Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-05 / 165. szám

Péntek, 1938. aug. 5. Politikai napilap XIV. évfolyam <65. sz Kánikula Hiába dühöngünk miatta, annál rosszabb. Tehetetlenül verődünk benne, szörnyű, tik­kasztó polipkarjai között, amelyek körénk fonódnak, fojtogatnak, cl ncm engednek egyetlen pillanatra sem. A hőmérő higganyoszlopa is szédelegve, tántorogva kapaszkodik fölfelé az áttüzese­dett hajszálcsövekben. Forró párával tele Van a levegő. A meteorológusok megállapítá­sa szerint ez a fojtogató gőz valahonnan, az Azori-szigetek tájékáról szakadt bele ab­ba a levegőáramlatba, amely elborította egész Európát. Itt aztán megrekedt és nem is szabadulunk tőle mindaddig, amig föl nem kerekedik valahol, a világ valamelyik szelídebb, enyhébb részében egy frissebb, üdébb áramlat és kiszorítja, elűzi a ránkbo­rult gőztengert. Kánikula van, tehetetlenül fuldoklunk ben­ne. Idegrendszerünk kimerülten vonaglik, torkunkat olthatatlan szomjúság hasogatja, a szörnyű depresszió a mellünkre fekszik, a szédítően magas, de láthatatlan hőhullá­mok lomhái kergetik egymást fölöttünk, a fotrőság letaglózza gondolatainkat, elham­vasztja testi erőinket és fölperzseli gondol­kozó képességünket. Félig gutaütötten há­nyódunk a hőtenger iszapjában és ugy érez­zük, hogy körülöttünk éppen ilyen tehetet­lenül és erőtlenül hever minden. Kánikula van, szörnyű kánikula, amilyenre hosszú, hosszú évtizedek óta nem igen volt példa: élet- és akarathamvasztó hőség, amelynél nagyobb ellensége nem volt és ta­lán nem is lesz soha — a hideg halálon ki­vül — a tettnek a cselekedetnek. Kánikula van, amely eddigi elképzeléseink szerint nem tűri a cselekvést, a történést, amely megál­lítja az idő kerekét, odaszeeezi a lángoló na­pot a fölgyújtott éghez, föltartóztatja a fo­lyókat, fölforralja a tengereket, kiüti a ter­melő szerszámot éppen ugy, mint a gyilkoló fegyvert az erejétől, akaratától megfosztott ember kezéből. Ezt a dühitő állapotot ubor­kaszezonnak nevezte el a közvélemény, . amely ilyen szörnyű hőségben már kíváncsi­ságot sem tud érezni a világ és a társada­lom eseményei iránt. Szinte törvény, bogy a kánikulával együtt köszönt be az uborkaszezon, hiszen azok, akik intézik a világ dolgait, akik hivatást éreznek magukban arra, bogy állandóan friss szenzációkkal elégítsék ki az emberiség hír­es szenzáció-szükségletét, kies fürdőhelyek­re, hűs erdők és ligetek árnyékába menekül­nek a kánikula elől, vagy gyermeki öröm­mel lubickolnak a világfürdők kristályosan •ragvogó hullámai között. Most mégis, mintha valami zavar támadt volna a világnak ebben a megszokott rend­jében. Kánikula van, de ebből a szokatlan erejű kánikulából valahogy kiszakadt termé­szetes ikertestvére, az uborkaszezon. A szörnyűséges hőhullámok hátán egyre­másra érkeznek a még szörnyűségesebb szenzációk. Lehet, azért, hogy még jobban fokozzák a hőség elviselhetetlenségét. A tettre, akarásra képtelenné vált ember, aki szeretne tétlenül, mozdulatlanul elnyúlni egyetlen akácfának szelid árnyékában, kida­gadt szemmel olvassa a minden hőhullámnál tikkasztóbb és izzasztóbb híreket, amelyek a yil.ig legtávolabbi pontjairól röppennek ugyan föl, de az éter hullámainak hátán pil­lanatok alatt körülszáguldozzák a világot és tüzes acélkörmökkel kapaszkodnak bele a riadt szivekbe. A híreket, amelyek anól számolnak be, hogy a földreszakadt pokol mindennél pusz­titóbb, mesterségesen szított tüze egyre ujabb és ujabb területeket borit el, hogy ez afrikai ingoványokról, a spanyol városok üsz­kös falairól, az elhamvadt kinai falvak ez­reiről, a megtorpedózott hajók recsegő bor­dáiról és árbocairól már átcsapott az orosz­japán határra is, ahol sötét géprajok röppen­nek az izzó ég fele, hogy tüzes- halálmag­vakkal hintsék tele az alattuk elterülő földe­ket és reszkető népeket.:. Kánikula van, a meteorológusok mégis tudják, mert ki lehet számítani, hogy mikor érkezik el hozzánk a norvég fjordok, a finn lavak felől az a friss levegőáramlat, amely holtbiztosán elkergeti a ránktelepedett hő­hullámokat. De hol van az a meteorológus, aki föl tudná kutatni ennek az immáron negyedszá­zada pusztító és sokkal pusztitóbb, sokkal veszedelmesebb másik kánikulának az ellen­szelét, aki ki tudná szabadítani széttörhetet­lennek látszó acélpalackjából a nyugalmat h°zó, biztonságot adó, friss, enyhítő, meg­békítő szellemet... A felvidéki magprság követelései a esek ngelvtörvénktavoslattal szemben Prága, augusztus 4- Az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubja ma tette közzé követelé­seit a kormány nyelvtörvény.javaslatával szem­ben. A magyar törvényhozók kifogásolják, hogy a javaslat lényegében fenntartja az ed­digi uyeivtörvényt. Ennek végrehajtására ki­adott kormányrendelet alapelvei lényegileg csak abban különböznek a nemzetiségek nyelv­használati joga tekintetében az eddigitől, hogy a 20 százalékos nemzetiségi arányt 15 száza* lekra szállítja le. A magyar nyelv használatá­nak 15 százalékos aránvszámtioz való kötése a köztársaság területén élő-egymillió magyarság­nak egynegyed részét, 250.000 magyart foszt meg nyelvé­nek a hatóságok előtti használa­tától. Az ide tartozó magyarságnak nagy része, amely Szlovenszkóban és a Kárpátalján csaknem 400 kilométer hosszú területen olyan járásokban cl, amelyekben a 15 százalékos arányszám a leg­utóbbi népszámlálás adatai szerint nincs meg. A magyar párt állásfoglalása ezután kimu­tatja, hogy a népszámlálási törvény egyes ren­delkezései a népszámlálási eredményt bizony­talanná teszik. Kifogásolja a párt a javaslat­nak mindazt a rendelkezéseit, amelyek a nem­zeliségek nyelvhasználatának csupán tényle­ges használatát ir ja elő. A párt kijelenti, hogy a törvényja­vaslat nem fejel meg a nemzetek egyenjogúságának és az eddigi bi­zonytalanságokat továbbra is fenn­tartja. Ezután hangsúlyozza a magyar párt állás­foglalása, ha a kormány a nemzetek elvi jo­gait komolyan kívánja biztosítani, a nemzetek egyenjogúsága és az állam demokratikus be­rendezése megköveteli ezeknek rendes szabá­lyozását. „A cseh probtema megoldásától függ Európa békéié" — ez Lord Runciman véleménye Prága, augusztus 4. A BrŰnnír Tagespost munkatársa beszélgetést folytatott lord R u n­ci mannái és kíséretének tagjaival- A lord hangsúlyozta, hogy prágai megbízatásában pártatlanul kíván eljárni. Megemlitette, hogy Henlein Kourádot már ismeri, annak tavalyi londoni útja óta- A lord kíséretének tagjai nem titkolják azt a véleményüket, hogy lord Runci­man nehéz feladatokra vállalkozott. Ennek megoldásától nemcsak Európa békéje, hanem bizonyos mértékben az egész világ békéje is függ. Prága, augusztus 4. Run ciman lord prá­gai tartózkodásának első délelőtt jót hivatalos látogatások töltötték ki- Ennek során délelőtt 11 órakor érkezett meg Runciman lord a csch külügyminisztériumba, ahol Krofta külügy­miniszterrel folytatta az első megbeszélést A küliigyminsztériumból a Kolovrat-palotába hajtatott, ahol 11 óra 30 perckor jelent meg Hodzsa Milán miniszterelnöknél, délben 12 órakor pedig Benes elnök fogadta kihallga­táson az angol államférfit, aki az elnöknek be­mulalla kísérete tagjait. Délben fél 1 órakor Runciman lord a városházán jelent meg, ahol leadta névjegyét. A szudéfanémelek tisztelgése lord Runciman elölt Prága, augusztus 4. A szudétanémet pán küldöttsége, amelyet a német kormánnyal való megbeszélésre Henlein Konrád jelölt ki, csütörtökön délután tisztelgő látogatást telt Runciman lordnál. Politikai kérdések nem ke­rültek szóba. A küldöttség még ma este ismét felkeresi lord Runcimant és átadja neki a szu­détanémet párt emlékiratát. Lengyel vélemény Varsó, augusztus 4- A Warsawski Wiennl Narodowy a csehországi válsággal foglalkozva, megállapítja, hogy a cseh kormányra igen fe­lelősségteljes munka vár, ha ténvlcg meg akar­ja oldani a csch köztársaság területén élő egyes népek kérdését. Runcimann lord küldetése an­nak bizonyítéka, hogy a cseh válság igen mélyreható. A csehországi- belpolitikai hely­zetre iaen jellemző, hogy a belpolitikai helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents