Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-07 / 167. szám

István király népe Bemutató a Dóm-téren Szombaton este Ujházy György történelmi színmüvét, az István Király népét mutatták ne a Dóm-téren. Az előadás, amelyre szépszámú közönséget hozott a budapesti filléres is, kozrl másfélorás késéssel kezdődött. A késedelemnek a hirtelen időváltozás volt az oka Estefelé hirtelen lehűlt a levegő és erős szél támadt amely pillanatok alatt halomba döntötte az első felvonás komplikált díszleteit. Az egymásra zuhanó színfalak néhány kisebb sebesülést is okoztak. A diszletező munkások mindent elkövettek, hogy újból felépítsék a színpadot. de az egyre erősbödő -szél minden kísérletet meghiúsított, háromszor egymásután döntötte romba a színpadot. Nyolc órakor benépesedett a nézőtér és türelmesen várakozott egész kilenc óráig az előadás kezdetére. Csak akkor kezdett türelmetlenkedni, amikor látta, hogy még kilenc éra után sem történik semmi a sötétben tartott színpadon. A sürgető tapsokra később dr. Janovics Jenő jelent meg a reflektorok fölvillanó fénvében és bejelentette a történteket, valamint azt is, hogy miután a díszleteket fölállítani nem lehet, az előadást díszletek nélkül fogják megtartaniTgy is történt- A színpadon csak néhány old« kulissza telezte. hogv az első felvonás szinbelvc Géza fejedelem sátra A közönség talán észre sem veszi a diszlefnélküliségiet, ha előzetesen nem hívják fel rá a figyelmet. Ebbőt pedig értékes tanulságot vonhatnak le a szabadtéri előadások rendezői a — jövőre nézve. Fél tiz felé járt már az idő. amikor vé<re megkezdődött az előadás. Megszőlaltnk a kürtök. fölcsendültek a hangulatos kísérőzene első akkordjai és lassan nieevilágosodott a szinpad. * Ujházy György az István Virátv népét kifejezetten szabadtért játéknak irta. Ez látszik és megérződik majd minden jelenetben, itt-ott kissé talán túlzott mértékben is. A darab meséjébe minduntalan szertartásokat iktat, pogány és keresztény szertartásokat, -amelyek a zárt szinpad kereteit nem igen törték volna meg, a szabadtéri színpadon viszont annál jobban hatnak. A nézőt mégis igen sokszor elfogja az az érzés, hogv — különösen a pogányszertartások itt-ott erőszakoltak. hamisak. Igy egészen valószínűtlenül hat az Attila kardjával végzett avatási szertartás. fte, hogy látványos, az tagadhatatlan. A darab meséje tiároni clesen elhatárolt észre tagozódik. Mindháromnak Szent István apja, Géza fejedelem a főhőse, csakhogy az elsőben Géza fiatalember, a másodikban már kiforrott férfi, a harmadikban pedig alig ötven éves — aggastyán, aki testileg, lelkilég elégett a népével és népéért vivőit rettenetes harc izgalmaiban. A fejedelem, a Nagyúr alakját igen sikerülten mintázta meg Ujházy Györgv. Volt érdekes mondanivalója a magyar történelemnek erről a kiinagaslrt alakjáról, akinek' történelmi Jelentőségét kissé elhomályosították a halála után egymásba torlódó és a inagvur jövő szempontjából végzetcsen fontos események. Ujházy ebből a homályból emeli Ui Gézát és világítja meg élesfényii reflektorokkal. Igen hatásos eszközökkel és igen szépen érzékelteti azt a szörnyű harcot, nmeivel Gézának meg kellett vivnia népe jövendőjéért, amelyben fanatikus hittel hitt és ennek zálogáért, a kereszténységért, amiben pogány lelkével pedig nem tudott hinni. Nem tudott hinni benne cs«k tudta, hogy a inagvarság számára a kereszténység jelenti az étet útját, a pogányság pedig g biztos totált. Tudta, hogy fel kell áldoznia " magvarok istenét, aki elvezette népét messzi Áriából Európa szivébe, azért az idegen Istenért, akit d maga sem szeretni, sem megérteni nem tudott. Tudta, hogv le kelt rombolnia a pogány oltárokat és szét kell törnie az Ázsiából hozott ősi alkotmány kereteit, hogy uj keretek között felépíthesse a niagvarság uj, európai alkotmányát, i keresztény királvságot, amely előtte és népe elölt is éppen olyan idegen volt, mint a kereszténység. És tudta azt is hogv a magvar kirá'y még sem lesz solia hasonló Európa többi keresz ténv királvaihnz, mert a magyar király királyok körött és királyok- fölött tesz király: a vezérek, akik között a nagyúr, i fejedelem csak választott »1s« lehetett. Ezt az izgalmas, ólctéméaztő. dr uj életet sdó harcot kívánta Ulházv Gvörgv értékettelni szabadiért darab Iában és kétségtelen, hogv célját becsű, letes, művészt eszközökkel sikerült el Is érnie. 'Az első felvonásban már magasan lobog ennek .a harcnak a lancia. Géza, a fiatal fejedelem, aki első feleségét, fiának, Vajknak az anyját, nemrégen temette el, uj párját, a lengyel hercegkisaszszonyt, Miciszláv bugát várja, aki háromezer lengyel vitéz és ötven idegen pap kíséretében közeledik Észak felől, a sötét lengyel hegyek felől a magyar síkságra, Géza fejedelem sátra felé. Abban a pillanatban nyargal be szilaj paripáján a fejedelmi sátorba, amikor ott éppen az egyik legszentebb pogány szertartás folyik. Attila kézzel nem illethető szent kardjával Géza tejtesfvérének fiát avatja éppen Attila vitézévé. Géza megbabonázva dobja el kezéből a szent kardot, hogy üdvözölhesse királynői menyasszonyát. A pogány magyarok irtózva látják a szentségtörést, a lázadás moraja fut végig fölöttük, de a fejedelem szava kiparancsolja őket a sátorból. A második felvonásban a sátor helyén már palota átl, amelynek a fejedelem az ura és az idegen fejedelemasszony -az úrnője. Idegen papok, szerzetesek, püspökök forgolódnak abban a palotában és szerte az országban. Rombolják a pogány oltárokat és terjesztik a kereszténységet. Géza mindenben segíti őket, de maga hallani sem akar a keresztség felvételéről. Együtt érez szive minden dobbanásával a lázadó pogányokkal, de letöri őket. Néha elgyöngül az örökös harcban, néha benne is fölébred a lázadó és ilyenkor visszamenekül •a pogány oltárokhoz és részt vesz a Hold-isten ünnepén. Együtt a lázadó pogány urakkal, akik előbb még a foglyai voltak. Ilyenkor elhomályosul lelkében a nagy politikai cél: ekét kovácsolni az ősi kardból. Ilyenkor döbbent lélekkel nézi Istvánnak keresztelt fiát. aki idegen szerzetesek köntösében jelenik meg előtte és nem is figyel szavára, mert lelke az uj isten szent könyvében merült el. Ilyenkor nem tud beletörődni -abba, hogy István fia az alázatosságot valtja a legfőbb királyi erénynek, nem pedig a parancsoló hatalmat. Alt az ünnep, folvik a pogánv szertartás Holdisten szent ünnepén, de hazaérkezik a fejedelemasszony. a pogány varázs megtörik és Géza hit nélkül, mégis föleszmélve veszt föl a keresztsége!. Az országon pedig végigvonaglik a fájdalom. G'éza negyvenhét éves — aggastyán a harmadik felvonásban. A palota István esküvőjére készül. A vendégek, az idegen királyok követei, a papok, a katonák, az idegen urak már mind együtt vannak. De a magyar urak késnek. A megtörtszivü fejedelem tudja, hogy ez a tüntető távollét ismét lázadás. A pogány tüz lázadása a keresztény viz, a keresztség vize ellep. Azt is tudja, hogy a viz engesztelhetcttenül gyűlöli a tüzet. De fiában, Istvánban megsejti az elkövetkező csudát: István az, akt a telkében egyesítette a tüzet a vízzel, ő lesz az, aki uj életre viszi népét. István lesz az első magyar király, király a királyok közölt, királya a népnek, amelynek lelkében szintén össze fog ölelkezni a viz a pogány tüzzet, a tűzzel, amely évezredek múlva sem veszhet ki teljesen István király népéből. A Nagyúr holtan roskad össze, István király népe pedig megindul az élet utján. • Az előadás tetszett a közönségnek, amely lelkesen tapsolt az egyes felvonások után. A sze- i replő színészek közül a legnagyobb sikere T imár Józsefnek, a Nemzeti Szinház kitűnő művészének volt, aki Géza fejedelem markáns alakját elevenítette meg elmélyülő művészettel és sok erővel. Tőkés Anna, a fejedelemasszony szerepéhen ismét tanúságot tett ösztönös művészetéről. Alakítása uj állomást jelent magasba ive|ő „szabadtéri pályáján". De kiérdemelt sikert könyvelhetnek el a többi szereplők is. Kiss Ferenc, L e b o t a v Árpád, T á r a v Ferenc. Fekete Mihály, U j t a k v László. Poór Lilv és a szabadtéri gárda többi tagjai is, akik mind igaz lélekkel vettek részi az együttes munkájában. A darabot Janovics Jenő rendezte U i liázy Györgynek, a szerzőnek közreműködésével. az a kevés diszlet pedig, amit a szinpa- ; don hagyott a szél. arról tanuskodolt, b'igv 1 Varga Mátvás diszlelmester derekas, művészi munkát végzett. Magyar László. A miniszternők a kormányzónál Budapest, augusztus fi. lmrédy Béla miniszterelnök szombaton délelőtt kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akinek az Időszerű kormányzati ügyekről tett jelentést. ^lOlVfííÓiooak A papucsotok problémám Igen tisztelt Szerkesztő ur' Egy idő ófa sokat foglalkoztatja a szegedi papucg a nyilvánoeságot. Sajnos, valóban nem jártak jó idők erre a hipeg szegedi különieg0sségr0. Nagy munkanélküliség van a szegedi papucsok között, még a szabadtéri játékok 6em hoztak javulást. A mesterek uj üzemek létesítésétől félnek, a segédek pedig panaszkodnak, hogy nincs munkájuk, gorra elbocsátják őket az üzemekből, jávor Péter papucsogmegtert kihágást bíróság ©lé állították é6 leheteMe^é akarták tenni, hogy üzemét, újra megkezdhesse. Szerencsére, ez nem sikerült. Vállalkozását támogatni kell, ahelyett, hogy elgáncsolnákEgy sereg tétlen kéznek ad munkát és igen 6ok éhes szájnak betevő falatot- Ezért arr® kérem az iparhatóságot és az ipartestület elnökét, hogy legvenek segítségére ennek a vállalkozásnak. Ezt, kívánja a munkanélkül tengődő segédek érdeke. Szegedre jönnek a női világkongresszus résztvevői Budapest, augusztus G. Az önálló hivalásu nők budapesti világkongresszusának résztvevői vasárnap Szegedre érkeznek és megtekintik a szabadtéri előadást. Ezzel be is fejeződik a hétnapos kongresszus programja. —oo°— Elintéződött a magyarromán sportaifér Bukarest, augusztus 6. A román labdarugó szövetség tudomásul vette, hogy az MLSz a Bindea-ügybcn megfelelő megtorlással élt és igy a hivatalos román sportkörök felfogása szerint a magyar-román sportérintkezés rendes mederbe terelődött ^•••••MMHMHHniegv Megszűnik í> Magyar Hírlap Komoly gyásza van a magyar sajtónak: az ország egyik legrégibb és legnívósabb lapja, a Magyar Hirlap, vasárnap jelenik meg utoljára. Ebben az utolsó számban búcsúzik el a régi redukció a közönségtől ,i amely bizonyára őszinte fájdalommal veszi tudomásul a lap megszüntetését. A Magyar Hírlap. egyike a legrégibb magyar újságoknak. Január elsején kezdte volna meg ötvenedik évfolyamát, de a válságos viszonyok miatt a nevezetes évfordulót mán nem érheti aaaeg. Az elmúlt fél évszázad alatt a Magyar Hirlap redukciójában nevelkedettl fel és izmosodott m«g a magyar ujságirótársadalona számos kiválósága és büszkesége. Többek között Mám Ferenc is a Magyar Hirlap hasábjain keresztül jutott olyan köze! a magyar olvasóközönség 6zivéhez. Az utolsó évek a félévszázados újság leghősibb korszakát jelentették. A lap sulyoa anyagi válságba került már evekkel ezejőtt ós amikor sülyedni kezdett már a hajó, a lelkes szerkesztőségi gárda fogott össze., hogy konzorciummá alakulva maga gondoskodjék! a lap fentartásáről. Fizetés nélkül, anyagi segítség nélkül, magára hagyatva állta a szerkesztőségi gárda keserves esztendőkön át *A egyre reménytelenebbé váló harcot, mig végül a könyörtelen viszonyok megállították az öreg redakcióban az Írógépeket, kiverték a tollat a fáradt kezekből és megnémították a szerkesztőségi telefonokat. Vasárnap megszűnik a Magyar Hirlap ég kétségtelen, hogy ezután e.gy színnel fakóbW lesz a magyar közélet, egy bátor hanggaj halkabb a közvélemény... •