Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-23 / 178. szám

Kedd, 1938. aug. 23. A János vitéz 4 A Vígszínház szomszédságából indijl Bu­'dapesten a 2G-os autóbusz. 30 filléres átszálló jeggyel a városnak úgyszól­ván minden részéből cl lehet utaz­ni a Vígszínházig. Különben is az át­szállók uj módszere van Pesten nemrégóta életben. 50 filléres jeggyel villamosról autóbuszra és autóbuszról villamosra lehet átszállni. A legdrágábban — de ez már nagyon drága — ötven fillérért lehet tehát kijutni a Margitszigetre. Az átlagár azon­ban 30 fillér. A szabadtéri nézőtér a víztorony tövében épült. A hátulsó része erősen lefelé lejt. A zenekarnak jókora területet hagytak ki. Kell is. Mert a Budapesti Hangversenyzene­kar tekintélyes létszámmal látja el a János vitéz szolgálatát s a Margitszigeti Szabad Színpad főleg zenés darabok, operák elő­adását tervezi. A színpad erdőség, amely a nézőtől balra erősen fölfelé lejt. Elől tisz­tás van, de aztán hátrább az egészséges fák duzzadó ós terjeszkedő koronái egyre szo­rosabban fonódnak össze. Nem lehet keresz­tül lótni ezen a mélyen benyúló kis erdőségen, amelyet varázslatossá nemcsak az tesz, hogy erdő, amely a természettől fogva folyton susog és suhog, rejtelmesen regél és sejtel­mesen beszél, hanem az is, hbgy egyszer & költőien komiszkodó Puck száguldja ke­resztül, máskor meg a János vitéz birkái tévednek és szélednek el benne: Az akusztikája kitűnő. Kiváló szakember tervezhette és építhette. A nézőtér előadás előtt és felvonások közben a szokásos fel­világosítást kapja. De egyénisége van ennek a nézőtérnek. Itt is az előadást meg­előző sürgés-forgásban zajlanak az embe­rek. Az ég kárpitia barnás s a csillagok tün­dökölnek rajta. Nagyarányú és mégis han­gulatos ez a színház. A hatása ,amelyet fel­idéz, hasonlít ahhoz a hatáshoz, amelyet a Dóm-tér nyüzsgő nézőtere kelt. Még sem Ugyanaz. A víztoronyról zenekari figyelmez­tető int ,hogy az előadás kezdete közeledik. A félhomály átsurran sötétségbe: A kor­mester elfoglalja a helyét. A közönség el­csendesedik. * Iiiunk a János vitéz margitszigeti előadá­sáról? Második líete játszók naponkint, s ki tudta, hol áll meg ez a sorozat, ha az Időjárás véget nem vet neki -— erre n szabadtéri szezonra? Beszéljünk az életveszélyes dogmatikusokról, akik azt vi­tatták, hogy n János vtiéz szcenikai okok miatt sem való a Dóm-térre? Hát az erdőt kibírja a János vitéz második felvonása? A szerzők királvi nalotát irtak elő vagy er­dőt? De az idillikus falusi házak, előttük a Fák szélps törzsével, fölöttük a védőén ki­terjeszkedő széles koronákkal remekül mu­tatnak. A birkanyáj, az erdő sötétségéből te­rem egyszerre előttünk, dc a birkák bégeté­sét az erdő mélvéből már jóval előbb hall­juk. A második felvonásban a csatajelenetet tűzijáték példázza. Rakéták durrognak, röp­ködnek "és ragyognak az erdőben. A huszá­rok lóháton a sz'noadra vágtatnak fel s lluska — Orosz Júlia bajosabb, mint vala­ha volt cs uvönyörüen énekel — nótákban mossa a leplet. Politika! napilap A kulturális es gazdasági decentralizáció egyetlen zengő szavú prófétája hat év óta alussza örök álmát a szegcdi fogadalmi templomban. Ki a megmondhatója annak, hogy gróf Teleki Pál meddig niarad közok­tatásügyi miniszter cs hogy ki lesz az utó­da abban a szókben, amelyből — ugy kel­lene lenni — kormányozzák többé-kevésbé a szegedi játékok sorsát is. Pestre féláru jegy nélkül is sokkal több idegen özönlik, mint amennyit Szegedre nagy atrakciók és vasúti kedvezmények együttesen vonzani képesek. Ilyen körülmények között erősen fel kell kötni a nadrágszárát. A játékok élete fo­rog veszélyben, pedig a játékok pozíciót, — a helyzet komolysága megkívánja, hogy nyersen őszinték legyünk — lehetőségekben kiszámíthatatlanságot, fantáziában egyedül­valóságot biztosítottak Szeged rcszére S 1 c ­hetőségekben és fa ntáziában mi van még nekünk? Mi az, ha a já­tékokat elveszítjük, ami tartani segit, emeli s a többi városénál magasabbra helyezi a szeegdi pozíciót? S sokaknak van kedvük folvtatní az év­tizedes kisded szegedi játékot. Ha valamelyik ház szomszédságában szemétdombot tür meg a hatóság, arról szabad elité­1 ő e n beszélni. Írásban és élőszóval. Ha Sziklai azt kéri, hogv szubvenciója egy részletét előbb adják ki, mint ahogy a szer­ződós megengedi, az nagy pénzügyi kérdés­nek lép elő. Olyan nagy közügye, mint amilyen a szabadtéri játék, emberemlékezet óta egv volt a városnak: az egyetem. S a kritika hangjának el kellett né­mulnia az egyetemi felajánlá­soknál és el akarták némítani — e 111 ő 1 az igényüktől most már tá­gítottak — a szabadtéri játékok erkölcsi és anyagi ráfizetésé­nek mérlegelésénél. A játék azonban — ez is szabadtéri es ez kerülhet a legtöbbe.— tart tovább. A Kiel, augusztus 22- Szombaton este indult el németországi útjára a kormányzói pár, I tn r é­d y Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán és R á t z Jenő miniszterek kíséretében- A kor­mányzói pár különvonata Bécsen, Linzen, Passaun és Hofon keresztül hétfőn reggel 9 órakor futott be Kiel ünnepi diszbe öltözött állomására, ahol H i t ­1 c r fogadta a kormányzót ós kíséretét. Hitler Göbbels propagatidaügyi miniszter kísére­tében különvonaton érkezett Kiel be, amely Horthy Miklós kormányzó németországi uljá­uuli első J'öbb állomása volt. XIV. évfolyam 178. sz. polgármester, okit mi komoly embernek is­merünk, nyilatkozik cs százezer pengőben jelöli meg a deficitet. Az adminisztratív ve­zető, aki bizonyára szintén informálva van, nyolcvanezer pengő deficitet jelent be. Egy újságcikk, amelyről föltételezzük, hogy mindakét helyről szerzett értesülést, azzal az örömhírrel ejt ámulatba, hogy csak ötven­ezer pengő a deficit. Egy másik újságcikk a „legnagyobb köszönettel" illeti az adminisz­tratív vezetőt és utána két hasábon át osto­rozza az — ügyvezetést és „ámitásme n­t e s propagandát" kér. A Dél m agyarország eddig sem o deficit kutatását tartotta főhivatásúnak. Ez­után sem fog vájkálni a szabadtéri játékok kasszájában. Ezzel nem akarjuk azt monda­ni, hogy mellékes, hogy van-e deficit és ha van, mekkora a deficit. Ennek a vizsgála­tával várjunk azonban addig, amig a szám­vevő elvégzi a dolgát. Deficit van. A defi­cit nagy. A deficit fedezetéről gondoskodni Jcell. Ebben a város egész jövőjét érintő munkában részt vehet, sőt részt kell, hogy vegyen n sajtó. De mindenek előtt a játé­kok sorsáról kell gondoskodni. S ennek a gondoskodásnak, mint minden más gondos­godásnak, két útja van: meglátni és meg­mutatni a hibákat, mert ez a javulás, a fen­maradás és a tökéletesedés útja s ennék a kényelmetlen feladatnak betetőzése gya­nánt feltárni a reális lehetőségeket, ame­lyek hatalmasak s a kolosszális tennivalók sokaságát, amelyeket nem há­ríthat el magától senki. Nagy ügyhöz élel­mesen odatapadó kiállítások elbírják a si­kertelenséget. A nagy ügy nem. A János vitéz esete mindenképen int. Vetkőzzük le a gyerekes bosszú, a folytonos gesztenye- ] sütés a kínos személyeskedés, a kártékonVi önámitás minden gyönge gyarlóságát. Aj szabadtéri játékok minden tekintet-; ben rosszabb helyzetben vannak, mint 33-' ban voltak. Mégis meg kell menteni azj örökkévalóságnak. 'A kiéli állomás káprázatos pompával várta Magyarország kormányzóját. A hercegi váró­terem előtt várakozott Hitler, Ribbentrop kül­ügyminiszter, Kcite! hadseregfőparancsnok,. Baeder vezértengernagy, Milch légügyi állam­titkár es több más magasrangu katonai és pol*> gári személyiség kíséretében. Mikor a magyar államfő különvonata hefu-q tolt az állomásra, a tengerészzenekar a Him— nuszt játszotta és Hitler kancellár a kormány­zó termes kocsijának bejáratához lépett és a; tengernagyi egyenruhában lelépő kormányzót^ kézszorítással üdvözölte. Ezután a kct állam­fő kíséretének kölcsönös bemutatkozása követ­kezett, maid a fogadásra kivezényelt diszszá­A kormányzó németországi látogatásának első napja Nagysxabásu floiíaparááé Kielben ^ 130 hajóegység áisxelvonulása és gyaKorlaíai ulán a Kormány szól pár a tengeren töltötte ax éjsxaKát

Next

/
Thumbnails
Contents