Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-28 / 183. szám

12 DÉTMAGYARORSZÁG Shaxvnak, a hires angol Írónak, édes unokahuga. Valahogy rokonságba keveredett a Nugent-családdal. Így került halottnak is közéjük. Járt itt a nagyszakállú öreg is, az iró. Azt is én kalauzoltam. Igy vissza is érkeztünk a patinás múltból a mába. Az öreg osztrák a kijáratnál nyújtotta reszkető markát a borravalóért. A dohos pincék és alagutak után olyan jól esett lebámulni a virágos hegyoldalról a napfényözönben fürdő háztömegre, amelyet a Fiumara ezüst csikja oszt ketté, Itáliává és Jugoszláviává ott lenn, az ötszáznégy lépcsönyi mélységben... Magyar László. Asssonyom Héi tóságoa \agy»úgos Szeptember 4-én nyilik meg Kigyó-ucca '2. szám alatt a város legelegánsabb, teljesen fővárosi nivóju hölgyfodrászszalonja, a Mi'-- és vizondolálást tetszés szerinti hullámokban. Speciális hajfestést, tartós cndolálást a tagmodernebb gépekkel végezünk. Vczetfi RÁCZNÉ és PALOTÁS MÁRIA. A SZKIPETAROK FÖLDJÉN (Utazás Albániában) (Tirana, augusztus.) Ma éppen vásár van Tiranában és a hegyek lakói most itt nyüzsögnek a sziik sikátorokban, a tágas vásártéren. A vásár, a rpázdr« — nagy esemény, melyen 10—15 ezer cmbrr szokott résztvenni és keleti színezetével valóban élményt jelejit az idetévedt európainak. Autónk éles tűlkölése alig töri keresztül a vásár zsibongó zaját s a forróságtól kábult tömeg alig mutatkozik hajlandónak utat engedni. A főtéren, a Pdzdr-on vagyunk. A kép, mely elénk tárul, szinte leírhatatlanul zűrzavaros, káprázatos, keleties. Hadonászó, kiáltozó embertömeg, melynek öltözetén képviselve vannak az összes szinek. Bö, buggyos-nadrágos férfiak fehér fezben, tarka mellénnyel és tarkófedö kendövei, guggoló mohamedán aggastyánok, hófehér turbános szürke talárban. Hosszú, düledező falak mentén feketébe öltözött igénytelen asszonyok ülnek, akik letargikus unottsággal szívják cigarettáikat. Szamarak ordítása, férfiak hangos kiáltozása, hőség és penzenörgés forr össze leírhatatlan komplexumban. Mindenki kiáltozik. Egy fiatal fickó botra fűzött birkagyomrot hord körül a tömegen, bal kezében egy megnyúzott fél b'irkát vonszol a porban, piszokban, s mindezért tady lármát csap, mint egy vizbefulló. Egy darócruhás paraszt jobb ügyhöz méltó buzgósággal intézi szónoklatait a tömeghez, hogy három halát és felkiló fügéjét eladja. Szomszédja szürke, piszkos 'túróját a földreszórva árulja, melyet minden arranienő érdeklődéssel kóstol végig. Piszkos minden s egy kis túlzással azt állíthatjuk, hogy itt mindent el lehet adni addig, mig az alapanyag több, mint a benne lévő piszok. A török kávémérések előtt unott nyugalommal Üuggolfiak a vének, cigarettafüstbe bámulva f> nerq látszanak tudomást venni arról, hogy körülöttük ma szokatlanul kavargó az élet, ma »pc:ár« van. Ha az ember végigmegy a Rruga Mbretnesha űeralkine*a, (Geraldine kiralync-ucca) s• elhagyva a szines, kavargó tömeget, az uj főtérre r(tH ahol a hét minisztériumi épület áll, uj • kép tárli eléje, amely élesen ej lent étben áll az az elöbbjvel. Szögletes épületek, két renedezatt sugárut, k Bouhvard Zog I. és a Boulcvard Mussolini. A,minisztériumi épületek terén fiatal pálmapark, a boulcvardok aszfaltozva, Ízléses üzletek, melyekben nem kell félóráig alkudni egy zsebkendőre. Az utolsó tiz év eredménye ez. ,1; uj Albánia büszkesége. Cs mégis: ebben a milliöben is van valami kitörölhetetlen atavizmus, mely még a múltra emlékeztet. ) hangtalanul suhanó hathengeres luxuskocsik nyomában hosszú szamárkaraván kullog, •mögötte a pirosturbános hajcsár, övében kcs, szemében gyűlöletes megalázkodás, mintha ennek az uj, rohanó életnek halálos eljenségc volna s érezné, hogy fegyvere, ez a gürbenyelü kcs már nem elegendő ahhoz, hogy ö győzzön. Közvetlenül a főtér mellett ifi a mosé, a karcsú minarett. Dél van. A Miiezzin lejajgat a városra, a boulcvardokra, az uj üzletekre. Az élet megáll. Az üzletek redőnyei leszaladnak, a hivatalok becsuknak és Tirana nyugodni tér. S ezt mind a Müezzin csinálta, a régi török mosé és Allah hü szolgája, ki Allah szavával hivta az embereket déli imára. A mosé előcsarnokában megelevenedik az élet. Buzgó muzulmánok végzik mosakodásukat. Kezet, lábat, arcot mosnak; bent már kelet fele fordulva ül a Mufti: Allah, Allah> Allah... A TÖRTÉNELEM JÁTÉKA Az albán nép az a nép, mely — nem él Albániában. Bármily furcsán hangzik, de igy van. Albániában jelenleg / millió harmincezer albán él. Ezzel szemben Jugoszláviában magában 1 millió. Djakovó, Pec, Kosovska Mitrovica, Urosevac, Kaczenik, mind oly helyek, hol albánok élnek és ma is albánul beszélnek. Görögországban számuk szintén egymillióra rug s csupán Ko'indxos táján 500 ezer albán cl. Büszkén emlegetik a görögországi albánok, hogy a görög szabadságharc sosem lett volna eredményes, ha a suljot-i albánok nem harcolnak a görög szabadságért. A suljot-i albánok hires vezérei,. Bocari, Mark Zhavclka, stb., rettegett törökverök voltak. És vájjon tudjp-e a világ, hogy Fuail, Egyiptom királya is albán ember, akinek nagyapja Albániából vándorolt ki Egyiptomba ? És vájjon nem érdekes-e, hogy Kemal Atatürk albán szülök gyermeke? Szülei Szkoplyc körül éltek s ott született maga Atatürk is. Goya, volt román miniszterelnök szintén albán volt. Az albánul beszélők száma Romániában meg ma is 300 ezer. Ez az albán nemzet két pápát is adott a világnak: III. Ebotcriust cs XI. Kelement. A tiranai katolikus plébános, kivel egy délutánt töltöttem cl a kiskápolna kökockás udvarában, egyszerűen adta meg a választ ezekre a jelenségekre: ... • , — A gög és a gyűlölet szétszórta az albánokat... KETTŐS VILÁG „Felelevenedik előttem egy kép, melyet SkutariVasarnapM938^ueusztui^8. Rcichlné nem drága! Matrózruhája fogalom, ismtt divat I Elsőrendűen készít intézeti-, magyaros- és egyéb íiu- és leányruhát, kabátot, stb. Valéria tér 10., II. lépesé. ban láttam. Leereszkedett a hegyek birodalmából egy csoport hegfyi albán törzsfő. Azt hiszem öt* száz évvel ezelőtt is ilyenek lehettek cz.ek a szikár, harcias, kétméteres alakok, kiknek szeméből uri gög sugárzik. A félelmetes alakok szinte megvetni látszottak mindazt, ami uj körülöttük, ami eltörökösödött. Mert amit ma az ember az albán városokban lát, az keverék. Török élet, török henyélés és kényszeredett, unott török munka. Letargikus lézengés az élet sok-sok feketekávéval és cigarettával fűszerezve. Az igazi albán élet képviselői és a nagy mult ittmaradt hírnökei ezek a hegyi albánok, akiket nem gyűrt le a török, akik nem olvadtak bele az ozmán tengerbe. Ezek azok, kik fent, a bércek honában tanulták meg a szabadságot szeretni és érte küzdeni. Ezekre ráillik a shqipetár név. Mennyire más volna Albánia ma, ha több maradt volna meg ezekből a shqipetárokból. Ma kettéhasadt ország Albánia. Egyik világ a hegyi albánok vtldga, akik az ősi tradíció őrzői!, a másik világ az eltörökösödött, mohamedán városi és alföldi lakosság. S jelenleg az utóbbi világ kezében van a vezetés, mert ök a gazdagabbak. Kevés szóhoz jutnak a hegyek keresztény lakosai s a mohamedán vezetöosztály féltékenyen őrködik hatalma felett. A hegyekben a rendet, fegyelmet és erkölcsöt a patriarchális aggok, a vének őrzik. Ha majd azokat a vidékeket is eléri az európai civilizáció — Albánja kritikus napokat fog élni. De' a megkezdett európaizálódást megállítani nem lehet. A városok, az üzemek nőnek, velük együtt az igények is szaporodnak. Félcurópai és félkelctt szellemet hagyni veszélyes dolog volna. Hogy az asszonyokat eltiltották a fátyolviseléstöl, az európaiasan öltözködő férfiakat a fehér fez viselésétől, az még nern jelent európaizálódást. Az élet tempója ezeken a féieurópai helyeken még vontatott. Nagyon sok munka vár még az uj albán nép vezetőire, hogy hidat tereintsenek a mult cs a jelen között. S ezt a munkát óvatosan kell végczniök, mert különben Albánia, a nagy illir birodalom ittmaradt, küzködő árnyéka, saját magában omlik össze, « Szobám ablaka nyitva van, jólesően vesz körül a friss éjjeli levegő, önkéntelenül az égre nézek, hogy. megtaláljam a hajnalcsillagot. Mert eszembe jut az ösz albán pap szava: Aphroditéi neve is albán, hajnacsillagot jelent. Még a nagy illir időkben kapta nevét Aphrodita. Hajnalcsillag. Csengő hiján kettőt tapsolok s óvatos, nesztelen léptekkel megjelenik előttem egy alázatos tekintetű albán gyerek egy csésze feketével. A nagy illírek alázatos keverékutódja. Tartása nem olyan, mint a skutari-i hegyi sakok.é, hangja felénk, mint minden szolgáé. Megvárja, mig kiiszom a feketét, aztán egy alázatos yfale mnderes«-t mondva kioson. Kint az mccán fájdalmas, vontattatott hangon énekel egy csoport. Törökös, egyhangú melódia. Szövegét nem értem, de dallamát igen: nagy idők szomorú bukása. Küzdelmes jelen, sok-sok keserűséggel cs alázattal. Kiss Oszkár. Minden | II ohánytözsdében kaphat 40 filléres apróhirdetési levelezőlapot, amellyel feladhat egy tizszavas apróhirdetést. Beküldheti a kiadóhivatalba tí filléres bélyeggel posta utján is 4 — —