Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)
1938-08-05 / 165. szám
Péntek, 1938. aug. 5. Politikai napilap XIV. évfolyam <65. sz Kánikula Hiába dühöngünk miatta, annál rosszabb. Tehetetlenül verődünk benne, szörnyű, tikkasztó polipkarjai között, amelyek körénk fonódnak, fojtogatnak, cl ncm engednek egyetlen pillanatra sem. A hőmérő higganyoszlopa is szédelegve, tántorogva kapaszkodik fölfelé az áttüzesedett hajszálcsövekben. Forró párával tele Van a levegő. A meteorológusok megállapítása szerint ez a fojtogató gőz valahonnan, az Azori-szigetek tájékáról szakadt bele abba a levegőáramlatba, amely elborította egész Európát. Itt aztán megrekedt és nem is szabadulunk tőle mindaddig, amig föl nem kerekedik valahol, a világ valamelyik szelídebb, enyhébb részében egy frissebb, üdébb áramlat és kiszorítja, elűzi a ránkborult gőztengert. Kánikula van, tehetetlenül fuldoklunk benne. Idegrendszerünk kimerülten vonaglik, torkunkat olthatatlan szomjúság hasogatja, a szörnyű depresszió a mellünkre fekszik, a szédítően magas, de láthatatlan hőhullámok lomhái kergetik egymást fölöttünk, a fotrőság letaglózza gondolatainkat, elhamvasztja testi erőinket és fölperzseli gondolkozó képességünket. Félig gutaütötten hányódunk a hőtenger iszapjában és ugy érezzük, hogy körülöttünk éppen ilyen tehetetlenül és erőtlenül hever minden. Kánikula van, szörnyű kánikula, amilyenre hosszú, hosszú évtizedek óta nem igen volt példa: élet- és akarathamvasztó hőség, amelynél nagyobb ellensége nem volt és talán nem is lesz soha — a hideg halálon kivül — a tettnek a cselekedetnek. Kánikula van, amely eddigi elképzeléseink szerint nem tűri a cselekvést, a történést, amely megállítja az idő kerekét, odaszeeezi a lángoló napot a fölgyújtott éghez, föltartóztatja a folyókat, fölforralja a tengereket, kiüti a termelő szerszámot éppen ugy, mint a gyilkoló fegyvert az erejétől, akaratától megfosztott ember kezéből. Ezt a dühitő állapotot uborkaszezonnak nevezte el a közvélemény, . amely ilyen szörnyű hőségben már kíváncsiságot sem tud érezni a világ és a társadalom eseményei iránt. Szinte törvény, bogy a kánikulával együtt köszönt be az uborkaszezon, hiszen azok, akik intézik a világ dolgait, akik hivatást éreznek magukban arra, bogy állandóan friss szenzációkkal elégítsék ki az emberiség híres szenzáció-szükségletét, kies fürdőhelyekre, hűs erdők és ligetek árnyékába menekülnek a kánikula elől, vagy gyermeki örömmel lubickolnak a világfürdők kristályosan •ragvogó hullámai között. Most mégis, mintha valami zavar támadt volna a világnak ebben a megszokott rendjében. Kánikula van, de ebből a szokatlan erejű kánikulából valahogy kiszakadt természetes ikertestvére, az uborkaszezon. A szörnyűséges hőhullámok hátán egyremásra érkeznek a még szörnyűségesebb szenzációk. Lehet, azért, hogy még jobban fokozzák a hőség elviselhetetlenségét. A tettre, akarásra képtelenné vált ember, aki szeretne tétlenül, mozdulatlanul elnyúlni egyetlen akácfának szelid árnyékában, kidagadt szemmel olvassa a minden hőhullámnál tikkasztóbb és izzasztóbb híreket, amelyek a yil.ig legtávolabbi pontjairól röppennek ugyan föl, de az éter hullámainak hátán pillanatok alatt körülszáguldozzák a világot és tüzes acélkörmökkel kapaszkodnak bele a riadt szivekbe. A híreket, amelyek anól számolnak be, hogy a földreszakadt pokol mindennél pusztitóbb, mesterségesen szított tüze egyre ujabb és ujabb területeket borit el, hogy ez afrikai ingoványokról, a spanyol városok üszkös falairól, az elhamvadt kinai falvak ezreiről, a megtorpedózott hajók recsegő bordáiról és árbocairól már átcsapott az oroszjapán határra is, ahol sötét géprajok röppennek az izzó ég fele, hogy tüzes- halálmagvakkal hintsék tele az alattuk elterülő földeket és reszkető népeket.:. Kánikula van, a meteorológusok mégis tudják, mert ki lehet számítani, hogy mikor érkezik el hozzánk a norvég fjordok, a finn lavak felől az a friss levegőáramlat, amely holtbiztosán elkergeti a ránktelepedett hőhullámokat. De hol van az a meteorológus, aki föl tudná kutatni ennek az immáron negyedszázada pusztító és sokkal pusztitóbb, sokkal veszedelmesebb másik kánikulának az ellenszelét, aki ki tudná szabadítani széttörhetetlennek látszó acélpalackjából a nyugalmat h°zó, biztonságot adó, friss, enyhítő, megbékítő szellemet... A felvidéki magprság követelései a esek ngelvtörvénktavoslattal szemben Prága, augusztus 4- Az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubja ma tette közzé követeléseit a kormány nyelvtörvény.javaslatával szemben. A magyar törvényhozók kifogásolják, hogy a javaslat lényegében fenntartja az eddigi uyeivtörvényt. Ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet alapelvei lényegileg csak abban különböznek a nemzetiségek nyelvhasználati joga tekintetében az eddigitől, hogy a 20 százalékos nemzetiségi arányt 15 száza* lekra szállítja le. A magyar nyelv használatának 15 százalékos aránvszámtioz való kötése a köztársaság területén élő-egymillió magyarságnak egynegyed részét, 250.000 magyart foszt meg nyelvének a hatóságok előtti használatától. Az ide tartozó magyarságnak nagy része, amely Szlovenszkóban és a Kárpátalján csaknem 400 kilométer hosszú területen olyan járásokban cl, amelyekben a 15 százalékos arányszám a legutóbbi népszámlálás adatai szerint nincs meg. A magyar párt állásfoglalása ezután kimutatja, hogy a népszámlálási törvény egyes rendelkezései a népszámlálási eredményt bizonytalanná teszik. Kifogásolja a párt a javaslatnak mindazt a rendelkezéseit, amelyek a nemzeliségek nyelvhasználatának csupán tényleges használatát ir ja elő. A párt kijelenti, hogy a törvényjavaslat nem fejel meg a nemzetek egyenjogúságának és az eddigi bizonytalanságokat továbbra is fenntartja. Ezután hangsúlyozza a magyar párt állásfoglalása, ha a kormány a nemzetek elvi jogait komolyan kívánja biztosítani, a nemzetek egyenjogúsága és az állam demokratikus berendezése megköveteli ezeknek rendes szabályozását. „A cseh probtema megoldásától függ Európa békéié" — ez Lord Runciman véleménye Prága, augusztus 4. A BrŰnnír Tagespost munkatársa beszélgetést folytatott lord R u nci mannái és kíséretének tagjaival- A lord hangsúlyozta, hogy prágai megbízatásában pártatlanul kíván eljárni. Megemlitette, hogy Henlein Kourádot már ismeri, annak tavalyi londoni útja óta- A lord kíséretének tagjai nem titkolják azt a véleményüket, hogy lord Runciman nehéz feladatokra vállalkozott. Ennek megoldásától nemcsak Európa békéje, hanem bizonyos mértékben az egész világ békéje is függ. Prága, augusztus 4. Run ciman lord prágai tartózkodásának első délelőtt jót hivatalos látogatások töltötték ki- Ennek során délelőtt 11 órakor érkezett meg Runciman lord a csch külügyminisztériumba, ahol Krofta külügyminiszterrel folytatta az első megbeszélést A küliigyminsztériumból a Kolovrat-palotába hajtatott, ahol 11 óra 30 perckor jelent meg Hodzsa Milán miniszterelnöknél, délben 12 órakor pedig Benes elnök fogadta kihallgatáson az angol államférfit, aki az elnöknek bemulalla kísérete tagjait. Délben fél 1 órakor Runciman lord a városházán jelent meg, ahol leadta névjegyét. A szudéfanémelek tisztelgése lord Runciman elölt Prága, augusztus 4. A szudétanémet pán küldöttsége, amelyet a német kormánnyal való megbeszélésre Henlein Konrád jelölt ki, csütörtökön délután tisztelgő látogatást telt Runciman lordnál. Politikai kérdések nem kerültek szóba. A küldöttség még ma este ismét felkeresi lord Runcimant és átadja neki a szudétanémet párt emlékiratát. Lengyel vélemény Varsó, augusztus 4- A Warsawski Wiennl Narodowy a csehországi válsággal foglalkozva, megállapítja, hogy a cseh kormányra igen felelősségteljes munka vár, ha ténvlcg meg akarja oldani a csch köztársaság területén élő egyes népek kérdését. Runcimann lord küldetése annak bizonyítéka, hogy a cseh válság igen mélyreható. A csehországi- belpolitikai helyzetre iaen jellemző, hogy a belpolitikai helyzet