Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-19 / 176. szám

9 DELMAGYARORSZÁG PÖntefc, T938. augusztus T9. ©•ülésen. Araikor a kormányzó elfoglalta helyét, megkezdődött a két Ház együttes ülése. A Budai Dalárda elénekelte a Himnuszt, Majd Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke nyitotta meg az ország© üléstBeszéde után Imrédy Béla miniszterelnök emelkedett szólásra és ezeket mondotta: — Van szerencsém a t. országgyűlés elé terjeszteni Szent István király emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Ismertette a javaslatot, majd ezeket mondotta; A miniszterelnök beszéde — Tisztelt Országgyűlés! — mondotta. Szent István történelmi egyéniségének jelentősége tömören alig jellemezhető jobban, amint azl egyik történelem tudósunk iette: „Szent István nem egy eszmény, vagy irányzat, egy eszme, vagy törekvés , egy erény, vagy cselekmény •ncgtestcsitőjcként, hanem az egyetemes magvar gondolatnak és a korszerű haladás eszmeiének legnagyobb megszemélvesitőjcként kelült ki a magyar nemzet sok évszázados tiszteletének központjába/' A történetírás ezen megállapítása benne él a magyarság millióinak öntudatában, méltó tehát, hogv a nemzet meguiitsa soha el nem muló háláját az első nagv király emléke előtt, aki 1)00 éve fejezte bc földi életét— Erről rendelkezik a törvényjavaslat, amellyel az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magvar nemzet örök hálájának és mélységes bódulatának bizonyságául törvénybe iktatja. Ezzel a megemlékezéssel a nemzet nemcsak az első magvar királv emlékét örökiti meg, hanem egyúttal kifejezést ad annak, hogy a jövőben ís Szent István királv alkotásainak szellemében kiván>a a magyar államot fenntartani, intézményeit tovább építeni és a maga történelmi küldetését teljesíteni. (Viharos éljenzés és taps.) 'A törvénv javaslat második szakasza — folytatta — augusztus 20- napját első nagy királyunk emlékére nemzeti ünneppé nyilvánítja. A magyarság évszázadok során minden évben augusztus 20-át Szent István királynak szentelte. Helyesnek látszik, hogy a törvényhozás Szent István király emléke megörökítésének ünnepi alkalmát felhasználja arra is, hogy az 1222. évi aranybulla I cikkelyében foglalt rendezés szellemében első szent királyunk névünnepének "ünnepélyes megtartását a jövőre nézve határozottan elrendelje. A kifejtettek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassanak. • Radvánszkv Albert báró elnök: Az országos határozat 3- pontja szerint a törvényjavaslatot az együttes ülés bizottsági előkészítés nélkül nvomban tárgyalás alá veszi és azt általánosságban és részleteiben egyszerre tárgyalja le. A miniszterelnök beszéde után Bethlen Pál gróf. a felsőház jcgvzőie Sered i Jiisztiitián bíboros hercegprímást hivta fel szólásra, aki a felsőház első szónoka volt. A hercegprímás felvonult a iobboldali szónoki emelvényre cs onnan mondotta el beszédét. A hercegprímás beszéde Az első felszólaló Serédi Jusztinián Magyarország biboros hercegprímása volt. — Mint az országgyűlés felsőházának tagja és mint az ország primása, a magyar nemzettel és a római katolikus magyar hívekkel egviitt . mondotta — kimondhatatlan örömmel és lelkesedéssel köszöntöm a miniszterelnök ur ónagyméltóságát a székesfehérvári országgyűlésen benyújtott törvényjavaslatért, örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot azért, inert raitá keresztül a haza sorsának leufőbb ijánvitói a mostani és későbbi generáriók irányítására ís ország-világ színe előtt ünnepélyesen megvallottak, bogy a magyar nemzet az isteni Gondviselés különös kegyelméből olvan szerencsés volt, hogv sem hazájának, sem faiénak szeretetét, sem állami berendezkedését, sem állami életének biztos alánját, a tiszta erkölcsöket nem kellett éa nem kell idegenektől tanulnia. Mert hiszen közel ezer esztendeje feltárta ezekéi első szenl királyunk és az egyházzal egvetértve hirdette, a nemzet okulására gvakorolta ugy. hogv szent királvnuk énpen ezekkel az időt álló alkotásaival örökítette meg cni'ékét és állandósította életét közöttünk. Szent István királv alkotásai azért irlóttíllónk. mert olvan erkölcsi és iogi elveken nvugosznak. amelvek változatlan igazságra támaszkodnak Nekünk tehát ma*vor«ágnnkat és niagvar intézményeinket nem kell olvan reform ul'án megteremtenünk, vatfv tökéletesítenünk. amely nie«rt»«?adja a multat, hanein amely visszatér a írmltra. Nekünk a mért ki sent próbált reformok kergetése e'ő't a szent királv r>él''ó;»ra az ős? mifvar hagyománvokha és ín«sznkiWnkha kell heácvaznunk a korszerii u'ilásokat. amenn«'ít»en »7"V a kcres/ténv éie»'eif„nAst„l és « keresztény kirói^sórt-^i nsszcegveztelkelők _ Nem hallgathatom el, hanem itt nyíltan megmondom, hogy csak akkor örökítjük meg igazán Szent István emlékét az ő dicsőségére és a haza javára, hogyha a nemzet, amelv mi vagyunk, nemcsak csodálattal, hanem kollcktive és egvéni életében követi Szent István cselekedeteit, éli Szent István életét, Hóman Bálin! A biboros hercegprímás nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hóman Bálint szólait fel: — Szent Istvánban — mondotta — minden kor és minden iránvzat a magyarság eszményét és példaképét lát ia. Mi minden idők legnagyobb magyar királyát ünnepeljük, akitől példaadó utmutatást nyertünk István király lelke a magyar öntudat, a krisztusi hit, a nyugati szellem összetétele. — A magyar nemzet 900 év óta becsületesen, teljesítette nagy történelmi hivatásából ráháruló kötelességeit, leliesitelte akkor is, amikor a nvugat megtagadta, cserbenhagyta és kiszolgáltatta. Teliesiteni fogja a magyarság kötelességét a jövőben is, mert tartozik vele magának, a múltjának, történelme hőseinek és ezek sorában elsősorban Szent István királynak, akiben méltán tisztel iük « történelmi magvar gondolat és korszerii haladás, a kelet és nvneat halárán minden nehéz nróbát kiálló örök magyar halhatatlan szimbólumot. T'ldy Zoltán Ezután Tomcsányi Móric felsőházi tag szólalt fel, majd Tildy Zoltán mondott beszédet. — Ez az országgvülés — mondotta — bízonvsá"»"tel az osztatlan niagvar nemzet belső egvséiíe melleit. Ma nincs párt. nincs felekezeti különbség, nincs társadalmi különbség. Megindultan nézünk etfvmás szemébe és nvuitüik Kezünket eevniás felé. Magvarok vagvunk. Euróna árva és testvériden néninek fiai. a közös sors gyermekei. Tstván királv néne vartviink mindnvái*»n és egyformán fetdős hordozói az ő szent és nagv öröksénének Fevetértéssel mennOarütillk bonv nemzeti létünk, fennmaradásunk. multunk és iövenöőnk ntia ebben a törekvésben van és n magvar életet csak egv szemléletben nézhet iük és érhet iük el- Szent Tstván k'rálvimk szemléletében Epnck leglényegesebb pontjai a következők: LIEBMBHN vegyen filmet FOTO HQLNDPzárv* le.zt KELEMEN-UCOA 12. — Az európaiságot tudatosan vállaló, mégis erős, tiszta és hamisítatlan magyarság. Szent István kemény volt és határozott a maga terveiben s mindig nemzete javát kereste. Első és nagy királyunk egész életét, minden cselekedetet átszőve tiszta igaz lélekkel élt kereszténvsége és hite az erős Istenben. Tartsuk' örökségünknek hitünket, tiszta magyarságunkat, belső egységünket és akkor él jük a nagv nemzetek történelmét tovább megújuló dicsőségben. Hiszek abban, lioev ez a nép nem fejezte be hivatását ezen a földön. A beszédek elhangzása után Korniss Gyula képviselőházi elnök a tanácskozási befejezettnek nyilvánította. • A kormányzó aláírja a förvényí Az együttes ülés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Brandt Vilmos képviselőházi jegyző lesietett az emelvényről és a törvényt átnyújtotta Imrédv Béla miniszterelnöknek, aki a kormányzó díszhelye elé lépett és meghajolva, átnyújtotta a kormányzónak. Negyed hetet ütött a székesegyház órája, amikor a korma nvzó aláirta a törvényt. Miután Imrédy miniszterelnök átvette n kormányzótól az aláirt törvényt, asztalánál ellenjegyezte a törvényt. K o rn i s s Gyula elnök a következő beszéddel zárta be az ülést: — Szent István politikáiénak követése 4 magyarság fennmaradásának és továbbfejlődésének legfőbb biztositéka. Legyen szenl királyunk soha el nem porladó kpze mindenkoron nemzetünk legbiztosabb utmuiatója cs vezetője. Korniss Gvula beszédét a kormánvzó' és á ielen levő kénviselök állva hallgatták végig. Az ünneni ülés 0 óra 20 perckor véget ért. At ülés végén a felsőházi tagok és képviselők' hosszasan lelkesen éljenezték a kormányzót. Az ünnepségek Az országgyűlés ünnepi ülése után a kormányzói pár rövid időre visszavonult a város egyik termébe. Ezalatt megalakult a városháza előtt a díszmenet, amely elkísérte a kormányzót a Szent István Bazilika feltárt maradványainak felavatására. A legfőbb méltóságok elkísérték a kormányzót a Bazilika-térre, ahol koszorút helyezett el, miközben felhangzott a dalárdák Szent István Himnusza. A kormányzó hatalmas babérkoszorút helyezett cl az árpádházi királyok sírjára és ezzel felavatta a Szent István által megalkotott bazilika maradványait. Ismét megalakult a menet, amely ujjongó tömeg között vonult a Szent István szoborhoz, Székesfehérvár dalárdája elénekelte a Himnuszt, majd vitéz Imrédy Béla miniszterelnök engedélyt kért a szobor leleplezésére. Á Szent István emlékév országos bizottságának nevében Hóman Bálint ny. miniszter mondott beszédet, amelynek kíséretében átadta a szobrot Székesfehérvár városának. A kormányzó koszorúzta meg elsőnek a szobrot, majd a felsőház elnöke, a képviselőház elnöke, a főhercegek, Németország és Olaszország küldöttségének vezetői, a miniszterelnök, a honvédség főparancsnoka, Budapest polgármestere, stb A kormányzó ezután S i d 1 ó Ferenc szobrászművész kíséretében megtekintette a lovasszobrot, majd a Szent István 3. gyalogezred dis?menetc vonult el a kormányzó előtt. A díszmenet után a kormányzó és családja gépkocsiba ült és kíséretével együtt lisszatért a budai várpalotába. *