Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-11 / 170. szám

Csütörtök, 1938. augusztus 1T. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Szabadtéri jegyek a DÉLMAGYARORSZÁG nöi­IN MEMÓRIÁM Mikor megszűnik' egy régi újság, olyan aá, ejint •az utolsó férfisarj temetése; megtorditják a krip­tán a címert. A szellemi előkelőségnek volt képviselője a Magyar Hirlap is, amelynek bucsutisztéigésén csak a lelkek mélyén égnek fáklyái az emléke­zésnek. Micsoda mult és mekkora serege a jobb­nál jobbaknak, akik lobogója alá tartoztak a kö­zel ötven év alatt. Azt lehet mondani, hogy va­lóságos irodalomtörténet, — ah, nem érti meg azt a mai generáció, amely jobbára lángolás nél­kül keresi a valahová való tartozandóságot S megelégszik a pálya külsőségeivel, mindenesetre az irógsztala helyett inkább a szabadjegyek után erdeklödve. A Magyar Hirlap forradalmat jelentejt az új­ságírásban, amely addig mérföldjáró csizmában, szép komótosan, ballagott kitaposott ösvényeken, hivatalos órákat tartott s azokat átlépni szent­ségtörésnek tartotta. A vezércikk volt a fő, lehe­tőleg szép hosszú és külföldi vonatkozású. írói meg voltak győződve róla, hogy a világ hatalma­sai most már menten észhez térnek s felhagynak átkosnak bélyegzett szenvedélyükkel, ezért jelen­tette ki T. kiváló német zsurnaliszta is, mikor valami francia-orosz szövetséget kritizált kímé­letlenül: — Der Car wird sich Kra'zen! A közelfekvö esemény nem volt olyan fontos, hiszen azt mindenki tudta. Egy újság 1871. évi augusztus 12-iki számából való például ez a kis hir: — A fiatal tűz. Vasárnap éjjel két péksegéd otthon összekoccanván, a szóváltásból az lett, hogy az egyik fogta a mester söréttel töl­tött puskáját s a másikba belelőtt. Ez utóbbi körházban fekszik, amaz pedig fogságban ül. Ilyen bolondokat csinál az a fiafal tüz, kivált ha még egy kis bor is járul hozzá. A Magyar Hirlap nem volt riportujság, inkább irodalmi jellegűnek lehet mondani. A szépiroda­lom nem érdekette a napilapokat, amelyek meg­elégedtek azzal, bogy komorságukat Jókai folyta­tásos és mindenkit lenyűgöző regényeivel enyhí­tették. Külön szépirodalmi napilap volt a Fővá­rosi Lapok, aztán semmi. Horváth Gyula, a Magyar Hirlap megalapítója azonban mindent és mindenkit egyesíteni akart az újságjában. Elhódí­totta, habár rövid időre, még Jókai Mórt is a régi újságjaitól, sőt ugy rémlik, mintha átmene­tileg Mikszáth is a munkatársai köze tarto­zott volna. Csak llcrc:cg Ferenccel nem boldogult. Iro­dalomtörténeti adat cz, el kell mondani. Her­c/eg akkor volt első virágzásában, szokatlan gyor­san terjedt a népszerűsége és erre Horváth Gyula, aki valóságos kényúr volt szokásaiban és felfogá­saiban, azt kezdte hirdetni, hogy hasonló könnyű dolgokat. minden intelligens úriember tud írni, ha rászánja magát. Nem olyan nagy kunszt az, végy néhány léha kisasszonyt, egypár huszgrattilát, kártyát, vadászatot, aztán öntsd le szerelem-tej­6zinnel, kavard össze és kész a Herezeg-novclla. ö megmutatja, hogy teremt ilyen irót, aki még hozzá igazi gentry, népszerű társasági hős, kül­sőre daliásabb minden huszártisztnél, hiszen róla mintázták az Aranyszobor Toh/i Miklósát, — és erre. felfedezte Pékár Gyulát. Ettől kezdve je­lentek meg Dudú főhadnagy problémái, kedves 6zép szines írások, Herczeg népszerűségét azonban /lém tudták áttörpi. Valahogy itt is bebizonyoso­dott az a regi állítás, amely szerint a kevesebb néha több és a szépirónak nem muszáj okvetle­nül minden műveltségét, tudását beleszorítani egy­egy könnyebb fajsúlyú munkába. Azonban még is csak az akkor kibontakozó uj fiatal irói gárda sorakozott a Magyar Hirlap köré. Gárdonyi Géza, Bródy Sándor tehetsége itt ka­pott szabad területet, Ambrus Zoltán itt irta tanu'mányszámba menő kritikáit, Benedek Elek me­semondó bübája tiz soros kis hirecskébül is kira­gyogott, a még jóformán gyerek Hcltai Jenő itt nyitott valósággal, iskolát a látszatra talán köny­nyed, de mégis annyira mély költészet számára és ha egyik nap ő búsongott Katója zordsága fölött, másnap Makii Emil kesergett a Margitja után. Az örökké vidám Káinoki Dóri is fiatal volt, mint általában mindenki ebben.a szerkesztőségben, semmit se vettek komolyabban, mint amit valami megérdemelt, játékosak voltak, gyerekek, fogócs­kát j átszóltak a szerkesztőségben, az Isten tudja, mikor írták össze azt a sok, kedves, finom holmit, amiből akárhányszor egész külön lapra való tul­szedés maradt. Dc fogalom volt a lap és tekintély s Horváth Gyula ugy szerette a maga gyerekeit, hogy meg azért sem haragudott meg, amikor a sokáig ho­mályban maradt hires dánosi rablógyilkosság ké­sőbb világszenzációvá nőtt vádiratából nyolcsoros napihirt akart szerkeszteni Fenyő Sándor. Az a Fenyő, aki visszahúzódó csendes kis volontérja volt a lapnak, a szerkesztőségi játszadozásokban nem mert résztvenni, ellenben, mikor a nyomda kéz© iratot sürgetett, egyszer csak odalépett ahhoz az asztalhoz, amelyikre minde-nki ledobta a maga Írását, kiclégitette a munkára vágyó szedőket) mig nyolc nap múlva öt magát lepte meg á leg© jobban, hogy segédszerkesztője lett az vjságnakj. Nagy hatalom lett belőle, dc erkölcstelen hajlam® korán kitörte a nyakát. Nem foglalkoznak ezek a sorok a Magyar Hirlap történetével, későbbi pályafutásával, felsorolni seml lehet minden nevet, az öreg krónikás csak amabba a régi világba próbálja magát visszavarázsolni, amely mindörökre ©elmúlt, még csak a reménye nélkül is, hogy mutatót kapjunk belőle. A haj© dani redakciö ifjú oroszlánjainak javarésze már a túlvilágról 'lesi kaján mosolygással a mai törté© nőseket, aki pedig megmaradt a hajdani gárdából, annak nincs kedve a mosolyhoz. Háryja-veti dilet­tantizmussal, a betű után érzett illetéktelen ka© paszkodással meg lehet tagadni a multat, de ne© künk a lelkünkben marad, mint ahogyan az édes© anyánk kávéjának izét sem feledjük el cikoriás lé© löttyök kedvéért. öreg riporter. II Kúria tízévi fegyházra emelte fel a sikkasztó Torday László büntetését Budapest, augusztus 10. A mulfc év tava­Szán derült, ki. hogy a földművelésügyi mi­nisztériumban Torda\t László gazdasági taná­csos s°rozatos visszaéléseket követett el -ég közel HM fízer pengő kárt okozott <• kincs­tárnak. Az elsőfokú biróság Toyday Lászlót folytatólagosan elkövetett cbulás okiratha­misitás bűntettéért, ötévi fegyházra ítélte, ez1 a büntetést a tábla hatévi fegyházra súlyosbí­totta- Semmiségí p'Jna6Z folytán került, az ügy -je-.Kúria elé, mely szerdán mondott ítéletet. Az ügyet a Töreky tanács tárgyalta nagyszámú hallgatóság e'öft. Az iratok ismertetése után a koronaügyész, indokolta meg a vádhatóság ré­szérő] bejelentett semmiségi panaszokat. A ko­ronaügyÓ6Z hangoztat43- hogy Torday (\: esz­tendőn át űzte bűnös manipulációit, és uug­károsifofta az államkincstárt, a sikkaszlott pénzösszeget, '<'/'« szórakozásra és Wlra köl­tötte• Indítványozta, hogy a Kúria súlyosbítsa a tábla ítéletét. ' A védő nyomatékos cnyhilö körülménynek kérte betudni az eltenőrzég laza voltát és a vádlott su]y0s betegségét. Félórás tanácskozás után kírdetfe ki dr. Tö­reky Géza elnök a Kúria Ítéletét, amely az algóbíróságok ítéletét részben megsemmisítette éb Torday László büntetését 10 évi fegyházra emelte fel- z Az ítélet szerint ehybjtő körülmény alig mutatkozik és ilyen magasabb főtisztviselő cB társadalmi rangu vádlott esetében az íszákos­feág semmiképen sem vehető enyhítő körüT­ménynck. Su]y0sbit;ónak ta]álta a Kúria- hogy CIA N-szavatosság Elsőrendű szakmunka Lakásfertőflenifő Vállalat Fresred, Somogyi-ucca 10 Irodáta, Telefon 31—77. Torday László tiz éven át nagy körültekintés* sel« céltudatos rendszerességgel károsított® meg az államkincstárt, ütette vezette félre egy magas erkölcsi nívón álló állami fóhjva­tal főbb tisztviselőit és cselekményével siilyog kárt okozott az államnak éB a köznek. Érdekes változások a halálozási statisz­tikában Javultak az egészségügyi viszonyok (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi hetekben érdekesen alakult Szeged ha­lálozási statisztiká ja. Az elmúlt két heten 66 halálesetet jelentettek a szegedi anyakönyvi hivatalban, amelyből 36 esetben az elhalt felül volt a 60-ik életévén. A halálokoknál feltűnően nagy számmal sze­repel a szívbaj. Husz ember halt meg szívbaj következtében, hatnál a rák volt a halálok és a 60 ével túlélt 36 öregember közül mindössze S balt meg végelgyengülésben. A fiatalabb korosztályokban előforduló ha­lálesetek számának szembetűnő csökkenéséből érdeklődésünkre a következőket mondotta dr Jung János tiszM főorvoshelyettes: — Voltakéjien cz az egészséges állapot, öt­ven évvel ezelőtt még a halálesetek felét tette ki a csecsemőhalálozások szánta, azóta fokoza© fosán javult a helyzet és ina már száz halottra csak 16 csecsemő esik és 30 öregember, aki fe­lül van a 60.-ik életévén. Az idei nyáron külö­nösen kedvezők voltak az egészségügyi viszo­nyok, nem lépték fel nagyobbarányu fertőző betegségek és ennek tulajdonitbató, hogv a ha­lálozási statisztikában legnagyobb százalékb. az idősebb korosztályok szeretjeinek

Next

/
Thumbnails
Contents