Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-14 / 173. szám

DELMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938. aug. 14. Politikai napilap XIV. évfolyam 173. sz. A forma és a lényeg AligKa volt meg arra eset, Kogy magán­ember magúnbeszélgetései annyi hatással lettek volna a — világtörténelemre, mint amennyi eredményt, változást, hatást ígér­nek a most folyó prágai tárgyalások. S bennünket most nem is az a feszült ér­deklődés foglalkoztat, amivel az egész világ figyelme koncentrálódik a prágai világpoli­tikai — ring körül, bennünket a tény je­lentősége és'tanulsága érdekel s annak a szinte fölmérhetetlen jelentőségű változásnak útját szeretnénk megjárni, amit az értelem, a józanság, a bölcseség és okos­ság tett meg a világpolitika utolsó két évti­zedében. Két évtized előtt is területi, .közhatalmi, etnográfiai, etnikai és politikai problémákat kellett megoldaniok azoknak, akik ezeknek a kérdéseknek megoldására kényszerültek. S bár a józan megfontolás s a bűvös mérlege­lés nem csökkentheti a cseh probléma vi­lágpolitikai, talán világtörténelmi jelentősé­gét, mégis nyugodtan meg lehet állapítani, hogy a háború után felmerült terü­leti cs nemzeti problémák jelentőség­ben, súlyban, következményeiben és mé­reteiben sokszorosan meghaladták annak a kérdés-komplexujrinak egész volumen­jet, amit Cehország tálal fel a világpolitika asztalára. S ezt annál nyugodtabban állapit­hatjuk meg, mert Csehország nemzésének és megszülésének aktusa csak egyetlen kis részlete volt azoknak a teendőknek, amelyek n háború befejezésének politikája tűzött ki a többj feladat között. S mennyi tájékozatlansággal, mennyi "érte­siiletlenséggel, mennyi vaskos tudatlanság­gal kezdtek akkor a kérdések elintézéséhez. Akkor nem küldtek sem hivatalos megbí­zottakat, sem hivatalos megbízottaknál na­gyobb sulyu magánembereket azokra a te­rületekre, melyeket minden geográfiai adott­sága és történelmi összeforrottsága ellenére szét akartak bontani. Akkor az egész prob­léma számára nem volt annyi idő, törődés, érdeklődés és tanulmány, mint amennyi most ennek az egyetlen — részletkérdésnek nem is megoldására, de megismerésének elő­készítésére már eddig szükséges volt. Nem állítjuk most sem, hogy a kérdés súlyával arányos annak a lelkiismeretes mun­kának mértéke amivel most legalább a prob­léma eldöntéséhez szükséges tényezők meg­ismeréséhez és lemérésébez hozzáfognak. Most* tanulmányoznak, kihallgatásokat, hely­színi tárgvalásokat foganatosítanak, most a közvetlen szemlélet minden biztosi­tékát meg akarják szerezni a maguk állásfog­lalása számára, most ugvanarra a táiékozó­dottságra törekszenek u határokon kívül, amivel a határokon belül rendelkezni lehet s akkor csak határoztak, döntöttek, ítélkeztek és hajtották végre tudatlanságban fogant s tájékozatlanságéul torzított ítéletüket. A cseh probléma arra mindenesetre jő, hogy — most egy biológiai kísérlet kétség­bevonhatatlanul hiteles eredménye — de­monstrálja azt a vétkes könnyelműséget, azt a vastag tudatlanságot, a tévedéseknek' és félreértéseknek azt a monumentális méretű halmazát, amivel khaosszá tettek azt is, ami rend volt s elintézetlenné kuszálták össze azt, ami végleges és örökös elintézettség ké­pében élt az egymás után következő nemze­dékek lelkében. S még azután is: ahányszor a vétkes elrendezés fattyú gyermekeiként egy-egy probléma kezdett dörömbölni a vi­lág lelkiismeretének kapuján, ahányszor a törzsétől levált népkisebbségek kezdték kö­vetelni még azokat a jogukat is — mert ezeket is követelni kellett —. melyeket az ál­győzelem részeg káprázatában nem mertek megtagadni, a módszer maradt változatlan s változatlan maradt az elintézés rendszere is: ugyanaz a tájékozatlanság, a megismeréstől való ugyanaz az irtózás s a probléma mé­lyére való betekintéstől való ugyanaz a visz­szariadás jellemzi az intézkedőket s az in­tézkedésre gyávákat, mely világra hozta a történelem legnagyobb tévedéseit. Ezek a tévedések oszlottak tovább a sejtő szlás törvénye szerint és soha nem láttuk a gon­doskodásnak cs törődésnek azt a megnyilvá­nulását, amivel most a cseh probléma fel­göngyölítéséhez akarnak hozzálátni. Az el­szakadt magyar kisebbségek hiába jajongtak, panaszkodtak, sikoltoztak és üvöltötték el sorsuk és végzetük fájdalmát, soha annyi meghallgatásra nem találtak, amennyi ah­hoz kellett volna, hogy megfigyelőt küldjön ki bármelyik európai hatalom nevn is azért, hogy igazságot tegyen, de azért, hogy a helyszínen érdeklődjön a panaszok jogosultsága s a sérelmek oka és mértéke felől. Talán ezután másként lesz. Talán a bekötött szem vak zsarnoksága helyébe a kinyílt szem tisztánlátása s a tisztánlátó szem által vezetett értelem döntése kerül. Nem tudjuk, nem tudhatja ma még senki, hogy a prágai tárgyalások érdemben mennyire fogják orvosolni a világtörténelem sebeit, de azt bizonyosnak érezzük, hogy a kérdések elintézési módjá­ban változás lesz: S nekünk — szerencsére — nincs is másra szükségünk,, csak arra, hogy mások is tisztán lássák azt, amit mi tisztán látunk s éppen ezért az elintézés mód­jának megváltozásától jogunk van re­mélni az elintézés megváltozását és — az egyoldalú tájékoztatás hazug*­ságai helyébe a közvetlen szemlé­let meggyőződése és igazsága lép s akinek az igazság nem ellensége, hanem szövetségese, az kibontott vitorlákkal várhatja az uj idők friss szeleit. Csehországban katonai diktatúrát várnak Lord Runciman tanácskozásai Prága, augusztus 13- Most vált ismeretessé, hogy dr. Mastny Csehszlovákia berlini kö­vete két nap óta Prágában tartózkodik és a lord Runciman tiszteletére adott bankett után a Bohémia cimü lap szerint hosszabb bizalmas megbeszélést folytatott a lorddal. Nagy feltűnést keltett a Bohcmia egv VirUik cikke, amely arról szól, hogy jövő hét kedd jére összehívták a csehszlovák köztársaság legfőbb államvédelmi tanácsát. Szombaton reggel ismét, ezúttal harmadszor egymásután elkobozták a Zeit cimü szudétanémet lapot. Az clkobzási végzés indokolása szerint a lap iz­gató tartalmú cikkeket közölt Ezzel szemben szudétanémet részről azt állítják, liogv a kifo­gásolt cikkek cgytől-egyrg csehszlovákiai la­pokból átvett fordítások voltak. Ujabb incidensről számoltak be szombaton reggel a szudétanémet lapok- Ncudorf faluban ismeretlen tettesek kőzáport zúdítottak Ncmec szudétanémet kép­viselő autójára, amelynek hűtőjén szudétané­met zászlócska lengett. Londoni jelentés szerint nagy feltűnést kel­tett az angol sajtóban a csehszlovák tartalé­kos lisztek szövetségének pénteken közzétett kiáltványa, amely tiltakozás a nemzetiségek követeléseinek teljesítése ellen. A kiáltvány­hoz a legtöbb lap nem fűz ugyan kommentárt, de már a címfeliratokból is kiderül, hogy igen komolynak lát ja a helyzetet a sajtó. A Dailv Mail prágai tudósilója szerint a tartalékos lisztek kiáltványának rendkívül messzemenő kihatásai lesznek. A tudósító azzal a megálla­pítással fejezi be cikkét, hogy prágai politika* körökben számolnak Hodzsa miniszterelnök lemondásá­nak és a katonai diktatúra kikiál­tásának a lehetőségével. Pársban, francia kormánykörök a legéleseb­ben clitclik a tartalékos tisztek kiáltványát, mert attól tartanak, hogy ez a fordulat kedvezőtle­nül befolyásolja a kiegyezésre irányuló törek­véseket és nagv mértékben megnehezíti lord Runciman küldetését. A párisi lapok a tartalékos lisztek kiáltvá­nyát magánvéleménynek igyekeznek lecsök­kenteni, csak a baloldali Ordre jegyzi meg, hogy a tartalékos lisztek kiáltványának előre­láthatóan súlyos következményiéi lesznek cs hogy Prágában ma már komolyan heszéliieki a katonai diktatúra kikiáltásának a tervéről. Lord Runciman szombaton délután feleségé­vel hétvégi üdülésre gróf Kinszky kamnitzl kastélyába utazóit. Hlinka páíer betegsége Prága, augusztus 13- Pozsonyból érkezel? jelentés szerint Hlinka páter, a lói néppárt el­nökének egészségi állapota jelentékenyen rosz­szahhodott. Kiclcért magas kora miatt komo-. Iván aggodnak. Hli.lkánál két oldali 'tüdőgyulladás lépett fel, láza 41 fok körül van. Kezelőorvosa szom­baton hal injekciót adott neki- A beteg időn­ként elvesztette eszméletét. A délután folyamárt Hlinka jobban lelt. Állapota állandóan aggo-j úaioima ad okol.

Next

/
Thumbnails
Contents