatás volna Runciman törekvése a békéért és nem biszszük, hogy nem a béke megtartásának komoly reményét csillogtatta meg a nagy angol minisztertanács. Nem hiszünk a háborúban, egyszerűen azért, mert a legnagyobb, szinte már az emberi méreteket meghaladó felelősséget venné a vállaira az, aki megkockáztatná egy modern háború felidézését, amelyben repülőbombák süvítenek, városok dőlnek romba, értékek vesznek és elpusztul nemzetek ifjúsága, fiatalsága és virága. Csehszlovákia azért nem fogja elkerülni a végzetét. Jönni kell és jönni fog egy olyan alkotmánymódosítás, amely véget vet a p e m á k nagyhatalom fikciójának cs életlehetőséget biztosit a csehek mellett a többi népeknek is. Ebben meg fognak egyezni a nagyhatalmak, amint megegyeztek annak idején Bulgáriára, Kelet-Ruméliára, Macedóniára, Krétára cs Albániára vonatkozólag. Azután majd az esztendők kövei őrölnek. Sorsát senki el nem keí ülheti. De háború Csehszlovákiáért nem lesz. Ez a tüzesóva nem fogja lángba borítani a világot. Huszonhárom körzetre osztják Csehországot A legújabb terv szerint bizonyos fokú törvényhozási jogot is kapnak a körzetek Heinlein Konrád megérkezett Berchtesgadenbe és pénteken találkozik Hitlerrel Prága, szeptember T. Cseh" jólcrtesült helyen határozottan tagadják azoknak az önkormányzati terveknek a hitelességét, amelyek az angol és francia sajtóban megjelentek. Hangoztatják, hogy egyelőre még csak keretek vannak, különböző gondolatok, amelyeket részben a kormány már eddig is ismeretes első tervéből vett át, továbbá olyan elgondolások, amelyek Benes elnök cs Runciman lord kezdeményezésére, vezethetők vissza. Ezenkívül a szudétanémetek ismert emlékiratát is tekintetbe vették. A terv azonban csak akkor fog kialakulni, ha annak részleteit a szudétanémetekkel megtárgyalták. Eddig azonban a szudétanémet párt kiküldöttei csak előzetes megbeszélésekén vettek részt. A mostani terv szerint 23 körzetet letcsitenének. Ezek közül három tiszta német körzet volna, kettő a tulajdonú'peni Csehországban ós egv Morvaországban, ezenkívül egy magyar körzet fs létesülne, mig a többi nyelve cs közigazgatása vegyes volna. A körzeteket messzemenő önkormányzattal ruháznák fel cs a körzeti gyűléseknek bizonyos korlátok között törvényhozási joguk is lenne. A körzetek élen álló zsupán azonban vétójogot nyerne a körzetgyüIósen hozott törvényekkel szemben. Az iskolaügyeket, a közművelődést cs a gazdasági ügyeket a körzetek önállóan intéznék. Mint a Prágai Magyar Hirlap értesül, a kormány tervezete szerint a magyar körzet székhelye Érsekújvár lenne. A hadsereg, a külpolitika, a vasút és posta központi vezetés alatt maradna. A közös ügyeket a prágai nemzetgyűlésen intéznék. A csendőrségct szervezetileg a hadsereghez csatolnak cs a csendőri szolgálat ellátása központi vezetés alatt maradna. Az eddigi városi tendőrseg körzeti rendőrséggé ala-^ kulnu út