Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-02 / 162. szám

Kedd, 1938. augusztus 2. DÉLMAGYARORSZAG 288 Készül az István király népe Ezen a héten a szabadtéri játékok keretében öt eiöadast tartanak és a miisoron egymást követik a zenei események, valamint az idei játékok ere­deti bemutatója. Hétfőn nagy érdeklődés mellett megtartották i Háry János második előadását. Kedden tovább folytatódnak a zenei események azzal a nagyszabású szabadtéri hangversennyel, amelyet Kodály Zoltán vezényel. A hangver­seny programján Kodály Oeuvre-jéneik három reprezentatív müve szerepel: a Psalmus Hungari­cus, a Te Deunt, Jézus és a kufárok és ezt a há­rom nagyszabású müvet Kodály dirigensi pálcája alatt a budapesti filharmonikusok zenekara és az Operaház énekkari adja elő, A magasrendű ze­uei esemény értékét növeli, hogy a Te jjeum szopránszólóját Gina Cigna énekli. A Psalmus Hnngaricus szólóit a magyar énekművészet há­rom kiválósága énekli: Budanovits Mária, Székely Mihály és Laurisin Lajos. Csütörtökön kerül sor a Turandot második elő­adására. mig szomb3ton lesz Ujházy György­nek, a kiváló színpadi írónak, a Missa Solemnis szerzőjének uj darabjául első előadása. Az István király népe bemutatójára már hetek óta folynak a próbák, «gy a szövegrésszel, mint a technikai meg­oldásokkil teljesen elkészültek a szinház műhe­lyeiben és mától kezdve megszakítás nélkül foly­tatják a próbákat a Dóm-téren. Az István király népe részére Varga Mátyás készilett egészen ujszerij szinpndot, amely az ezerév előtti magyar kor visszaadásával ismét páratlan hatást fog kel­teni. Tegnap megérkezett Szegedre Losonczy Dezső, iki a kor szellemének megfelelő nagvha­tásu kísérőzenét Irt az István király népe. részé­re éppen ugy, mint két év előtt Ránky György a Bizánc, szegedi előadásához és azóta ez a kísérő muzsika kiilön eseménye az előadásoknak. Loson­rry Dezső állandóan folvtatja a próbákat nemcsak a zenekarral, de az énekkarral is. Az István király ki* Sürdőrultáh ti—íy v.l—léih-n • F-hírc>j. i«w». BOROSNAK.. JSsszehrenyeH .-rűo-asH. Szánf6„á,f S-ách-BTl tér. 0'4»-l Sérht«> Márki- ToiiAKillek. rinvftrlronoii lr«n», rrnbb T-I—l6kS"n. mind-ír .rk-t-edras-n mrítléa ttenöcuneif;rTnyi ÍTTST MMiinsmiiiikaK Márki- ToiiAKillek. rinvftrlronoii lr«n», rrnbb T-I—l6kS"n. mind-ír .rk-t-edras-n mrítléa ttenöcuneif;rTnyi XT^SZEORESIIIEL. Sjonlmlhily-B. 1. T-l-'e. 18—14 Befőttes liveq, porcellán, zom/ncedény, dísztárgyak, háztartási cikkek YCSARMOK ban ll«za Lnfoi RÍM ut 3**. »z. Üvegezést képkeretezést UgolOátSbb&n Tahacs Jűzsef véoez Kárfflyl uttea i. T-1-lnn 18—vl. SZANTUo>T • ciro Kárász u. 10 CstlMr G romaion i, Rddló Kölcaey-u. 4 OHVO leiras, másolás, sohszorcsttás öleién, gyorsHn, pántolna Wlrth ás Hengeynél, Biíchenyl tér 5. Hf UüEGEZES HOüBSI GÉZA Morey a. 9b. T-l-fon : 13- 57" Emerofi locsoló gumitömlő a pi­ros csíkkal évtizedes ta­pasztalatok alapián készül Kapható HUH VILMOS eégnól, Mikszáth K. uoea 9. (Paprikapiac sarok) népe főszerepeit Tőkés Anna, Timár József, P.á­polthy Anna, Poór Lili, Kiss Ferenc, Lehotay Ár­pád és Táray Ferenc alakitják — a próbákat Ja­novics Jenő igazgató és maga a szerző, Ujházy György vezeti. Vasárnap sor kerül, majd kéthetes szünet után, Az ember tngédiája második előadására. Hétfőn harmadszor játszák a Turandot-o(, szerdán, 10-ér a másik nagy zenei esemény kerül sorra, a Verdi­Rekviem. Vidám vikendezés a „Feketé"-n, a szegediek uj ingyenstrandján (A Délmagyarország munkatársától.) A tél fo­lyamán foglalkozott a város azzal a gondolattal, hogy ingyenes népfürdőt létesít a Tiszaparton, amivel megszüntetné az úgynevezett „Sárgát". El­érkezett a nyár, de a téli tervből nem lett semmi. Az első napsugarakra elolvadt... A „nép" azért megtalálta a maga fürdőjét a város nélkül is. Az ujszegedi Tiszaparton, a Bertalan-emlékműtől felfelé mintegy egykilométeres sajkaszon érde­kes kép tárul az arra evező csónakázók szeme elé. A füzfabokrokon és a puszta homokon ruha­csomók hevernek szanaszét, emberekkel népesül be a folyópart és a viz, több mint ezer ember él­vezi a vasárnapi strandolás örömeit. A másik parton van a Sárga, amely — igy a távolból is látni — meglehetősen elnéptelenedett. Az emberek rájöttek, hogy a Bertalan-emlék környéke, ha kis­sé messzebb is esik a várostól, mégis alkalma­sabb a fürdésre; itt a legsekélyebb ugyanis a viz és úszni nem tudókra sem olyan veszélyes, mint a hirtelen mélyülő Sárga, amelyen minden évben igen sók vizbefullás történik. Az uj népfürdő még nem kapott nevet, de a népi találékonyság ki fog találni erre is egy jellemző szót s egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha a „Sárga" után az ujszegedi népfürdőből „Fekete" lenne, hiszen „fe­ketének" mondjuk a lisztet, a paprikát, a fuvart és mindazt, ami a hatóságok ellenőrzését megke­rüli. A hatóságok megkerülésével, sőt tilos helyen telepedik le vasárnapi vikendre a Bertalan-emlék körül a lakosságnak az a része, amely a várost strandra a 20 filléres belépődijat sem tudja meg­fizetni, vagy pedig sok alja, igy azután ráillene a „Fekete" erre a népstrandra is. Érdekesen zajlik az élet a Feketén. Léhet kint vagy három-négyszáz család a süru egymásmellé rakott ruhacsomókból következtetve. Kosarakat, szatyrokat látni a ruhák mellett, a kosarakból fazekak, porcellán tányérok kandikálnak ki. Ezek a családok tehát a szó teljes értelmében véve vi­kendeznek. Lejönnék már reggel, itt fogyasztják el a folyóparton az ebédjüket, amit valószinüleg még szombaton megfőztek, miután már hétfőn el­határozták, a vasárnapi tiszai kirándulást. De állatokat is látni az emberrengetegben. Nyolc-tiz méterre a parttól a lovát fürdeti a fo­lyóban egy ember. Szépen, gondosan mosogatja a ló testét. A türelmes állat bőre ragyog a nap­fényben. A ló határozottan élvezi a fürdetést. Ké­sőbb a hátára ül a gazdája és sétára indulnak a folyóban. Bemennek egészen addig, amig csak lábon tud haladni a ló, már csak a feje látszik ki a vizből, amikor visszafordulnak és a ló gazdája, akinek azonban a derekánál feljebb nem érte tes­tét a viz, Útra kelnek és eltűnnek a „Fekete" strandfürdő közönségének szemei elől. Egy Szilléri-sugánjti gazdacsalád kétlovas szekéren jött ki » Tiazára. Négy nőből, két férfi­ből és két gyerekből áll a család, amély látható­lag kezdő vikendező. Legalább is erre lehet követ­keztetni a két nagymama strandéltözékéből. Az egyiken egyszerű háziruha van, amiben talán teg­nap még a bablevest főzte otthon a konyhában, a másik már „mondénebb", a kockás háziszoknya fölött rövidujju rózsaszín finlrikót visel; a fiatal asszonyok egyikén piros testhezálló fürdötrikó, a másikon fehér vászonból készült fürdésre szánt házitákolmány, a gyerekeken is van valami nad­rágféle, a férfiak fürdőruhája pedig nem problé­ma. Sokan ugy látszik, elhoztak magukkal hazulról minden teremtett élőlényt, akit, vagy amit a ma­gukénak mondhatnak. Sőt, babakocsit látni a par­ton... Egy nagy család két kutyával szóraKOzik a vizben. Hatalmas eb lestét paskolják a gyere­kek a vizben, a viz szélén egy kis tarka kutya ugatja őket. — Gyere be Bobbi, te gyáva, lusta kutya — csalogatják' a szülök, de — Bobbi ugy látszik —» nem is szégyenli, hogy fél a viztől. Hajthatatlan marad. A gyerekek kérésére azután a papa Bobbit is beviszi 'í folyóba, néhányszor jól a viz alá me­ríti, majd elengedi. Bobbi sietve kiúszik a partra. A fürdőző közönségnek tetszik Bobbi viselkedése, odamennek hozzá és simogatják. De ugy látszik, féllékeny rá Gyömyörü — igy hívják a fürdést nyugodtan türö hatalmas vörös testű bernáthegyi és vizslakeverék kutyát — és ö is a parton te­rem. A heverésző strandolok között két liba tömi csőrébe az eldobált dinnyehéjjakat. Talán egy el* mélázó férfi tartozik a libákhoz, aki néhány mé­terre ingujjra vetkőzve bámul a semmibe. Nem csoda, ha csurog róla a verejték, hosszúszárú cipő és fekete nadrág van rajta. Sokat esznek itt az emberek. — Ne vigyünk haja semmit — mondják aa anyák gyermekeiknek és előveszik a forró napon összeszáradt kenyeret, a zsírtól csöpögő szalon­nát, a főtt kukoricát és egyebeket. Itt-ott csirke­combot is lehet látni a kézben; egyik helyen a fa­latozók mellett egy tiz literes demizson várja, hogy rá is sor kerüljön. Egy kislány éppen ruhát cserél a füzesek szé­lén. Vizes fürdőruhája fölé veszi libegő nyári ru­hácskáját, egy öregasszony tiz filléres füzetes re­gényt olvas, egy homokbuckáról fáradt filléres utasok látcsövei kémlelik a csónakázókat és a túl­só partot. A Bertalan-emlékmüvet napkurázók lepik" el. Fialal gyerekek felmásznak az obeliszkre és több méter magasságban sütkéreznek. Itt már fényké­pezőgépek kattannak a romantikus környezetben. — Csináljunk egy muris képet . . . —- indítvá­nyozza egy leány a társasága tagjainak. Mindenki álljon olyan sikkesen, ahogyan akar. A füzesbe mennek és ott készül el a kép. Kél leány a fára mászik, egyik autókerékgumit eme! a feje fölé, mintegy glóriát, a negyedik tánclé­pésbe áll és már hangzik is a fotográfusok sjoká­sos szólás-mondása: — Barátságos arcot kérek . ». M MM M

Next

/
Thumbnails
Contents