Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)
1938-08-14 / 173. szám
Ifi DEL MAGYARORSZÁG Kedvezményes pausal-nyaralások Olaszországban, pengőid1. továbbá társasutazás végig az olasz városokon. •_ S? r ^ A Indulás julius 2, 16. 30, augusztus 13 és 27-én wSSZKOlf SG9 lOUi-' , ^ Minden felvilágosítást megad éa prospektust küld a VIA utazási és filrdölroda kft-, Budapest IV.t V*ci ucca 36. Telefoni 18.32-38 ás 18-63.03. A uetmagyarorsxúg regénye Mr. BUNDASH Iréa Káimán Jenő ',2 Kora délelőtt újra elmentek a telekkönyvi hivatalba. Vinagorszky mérnök az Íróasztala mellett ült. A szeme gyulladt volt, mint oki gész éjszaka nem aludt. Az altiszt egy pohárban valami fehér port kevergetett, nyilván szódabikarbóna volt. Szóval önök azok? Átkozottégés marta a bendőjét, de azért nem tudott megtagadni Verától egy elismerő pillantást. Istenem, hát ilyen nők is vannak. Hszcbejutott a citerás tündér akit hajnalban ugy kellett felmosni a padlóról, ahol eldobott cigarettavégek és üres üvegek között részegen hevert. — Ragaszkodnak hozzá, hogy személyesen is kijöjjenek velem Dubrovecre? A tábornokok elfutotta a pulykaméreg. — Hogy az ördögbe ne ragaszkodnánk? Azért jöttünk! — A kisasszony is velünk tart? Kirillovics Nikolájt a különböző hivatalokban hozzászoktatták ugyan a legképtelenebb kérdésekhez, de ez mégis sok volt. Szárazon mondta: — Velünk jön. A mérnök vállat vont. Neki ugyan mindegy. Csak éppen figyelmeztetni szerette volna őket arra, hogy Dubrovecre menni ebben az időben nem tartozik n kéjutazások közé. Az cső ugyan alábbhagyott, de a nyirok még az asztalon heverő aktákba is bevette magát. F.s nz idevalósi utak. Azokról jobb nem is beszélni. Ásítva utasítja az altisztet: — Antalics szóljon át a fuvaroshoz ... Igaz, ne felejtse el megmondani, hogy tegye föl a bőrülést. Ásitva temeti a fejét a két keze közé cs bóbiskol egy sort. Vera az ablak mellett áll és kinéz a vigasztalan városi uccára. A tábornok türelmetlenül csapkodja botjával a lábaszárát. Legszívesebben maga segítene befogni a fuvarosnak. Végre előáll a szekér. A lengyel fuvaros fejcsóválva rakja fel a két nngy kézipoggyászt. Vera a küllő és a lőcs segítségével felmászik a bőrülésre és felhúzza maga után a tábornokot. A mérnök utibundát kanyarított magára és a saroglyában elhelyezett szénára heveredik. Rögtön el is nyomja az álom. A kocsis mellett a deszkán Antalics altiszt ül. Ö a legélénkebb a társaságban, ami főként annak tudható be, bogy n mérnökkel egyiitt kiszállási dijat kap. Rögtön elhatározza, bogy hasznossá teszi magát az uraságoknak és oldalvást ül. készen arra, bogy bármelv pillanatban beszélgetést kezdjen. Tud a tábornok nacionáléjáról, ezért oroszul beszél, amit a szomszédság révén ezen a vidéken majdnem mindenki tud. A két kócos lengyel lovacska nekirugaszkodik a sárnak. A kocsi lassan megindul Ostrow uccáin. Már elmarad a téglaégető is, amikor a fuvaros visszafordul a búkról és mond valamit az uaságoknak. A tábornok nem érti. Antalics tolmácsolt: — Azt mondja, bogy lett volna korábban Indulni, ha az urak besötétedés előtt viszszn akarnak érkezni Ostroyra. — Do mi nem akarunk visszajönni! — Nem? Az altiszt furcsán mosolyog. Csodálkozás és kétkedés van ebben a vigyorgásban. — Csórt vozmij, mi van ezen csodálkoznivaló? — haragszik meg komolyan Kirillovics Nikoláj. Azért megyünk, bogy ott maradjunk! Az altiszt és a kocsis percekig tartó élénk diskurzusba elegyednek. Nyilván a vendégek szándékát tárgyalják meg egymás közt. Végül Antalics a tábornok felé fordul. — És hol akarnak éjszakázni? •— A kastélyban. A hivatalos ember ámuló szemeket vet a tábornokra. — A romot tetszik gondolni? — Bozse moj, csak nem égett le?I A tábornok arcán most látszott meg, Kogy a csalóka szin nem az elet, hanem a közelgő halál pirossága. •— Leégni éppen nem égett le, de tetszik tudni, háború volt ezen a vidéken. A kastély hol német, hol orosz kézen volt, mig szét nem lőtték... Az egyik szárnya ugyan még állt, amikor legutoljára arra jártunk, de lehet, hogy azóta már azt is széthordták a parasztok. 1 V-^f vVcra, aki eddig a vigasztalan vidéket nézte, előrehajolt és figyelni kezdett. Mintha egy csipetnyi guny világított volna át arcának fáradt közönyén. A tábornok megkapaszkodott a lőcsben. Antalics szinte felvidámodott, bogv egyszerre ilyen fontos személyiség lett. Bőbeszédűen magyarázta: — Itt mindent feldúlt a háború, az egész környéket. Ha meg tetszettek figyelni, Ostrowban nincs egyetlen régi báz sem, mind azóta épült. De ki törődik a gazdátlan birtokkal? Az állam nem akart rá invesztálni, mert per alatt állt. Egy darabig ugy volt, bogy megváltják és felosztják a hadviselteknek, de nyilván arra vártak, bogy a végén amúgy is uz államra esik. Igy aztán minden elkallódott... Még a kövek nagyrészét is szétlopkodták. A kocsis, ki értett valamit oroszul, bólongatott hozzá. Az ostorbeggyel az erdők felé mutatott cs magyarázni kezdett valamit uz anyanyelvén. — Azt mondja, — fordította le az altiszt —, bogy Novi Dnbrovcc, ami azóta épült, egészen a kastély cs a majorság tégláiból van. Veszedelmes népség az kérem — fette hozzé már a saját tapasztalataiból. A dubroveci erdőkben csupa fatolvaj, csempész és vadorzó él, meg orosz menekültek, akik átszökdöstek a határon. Az ostrowi csendőrség ugy fél tőlük, mint a tűztől. Antalics határozottan értett a fokozáshoz. — A legnagyobb baj az, — mondta halkon, mint aki bizalmas közlést készül tenni —, hogy a novi-dubroveci parasztok jó darabot elszóntottak a birtokból. Aki el akarja tőlük venni, készüljön el, hogy vasvillával, sőt puskával fogadják. Kiköpött a szájából egy felugró sárcafatot. Arcuk, kezük, ruhájuk tele volt száradó sárpöttyökkel. A tábornok még mindig azt hitte, bogy mindez csak ijesztésre van szánva. Pan Coche egész mást mesélt neki Dubrovecről Még a Minerva-szoborra is emlékezett. Segitségetkérő szemmel nézett Verára, mintha tőle függött volna a döntés. (Folyt, köv.) Vasárnap, lü58. augusztus 14. 1458-1938. gh. száin. Földbérbeadási hirdetmény A 33—1938. közgyűlési határozat végrehajtása ügyiben kiadott 34.029—1938. sz. polgármesteri határozat alapján Szeged sz. kir. város gazdasági hivatala küzhirré. teszi, hogy a Bakló-dülőbeli földek 1938. évi október hó 1-től 10 évi időre a helyszínen 1938. évi augusztus hó 22-én és az utána következő napokon, szombat és vasárnap kivételével, lesznek bérbeadva. A bérbeadás nyilvános árverésen történik, azon. ban az egyes parcellákra csak azok árverezhetnek, akile a megállapítandó bánatpénzt előre letétbe helyezik. A bánatpénz összege mindegyik parcellára vonatkozólag a megállapított kikiáltási ár egy évi összege. Ezt az összeget a városgazda a jelcntkezőklöl bélyegzővel ellátott letéti jegy ellenében beszedi cs az árverés megtartása után a legtöbbet igérö kivételével a többinek visszaadja a letéli jegy bevonása mellett; a legtöbbet igérő a bánatpénzt a szükséges összegre egészili ki. Az árverés alkalmával azonnal le kell fizetni: 1. fél évi haszonbért, 2. ennek megfelelő óvadékot, 3. holdanként 1 P közigazgatási költséget, 4. bérbeadás és szerződés után járó összes illetékeket. A beruházott bérletek, melyek' után hátralék nincs, a hasonló minőségű üres földek árverési átlagában árverés mellőzésével lesznek bérbe•adandók. A 189—1931'. sz. közgyűlési határozat rendelkezései figyelembe vételével dönt a bizottság a beruházás megállapítása kérdésében, úgyszintén abban is. hogy a beruházott bérlet utáni hátralék az ujabb bérbeadást mennyiben akadályozza. A bérbeadás csak a th. kisgyűlés jóváhagyása után lesz érvényes és a legtöbbet Ígérők által aláirt szerződés a város közönségére ez esetben kötelező. A szerződés általános feltételeinek felolvasása a baktói állomás mellett a vasúti töltésen belül történik. Szeged. 1938. évi augusztus hó 10-én. P. Csonka Miklós tanácsnok. A szegedi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 13300—1938. tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat Dr. Erdélyi Jenő szegedi lakos végrehajtatnak Iiáez Antal (nős Endrényi Irénnel) szegedi Jókai-ucca 4. számú lakos végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 833 pengő 34 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett 9 Szeged bel- és külterületén fekvő s I. Szeged belterületi 6257. sz. betétben A. I f-s 2. sorsz. 5840/2 hrsz. 80 és fél n. öles udvar, liét* vezér-ucca 01. szám alatt a bcltelekbrn 5841 hrsz, 68 és fél n. öles kert ugyanott végrehajtást szenvedő nevén álló B. 1. sorsz. fél jutalékára 2260 P kikiáltási árban. II. Szeged kiilt. 16479 sz. betétben A. I. 1— sorsz. 48)25 hrsz. 366 n. öles szőlő a Zombori hegyen az Alpári dűlőben, 48429—1. hrsz. 855. n. öles szőlő a. olt, 48430 hrsz. 724. n. öles szőlő u. olt a C. 1. alatti szolgalmi jog fenntartásával végrehajtást szenvedő nevén álló B. 3. 5. sorsz. fél jutalékára 947 1' kikiáltási árban. IV. u. e belétben A. II. 1—2 sorsz. 48426/3 hrsz. 128 n. öles szántó ugyanott 18427/5 hrsz. 72 négyszögöles szántó u. ott végrehajtást szenvedő nevén álló fele jutalékára 420 pengő kikiáltási árban. V. u. e betétben A. 111. 1—3. sorsz. 18429/2 hrsz. 609 ti. öles szőlő u. ott. 48431 hrsz. 463 n. öles szőlő u.-ott,48432 hrsz. 464. n. öles szőlő u. ott végrehajtást szenvedő nevén álló fele jutalékára 808 P. kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1938. évi augusztus 31. napján délelőtt 10 órakor a telekkönyvi hatóság helyiségében (Széchenyi-tér 4, 10. szánni ajtó) fogják megtartani. 1. Az árverés alá eső T alatti illetőségei a végrehajtató kérelmére a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron Valdmann Ferenc kérelmére 9700 pengőnél, dr. fiserő Ede kérelmére 11900 pengőnél alacsonyabb áron a II., III., IV., V. számú jutalékot külöq-külön. végrehajtató kérelmére 950 P, Valdmann Ferenc, kérelmére 13530 pengőnél, dr. Cserö Ede kérelmére 18730 pengőnél alacsonyabb' áron eladni nem lehet (1908:XT,t. te. 26. §.). Szeged 1938 évi május hő 12. napján. Ur. Konilóssy sk.. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléiül Tnkáesné. ib. dijnok.