Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-28 / 183. szám

D f. f MAC,yAPORS7AG Vasárnap, 1Q3fl. augusztus 28. IWIHMMBMiMm I 1—I !•••• II— | I tári kancellár —, hogy semmi olyat nc tegyünk, •mi a kielégítő megoldást akadá'yozza. A beszéd hatása Paris, augusztus 27. Francia részről remélik, bogy Sir John Simon beszéde kissé enyhíteni togja a nemet—cseh feszültséget és hozzájárul majd a már-már aggasztó méreteket öltő nemzetközi idegesség lecsendcsitéséhez. A Temps aggodalmasan állapítja meg, hogy a feszült, ég menthetei lenül növekszik. A helyzet komoly és a diplomáciának minden erőforrást igénybe kell vonni, hogy a légkör még idejében megtisztuljon, még mielőtt az események válságos pontra érnének. RendkivUl feszült helyzet Prágában london szerint a cseh Kérdés a (OvO heten lep a legválságosabb fázisába Prdga, auugusztus 27. A csehszlovák kormány 6 a szudétanémet párt között ismét kiéleződött a hely et. Tegnap a szudétanémet párt olyan utasitá:;t adott, hogy a pdrt tagjainak jövőben étniök Jr"/Í a törrőnyes önvédelem fegyverivel és szfembe kell szd'lntok a csehszlovák tdmadókk il. A c c'isilovák kormány é c hanju ellen t Itcngt a-ioti ki. A kormány fö'szójtjn a szudé'.anéir.c ekét, éppen ugy, mint a csehszlovákokat, hogy tartózkodjanak minden összetűzéstől, mert a kormány könyörtelen eréllyel lép fel a zavargókkal szemben. London, augusztus 27. A Presse Associatíon irja, hogy a csehek és a szudétanémetek vitája valószínűleg a jövő héten lép a legválságosabb fázisába, Európa minden fővárosa aggodalommal figyeli a fejleményeket. Meglehet, hogy Hodzsa legújabb javaslata a cselt kormány utolsó szava lesz és hogy a szudétanéinetek ezt az utolsó békülékeny kísérletet még tárgyalás alapjául sem hajlandók elfogadni, e érkezhetik a válságos pillanat. Iskola- és őszi divatcipők legnagyobb választékban Modell cipőház Klauzál tér 3, Nemzeti Takarékosság. „Hermes" eladás, Neéiclenlek a sajtó es a szineszhamaral rendeletek Budapest, julius 27. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány rendeleteit a sa jtókamara, illetve a színész- és filmkamara felállításáról. A rendeleteket két nap előtt tárgyalta le és véglegezte a minisztertanács és azok a hivatalos lapban való megjelenésükkel életbelepnek. A sajtókamara A minisztérium 6700—1988. M. E. rendelete, a sajtókamara fölállításáról, s 6800-19Ö8. M. E. számú rendelete pedig a sajtókamara felállításával összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezésekről szól." Az első rendelet az időszaki, valamint nem időszaki lapok kiadói, szerkesztői és állandó munkaviszonyban álló munkatársii részére önkormányzati szervezet, sajtókamara felállításáról gondoskodik, az utóbbi rendelet pedig u sajtókamara megalakulásáig terjedő időre szükséges átmeneti és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. A sajtókamara egységes szervezel, működését két főosztályban fejti kl. Az első főosztály az ujságirók főosztálya, amely négy szakosztályra tagozódik. Az első szakosztályba tartoznak az időszaki lapok szerkesztésével megbízott munkatársak és az időszaki és nem időszaki lapoknak azok az állandó munkaviszonyban álló munkatársai közül azok, akiknek Újságírás h főfoglalkozásuk. A második szakosztályba azok az állandó munkaviszonyban álló munkatársak tartoznak, akiknek i/. újságírás nem a főfoglalkozásuk. A harmadik szakosztályba tartoznak azok, akik tudományos, szépirodalmi, művészeti, vagy más szakírói tevékenységgel működnek közre. Végül a negyedik szakosztályba tartóinak az újságíró jelöltek. A lapkiadói főosztály Ttárom szakosztályra tagozódik. ' Tiszteletlel értesítjük az i. t. érdeklődőket, hogy a SKODA-antók OLIVETTI irthépe'Jélmagyarországi képviseletét átvettük. Díjtalan bemutatóra készséggel állunk rendelkezésre. Déry Ede rt. Szeged, Kiss-u. Az első szakosztályba a naponkint megjelenő időszaki lapoknak, a második szakosztályba az egy hétnél nem hosszabb időközben megjelenő lapoknak, végül a harmadik szakosztályba az egy hétnél hosszabb időközben megjelenő lapoknak, kiadói tartoznak. A rendelet ezután a sajtókamara szervezetét ismerteti. A tisztikar a kamara elnökeiből, a két alelnökből, vagyis a főosztályok elnökeiből, a főtitkárból, a főosztályok titkáraiból, a főügyészből, a főosztályok ügyészeiből, a pénztárosból és az ellenőrből áll. A fegyelmi biróság a sajtókamirának önkormányzati szerve, amely a kamara tagjaiból alakul. Az elnökön kivül ötös tanács intézkedik a kamarai tagok fegyelmi vétségei tárgyában. A fegyelmi biróság határozata ellen az országos sajtótanácshoz lehet fellebbezni. Az orszáiros sajtótanács elnökét a miniszterelnök három évre nevezi ki. A felügyeletet i sajtókamara fölött a miniszterelnök gyakorolja. •* •':• . : j I , . . A sajtókamara tagja csak az lehelj aki valamelyik főosztály keretében az illető szakosztály névjegyzékébe fölvettek. A felvételhez magyar állampolgárság, a 21-ik életév betöltése, középiskolai érettségi bizonyítvány és az évi tagdíj negyedrészének előzetes lefizetése szükséges. Nem vehető fel a sajtókamara tagjául, aki államellenes, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megbüntettek, vagy aki hivatalvesztés, jogerős fegyelmi büntetés alatt áll, aki tagdiját korábban nem fizette meg, végül, aki olyan foglalkozást üz, amely az újságírás és a lapkiadás tisztességével, tekintélyével, v»gy jóhirncvévcl nem fér össze. A sajtókamara tagjainak a főosztályok választmánya által megállapított tagdijat kell vagyoni tehc.rvisclőképcsségük alapján fizetni. Aki a tagdíját nem fizeti meg. a névjegyzékből törlik. A tagfölvétetek fölött a sajtókamara főosztályának választmánya dönt. Az ujságirójelöltek a gvakorliti ismeretek megszerzése végeit és a testületi szellem elsajátítása céljából 3 éves gyakorlatot folytatnak. A sajtókamara tagjait a sajtó közérdekű szölgá'atáhnn kifejtett működését megillető " bánásmódban kell részesíteni. A kamara újságíró tagjai sajtóigazolványt, az ujságirójelóPek külön igazolványt kapnak. A fegyelmi vizsgálat szabályai lényegükben a hasonló önkormányzati szervezetek jogszabályaihoz igazodnak, végül kihágást kövei cl, aki összeférhetetlenségét nenv jelenti he. uki olyan újságírótól fogad el közzététc're közleményt, akit foglalkozásától felfüggesztettek, vagy eltiltottak. A lapvállalat tulajdonosa pedig kihágást követ cL ba olyan kiadót, szerkesztőt, FRIT/ GERGELY műköszörűs, Hérel-u. 2. (PUspökbasár) acéláruk. Fodrászcikkek vagy állandó munkatársat alkalmaz, aki nem tagja a sajtókamarának, illetőleg az alkalmazott be* jelentésére nézve kötelező szabályokat megszegi, vagy kijátsza. A sajtókamara felállításával összefüggő átmeneti és végrehajtási rendelkezésekurk, — amelyeket a második helyen emiitett rendelet tartalmaz — a lényegük az, hogy ezeket az intéz* kedéseket a miniszterelnök Által kinevezett miniszteri biztos teszi meg. A sajtókamara tagjainak' felvétele tárgyában felvételi bizottság dönt, amelynek kilenc tagja van, mégpedig a bizottság elnöke, aki u miniszteri biztossal azonos, egy-egy tagját a miniszterelnök, a külügyminiszter, a hétügyminiszter és az igazságügyminiszter a vezetésük alatt álló minisztérium személyzetéből jelöli ki. négy tagot pedig „ miniszterelnök az,újságírói és lapkiadói testületből nevez ki. A felvételi bizottság a miniszterelnökség épüeltcbcn működik. A sxinésxkamara 'A színművészeti és filmművészeti kamara felállítása tárgyában kiadott rendelet öt frjpze'ben szabályozza a kamara szervezetét és működését. A rendelet szerint a kamara feladata: a színészet és filmművészet körébe a nemzeti szellem éa a keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és *bizlositása, a Kamara kötelékébe tartozók testületi és szociális érdekeinek képviselete. Hivatásuk erkölcsi színvonalának és tekintélyének megóvása, a hivatásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelességeik teljesítésének ellenőrzése. Ebben a feladatkörben goudoskodik í kamara a színművészeti és filmművészeti hivatás művészeti színvonalának fejlesztéséről, a munka, a színdarab- és filmközvetitésrői. A rendelet két főosztályt létesít, egyfelől a színművészek, másfelől a filmművészek számán. A filmművészeti főosztályba a művészeti ügyvezetők szakcsoportjába tartoznak a mozgófényképet előállító, vagy forgalombahozó v ál látótok igazgatói és az igazgatói tennivalókat ellátó művészeti ügyvezetők. Az előadóművészek szakcsoportjába tartoznak: a filmművészek, színészek, énekművészek és táncművészek. A művészeti ügykezelök csoportjába: a filmscenáriumirók, rendezők, rendezői segédek, díszlettervezők, ruhatervezők, hangmérnökök, filmoperatörök, filmösszeálli-tók. Az igazgatási és műszaki íigvvezetök és ügykezelők szakcsöportjába: a felvételtervezők, aa üzemmérnökök, a gyártási vezetők és egyéb gyártási tisztviselők, végül a művészeti segédszemélyzet szakcsoportjába a zenekari tagok, n karénekesek és kartáncosok. A főfelügyeletet a vallás és közoktatásügyi miniszter gyakorolja a belügyminiszterrel egyetértésben. A rendelet második fejezete a kamarai tagotf felvételének szabályai! tartalmazza. A felvétel általános feltételei: betöltött 18. év. nemzeti szellemű és a hivatás tisztességének megfelelő egyéniség, megfelelő képzettség és feddhetetlen előélet. Külön képzettséget kíván az előadó művészektől, mégpedig a Zeneművészeti Főiskola, vagy a Nemzeti Zenede operai tanszékén, vagy >a Színművészeti Akadémián, vagy a szinészképzö iskolán oklevél szerzését. Átmenetileg fel lehet venni a kamarába azt is. akinek nincs ugyan meg a szakképesítése, de a rendelet hatálybaléptekor valamely állami színház tagja, vagy az Országos Szinészegyesület, vagy a Budapesti Szinészszövctségnek' rendes tagja volt. A rendelet hatálybalépése után csals óTyart egyén működhetik, aki a kamara tagja. Színigazgatói engedélyt is csak kamarai tag kaphat. A minisztérium külön rendeletet is ad ki. amely a kamara megalakításának szabályait foglalja magában. Elkobozlak egy nyilas Sapoí Budapest, augusztus 27. A budapesti törvénys:ék vizsgálóbírója az »Uj Kor—Harc* cimü időszaki lap augusztus 26-i számának elkobzását rendelte el osztályelleni izgatás cimén, amelyet 3 »Debreceni t.agédia margójára* cimü cikkével követett el.