Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-11 / 170. szám

Csütörtök, 1938. augusztus 1T. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Szabadtéri jegyek a DÉLMAGYARORSZÁG nöiIN MEMÓRIÁM Mikor megszűnik' egy régi újság, olyan aá, ejint •az utolsó férfisarj temetése; megtorditják a kriptán a címert. A szellemi előkelőségnek volt képviselője a Magyar Hirlap is, amelynek bucsutisztéigésén csak a lelkek mélyén égnek fáklyái az emlékezésnek. Micsoda mult és mekkora serege a jobbnál jobbaknak, akik lobogója alá tartoztak a közel ötven év alatt. Azt lehet mondani, hogy valóságos irodalomtörténet, — ah, nem érti meg azt a mai generáció, amely jobbára lángolás nélkül keresi a valahová való tartozandóságot S megelégszik a pálya külsőségeivel, mindenesetre az irógsztala helyett inkább a szabadjegyek után erdeklödve. A Magyar Hirlap forradalmat jelentejt az újságírásban, amely addig mérföldjáró csizmában, szép komótosan, ballagott kitaposott ösvényeken, hivatalos órákat tartott s azokat átlépni szentségtörésnek tartotta. A vezércikk volt a fő, lehetőleg szép hosszú és külföldi vonatkozású. írói meg voltak győződve róla, hogy a világ hatalmasai most már menten észhez térnek s felhagynak átkosnak bélyegzett szenvedélyükkel, ezért jelentette ki T. kiváló német zsurnaliszta is, mikor valami francia-orosz szövetséget kritizált kíméletlenül: — Der Car wird sich Kra'zen! A közelfekvö esemény nem volt olyan fontos, hiszen azt mindenki tudta. Egy újság 1871. évi augusztus 12-iki számából való például ez a kis hir: — A fiatal tűz. Vasárnap éjjel két péksegéd otthon összekoccanván, a szóváltásból az lett, hogy az egyik fogta a mester söréttel töltött puskáját s a másikba belelőtt. Ez utóbbi körházban fekszik, amaz pedig fogságban ül. Ilyen bolondokat csinál az a fiafal tüz, kivált ha még egy kis bor is járul hozzá. A Magyar Hirlap nem volt riportujság, inkább irodalmi jellegűnek lehet mondani. A szépirodalom nem érdekette a napilapokat, amelyek megelégedtek azzal, bogy komorságukat Jókai folytatásos és mindenkit lenyűgöző regényeivel enyhítették. Külön szépirodalmi napilap volt a Fővárosi Lapok, aztán semmi. Horváth Gyula, a Magyar Hirlap megalapítója azonban mindent és mindenkit egyesíteni akart az újságjában. Elhódította, habár rövid időre, még Jókai Mórt is a régi újságjaitól, sőt ugy rémlik, mintha átmenetileg Mikszáth is a munkatársai köze tartozott volna. Csak llcrc:cg Ferenccel nem boldogult. Irodalomtörténeti adat cz, el kell mondani. Herc/eg akkor volt első virágzásában, szokatlan gyorsan terjedt a népszerűsége és erre Horváth Gyula, aki valóságos kényúr volt szokásaiban és felfogásaiban, azt kezdte hirdetni, hogy hasonló könnyű dolgokat. minden intelligens úriember tud írni, ha rászánja magát. Nem olyan nagy kunszt az, végy néhány léha kisasszonyt, egypár huszgrattilát, kártyát, vadászatot, aztán öntsd le szerelem-tej6zinnel, kavard össze és kész a Herezeg-novclla. ö megmutatja, hogy teremt ilyen irót, aki még hozzá igazi gentry, népszerű társasági hős, külsőre daliásabb minden huszártisztnél, hiszen róla mintázták az Aranyszobor Toh/i Miklósát, — és erre. felfedezte Pékár Gyulát. Ettől kezdve jelentek meg Dudú főhadnagy problémái, kedves 6zép szines írások, Herczeg népszerűségét azonban /lém tudták áttörpi. Valahogy itt is bebizonyosodott az a regi állítás, amely szerint a kevesebb néha több és a szépirónak nem muszáj okvetlenül minden műveltségét, tudását beleszorítani egyegy könnyebb fajsúlyú munkába. Azonban még is csak az akkor kibontakozó uj fiatal irói gárda sorakozott a Magyar Hirlap köré. Gárdonyi Géza, Bródy Sándor tehetsége itt kapott szabad területet, Ambrus Zoltán itt irta tanu'mányszámba menő kritikáit, Benedek Elek mesemondó bübája tiz soros kis hirecskébül is kiragyogott, a még jóformán gyerek Hcltai Jenő itt nyitott valósággal, iskolát a látszatra talán könynyed, de mégis annyira mély költészet számára és ha egyik nap ő búsongott Katója zordsága fölött, másnap Makii Emil kesergett a Margitja után. Az örökké vidám Káinoki Dóri is fiatal volt, mint általában mindenki ebben.a szerkesztőségben, semmit se vettek komolyabban, mint amit valami megérdemelt, játékosak voltak, gyerekek, fogócskát j átszóltak a szerkesztőségben, az Isten tudja, mikor írták össze azt a sok, kedves, finom holmit, amiből akárhányszor egész külön lapra való tulszedés maradt. Dc fogalom volt a lap és tekintély s Horváth Gyula ugy szerette a maga gyerekeit, hogy meg azért sem haragudott meg, amikor a sokáig homályban maradt hires dánosi rablógyilkosság később világszenzációvá nőtt vádiratából nyolcsoros napihirt akart szerkeszteni Fenyő Sándor. Az a Fenyő, aki visszahúzódó csendes kis volontérja volt a lapnak, a szerkesztőségi játszadozásokban nem mert résztvenni, ellenben, mikor a nyomda kéz© iratot sürgetett, egyszer csak odalépett ahhoz az asztalhoz, amelyikre minde-nki ledobta a maga Írását, kiclégitette a munkára vágyó szedőket) mig nyolc nap múlva öt magát lepte meg á leg© jobban, hogy segédszerkesztője lett az vjságnakj. Nagy hatalom lett belőle, dc erkölcstelen hajlam® korán kitörte a nyakát. Nem foglalkoznak ezek a sorok a Magyar Hirlap történetével, későbbi pályafutásával, felsorolni seml lehet minden nevet, az öreg krónikás csak amabba a régi világba próbálja magát visszavarázsolni, amely mindörökre ©elmúlt, még csak a reménye nélkül is, hogy mutatót kapjunk belőle. A haj© dani redakciö ifjú oroszlánjainak javarésze már a túlvilágról 'lesi kaján mosolygással a mai törté© nőseket, aki pedig megmaradt a hajdani gárdából, annak nincs kedve a mosolyhoz. Háryja-veti dilettantizmussal, a betű után érzett illetéktelen ka© paszkodással meg lehet tagadni a multat, de ne© künk a lelkünkben marad, mint ahogyan az édes© anyánk kávéjának izét sem feledjük el cikoriás lé© löttyök kedvéért. öreg riporter. II Kúria tízévi fegyházra emelte fel a sikkasztó Torday László büntetését Budapest, augusztus 10. A mulfc év tavaSzán derült, ki. hogy a földművelésügyi minisztériumban Torda\t László gazdasági tanácsos s°rozatos visszaéléseket követett el -ég közel HM fízer pengő kárt okozott <• kincstárnak. Az elsőfokú biróság Toyday Lászlót folytatólagosan elkövetett cbulás okirathamisitás bűntettéért, ötévi fegyházra ítélte, ez1 a büntetést a tábla hatévi fegyházra súlyosbította- Semmiségí p'Jna6Z folytán került, az ügy -je-.Kúria elé, mely szerdán mondott ítéletet. Az ügyet a Töreky tanács tárgyalta nagyszámú hallgatóság e'öft. Az iratok ismertetése után a koronaügyész, indokolta meg a vádhatóság részérő] bejelentett semmiségi panaszokat. A koronaügyÓ6Z hangoztat43- hogy Torday (\: esztendőn át űzte bűnös manipulációit, és uugkárosifofta az államkincstárt, a sikkaszlott pénzösszeget, '<'/'« szórakozásra és Wlra költötte• Indítványozta, hogy a Kúria súlyosbítsa a tábla ítéletét. ' A védő nyomatékos cnyhilö körülménynek kérte betudni az eltenőrzég laza voltát és a vádlott su]y0s betegségét. Félórás tanácskozás után kírdetfe ki dr. Töreky Géza elnök a Kúria Ítéletét, amely az algóbíróságok ítéletét részben megsemmisítette éb Torday László büntetését 10 évi fegyházra emelte fel- z Az ítélet szerint ehybjtő körülmény alig mutatkozik és ilyen magasabb főtisztviselő cB társadalmi rangu vádlott esetében az íszákosfeág semmiképen sem vehető enyhítő körüTménynck. Su]y0sbit;ónak ta]álta a Kúria- hogy CIA N-szavatosság Elsőrendű szakmunka Lakásfertőflenifő Vállalat Fresred, Somogyi-ucca 10 Irodáta, Telefon 31—77. Torday László tiz éven át nagy körültekintés* sel« céltudatos rendszerességgel károsított® meg az államkincstárt, ütette vezette félre egy magas erkölcsi nívón álló állami fóhjvatal főbb tisztviselőit és cselekményével siilyog kárt okozott az államnak éB a köznek. Érdekes változások a halálozási statisztikában Javultak az egészségügyi viszonyok (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi hetekben érdekesen alakult Szeged halálozási statisztiká ja. Az elmúlt két heten 66 halálesetet jelentettek a szegedi anyakönyvi hivatalban, amelyből 36 esetben az elhalt felül volt a 60-ik életévén. A halálokoknál feltűnően nagy számmal szerepel a szívbaj. Husz ember halt meg szívbaj következtében, hatnál a rák volt a halálok és a 60 ével túlélt 36 öregember közül mindössze S balt meg végelgyengülésben. A fiatalabb korosztályokban előforduló halálesetek számának szembetűnő csökkenéséből érdeklődésünkre a következőket mondotta dr Jung János tiszM főorvoshelyettes: — Voltakéjien cz az egészséges állapot, ötven évvel ezelőtt még a halálesetek felét tette ki a csecsemőhalálozások szánta, azóta fokoza© fosán javult a helyzet és ina már száz halottra csak 16 csecsemő esik és 30 öregember, aki felül van a 60.-ik életévén. Az idei nyáron különösen kedvezők voltak az egészségügyi viszonyok, nem lépték fel nagyobbarányu fertőző betegségek és ennek tulajdonitbató, hogv a halálozási statisztikában legnagyobb százalékb. az idősebb korosztályok szeretjeinek