Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-07 / 167. szám

DÉL MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1038. augusztus 7. Olcsó nyári árajánlatunk! Férfi öltönyök P 24.-től Tvopical ruhák P 49.-tól Trópus öltöny több színben P 29.­legnagyobb választék az összes ruházati cikkekben Női crepe de schin esököpenyek P 17.-től B'au Ignáfz Kelemen-u. 5. A Oélmagyarorszúg regénye Mr. BUNDASH leia Kát mán Jenő C al akkor rezzen össze, amikor a vastag csekről, pipiskelő olasz ablaküveg másik oldalán egy vöröskereles szempár kezdi dclejezni. Fantom a múltból! A tanár fején most is a szalagnélküli, szú*ke nyári óceánjáró ül, combig erő, barna da­rócköpenye sem lett tisztább. Kitartóan, csö­könyösen nézik egymást. A tanár szeme uzt mondja: — OK, te szegény ember, hát visszajöttél? Yiegmoiidnaltam volna már akkor, de úgy­sem hittél volna > nekem ..: Hol a szép kisasszony, akit magaddal vittél? Te hagytad •1, vagy ő hagyott el téged? Látod, az olá­'at filozófiája hűségesebb szerető. Nem szö­kik meg tőlem, sőt ő hozza meg a mindcn­\apit. Tőled tiz fillért> a másiktól is tizet... ki nem akar sokat, mindent elér... Perotti magához kopogott egy pincért, i'gy ötpengóst nyomott n markába. — V igye ki annak az embernek! A pincér vigyorgott. Öt pengőt, a tanár­nak! Hú, cbböl remek muri lesz. Tessék fi­gyelni, mit csinál mindjárt a tanár ur, mond­ta bizalmasabb vendégeinek az ajtó fele me­net. A személyzet oda plántálta magát az ablakokhoz. Perotti a két ujja közt tartotta n súlyos ezüstpénzt. — 1 lulló, tanár ur, ezt a vendég küldi ma­gának' Szemével Perotti felé csippentett, akit lát­hatólag a legkevésbé érdekelt az ügy. Hatat fordított a komédiának. A tanár nem nyúlt a pénz után. — Nem tudok visszaadni, — mondta üz­leti szárazsággal. — A vendég az egészet magának aiándé­kozzní A borostával befutott arc csupa harng és megvetés. rá! Clfordult és odébbment, de csak a harma­dik ablakig. Ott egy fehér kecskeszakállas öregúr tanulmányozta a reggeli lapot. Az öregúr zsebében viszketni kezdett a táica A nélkül, hogy újságjából felnézett volna, egy tízfillérest dobott a végszóra érkező pi­koiónak. — Vidd ki és add oda A tanár ur már valahol a Hangli Körül tár, amikor a hasbeszélőnek hirtelen eszébe jut, hogy beszélni kéne vele. Kimegv a ká­véház elé. Bundás vidáman üget. Kipihent tagjainak jót fog tenni egy kis mozgás a nép­telen korzón. • A korzó különben ilyenkor tél fele a pesti Kutyák paradicsoma. Nincs rá ugyan irPtt iogszabály, de ezen az aszfultmezőn, a Carl­tóntól a Kitzig, szabadon csatangolhatnak. Még a I fangli öblében posztoló rendőr is el­néz fölöttük, Elvégre Pest legdivatosabb ku­tyáiról van szó: kényeztetett airdule tori i­efekrő), virgonc, drótszőrü foxikról, rövidlá­bú, nagyfejű senlibnmekről. inanzsettál pin­agarakról, csörgő nyakörvü törpe rattlcrckrői és hasonló kutyá­éi isztokratákról, akik sokkal kevésbé tiszte­lik n fiijtisztuság elvét, mint gazdáik. Mr. Bundasth szintén megcsapja a szabad­ság mamoritÓ szellője. Mindenekelőtt rövid sprintet vág ki a szomszéd sarokig, majd, amikor látja, hogy gazdája követi, meg­nyugodva szaglászik az Ebzárlati Hirdet­mény körül, amellyel a hatóság emberei hó­napról-hónapra megtiszteli a Dunaport pa­lotásomnak szabad falfelületeit is. Hátsó jobb lábát időnként felkapkodja: ez nála a szórakozottság jele, ilyenkor teljesen áten­gedi magát a séta gyönyöreinek. Tudja, hogy nincs egyedül az ismeretlen vidéken. A gazda lépteinek egyenletes nesze nem jut el ugyan hozzá, de ugy van vele, mint az em­ber, amikor éjszaka egy ideig még hallani véli a megállt óra ketyegését. A Hangli előtt egy vidám, sárga tacskóra lesz figyelmes. Az is egymagában csavarog, mint ő. Egyszerre sugtotnak egymás felé, az uj ismerkedési lehetőség bódult örömében, az eburak és ebkisasszonyok nem tudnak a bevett társadalmi szokásokról: ,.Dunaparti korzón látott bájos, hamuszürke olasz aga­rat kéri buli tisztelője, vájjon tisztességes közeledés lehetséges-e?" Nem, ők egyálta­lán nélkülözik a formaságok iránt való ér­zekét. A tacskó és a puli egy ideig elvitat­koznak egy lényeges kérdésen, aminek a Hangli vaskerítése issza meg az érát. „Ke­gyed téved. — írja föl Mr. Bundash kutya­nyelven a kerítésre — én vagyok a fiu!" „Nem, kegyed téved, én vagyok az!" — erősködik a sárga tacskó. Talán össze is ma­rakodnának, ' ha kölcsönös csalódás eszükbe nem juttatná, hogy a kutya, épp ugy, mint az ember, a kötelesség rabszolgája. Hopp, én itt elszórakozom az időt, nyilai Bundash szivébe az ijedelem, a gazda azt sem tudja, merre járok. Összerugja a négy lábát és visz­szafelé iramodik a korzón. Messziről megpil­lant egy szikár alakot, körülbelül ugy néz ki, mint az ő Istene, de a csalódás csal; egy percig tart. Ez nem az a szag. Ijedten forogni kezd, fölszegett fejjel fi­gyeli a járó-kelőket, még a nőket is megnézi. Rendes körülmények közt logikus észjárását összezavarja cs megbénítja az ijedtség. Kó­cos fejében riadtan kergetik egymást a fel­vetések. Erre ment, az biztos, de erről jöt­tünk, az is kétségtelen ... Meg kell próbálni visszafele ... Lompos farka gyáván megbú­vik a két hátsó lába között. Kergén, szédül­ten szalad visszafelé, már a saját orrának sem hisz, pedig itt is, ott is fölszippant egy­egy ismerős szagfoszlányt. Talán visszament ebba a nagy, füstszagú helyiségbe, ahol aa előbb ültek! Reszketve topog a rézzel kivert üvegajtó előtt, amely a kávéházba vezet. Va­laki kijön az ajtón, ő besurran. Nagy ívben körülszaladja a kávéházat, a körmei kopog­nak a padión. Máskor észre se vette, do most ez is idegesiti. A régi helyen, az ab­lak mellett, nem ül senki. Bundash teleszív­ja az orrét, a tüdejét, a gazda illatával és újra az ajtót ostromolja. Kijut a szabadba, az első, akibe beleütközik: a tacskó. De most ügyet sem vet rá, három másik kutya mel­lett is elrobog, megtagadja faját, szemét, ösz­töneit, fut a gazda után. A nyomok a Rita felé vezetnek, ott egyszerre megszűnik min­den. Innét ételszag, amonnét kátrányos rak­tárfalak szédítik ... Szalad tovább a gyalog­járó túlsó oldalán. Itt egy kicsit fölfelé megy az ut, egyszer csak rálép a hidra. Túlnan a budai hegyek küldik feléje a hervadás illa­tát. Bundash szive és agya egyszerre megte­lik világossággal. Igen, tud ja már, merre kell keresgélnie! Kétségei megszűntek. Vágtatva tart a budai part felé, mnidnem lesodorja lá­báról a hídfőnél álló rendőr és maszatos kóc­tömege eltűnik a túlsó oldalon. « Perotti nem érte utol a tanárt. A" filozófus megérezte, hogy üldözik és befordult a3 egyik mellékuccába, a város felé. A hasbe­szélő feladta a vadászatot, visszafordult a szálloda felé. Akkor vette észre, hogy a puli nincs mellette. Többször is elfütyülte neki az ismerős trillát, de Mr. Bundash nem je­lentkezett. (Folyt, köv.) Valódi Merkúr kerékpárok ismét kaphatók. Részletre is. Alkatrészek, gumik.- Nagy javítóműhely Varrógépek, gramofonok, liórv RÓnárilHá7 Rádiók, gyermekkocsik UBl f «C»dlU«d4 Heníesáru n i b i x Füstön sselei sxalonna 1 kg. 1'60 „ kolbáss . -1 l'SO VMsxonteladölcnaK árengedmény S /v n 1 Klauxdl tér 3. CM T Ml CM M Sxentgyörgy U. 4-6. páratlan Kedvezmény a oeimagyarorszao oiuaseinaft A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODMANICZKY U C C A 8. SZ igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délinagyarország kiadóhivatal* díjmentesen bocsájt olvasói rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents