Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-13 / 172. szám

DÉL M AGYAKORSZÁG Szombat, 193S. aug. 13. Politikai napilap XIV. évfolyam 172. sz. Magyarnak lenni... Egyszer volt, Kol nem volt, még az 'Óperenciás tengeren is tul volt, hogy fölkerekedtek egynéhány idegenbeszakadt magyarok és nekivágtak a töméntelen útnak, mert lelkük legmélyén vágyakozás támadt az elhagyott óhaza után. Volt köztük olyan, akit a sorsa hosszú évtizedekkel ezelőtt űzött át a messze Óceán túlsó partjára, de olyan is, aki már ott született a büszke Amerika szabad és független polgárának, aki még sohasem látta ezt az itteni országot, legfeljebb édesanyja meséiből szőhetett ragyogó képet róla. De ezt a képet még a hajszás amerikai elet lázas ritmusa sem tudta elnyomni benne cs az alkonyatok csöndjében elsuttogott mesék beleégették a szivébe, lelkébe a vágyakozást utána. Most aztán összeálltak és fölkerekedtek, Kogy áthajózzák a végtelen tengereket, prüszkölő vonatokon átrobogják Európa országait és leboruljanak a földön, mélyet szippantsanak a levegőből, tekintetükkel föligyák az itteni tájak régen, vagy sohasem látott képét, megmerítsék szivüket a magyar szó muzsikájában, amit mind „hazá"-nak hívnak a költők. Eljöttek, elzarándokoltak hozzánk, megilletődött, ünnepi lélekkel álltak meg előttünk és akarva-akaratlanul olyan imádságos szavak fakadtak ki a szivükből, amelyekből — ha akarnánk — nagyon sokat tanulhatnánk. És tanulhatnának belőle mások is... Az Alföld metropolisának pályaudvarán mondta az amerikai magyarok küldöttségének érdemes vezetője, amikor megköszönte a .hozzájuk intézett üdvözlő beszédet, bogy ők, az Amerikába szakadt, vagy már ott is született magyarok sokkal nagyobb mértékben magyarok, mint akik itt élnek ezen a földön, mert hiszen nekik' már nem is kellene magyaroknak lenniük. Bizony: nekik már nem szükséglet, Ka nem Tukszus, sokszor talán terhes, haladásban, boldogulásban gátló fényűzés a magyarsághoz való ragaszkodás. Hiszen az ő tarsolyukban a világ egyfk leggazdagabb, leghatalmasabb és legboldogabb országának állampolgársági bizonyítványa reitőzik és ez a bizonyítvány pengőben, dollárban ki spm fejezhető értéket képvisel, szabadjegy és útlevél a boldog, a biztonságos a kiegyensúlyozott emberéletbe. Ha tehát mégis magyaroknak' érzik és valliák magukat, ez a magyarság kétségtelenül nagyobb mértékű, mint a miénk, az itt élőké, akik semmi képen sem lehetünk mások, mint m a g y a r o k, akik számára a magyarság éppen olyan természetes, magátólértetődő valami, mint a levegő, amelv körüllebeg bennünket, megtölti a tüdőnket és oxigénnel táplálja az életnek nevezett égési folyamatot bennünk". Mi ezt a természetes magyarságot csak kivételes esetekben érezzük, mint ahogy testünk egyes részeinek létezéséről is leginkább csak olyankor veszünk tudomást, amikor valami baj adódik vele. Ka b á n t r á k, ha fáj... Ahogyan mi magyarok vagyunk, az amerikai magyarok éppen ugy — amerikaiak. Az ő számukra a magyarság bizonyos többletet jelent, éppen ezért örökké tudatos valamit. Az amerikai magyarok küldöttségének vezetője egyszerű szavakkal fejezte ki azt, aminek megfogalmazásán Trianon óta annyit törik a fejüket a politikusok és a diplomaták: a kisebbségi kérdés „leglényegét". És ezek az egyszerű szavak akaratlanul is elénk idézik az erdélyi, a fölvidéki és a délvidéki magyarok sorsát. Ezeken az elszakított országrészeken élő kisebbségi magyarok még fokozottabb mértékben magyarok, mint az amerikaiak, hiszen az ő számukra a magyarság állandó fájdalmat, üldöztetést, másod- vagy bannadrendüséget, szüntelen harcot, hadakozást, bántalmazást, mellőzést és megaláztatást jelent, akármilyen templomban is imádják az egyetlen Istent, akármilyen kaszthoz, osztályhoz, társadalmi réteghez, politikai párthoz tartoznak ís, vagy tartoztak szüleik és nagyszüleik: Hunyady Sándor irt egyik könyvében erről a kisebbségi magyarságról, de megírta azt is, hogy a nehéz kisebbségi sorsot különleges kisebbségi örömök teszik kissé elviselhetőbbé, olyan örömök, amelyekről nekünk, magyarországi magyaroknak fogalmunk sem ler het, iéppen ugy, mint ahogyan nagyon kevés fogalmunk van a kisebbségi szenvedésekről. Ilyen kisebbségi magyar öröm például, ha egy kolozsvári, vagy lőcsei, vagy szabaejkai vendéglőben hónaposretket tesz a pincér az asztalra és a kisebbségi magyar megállapíthatja magában, bogy a hónaposretek héja piros, a husa fehér, a levele, szára pedig zöld akkor is, ha megpukkad a Szigurancafőnök. Anglia nemes lordja most konzultál az egyik „utódállam" betegágya mellett és okos igyekezettel próbálja megállapítani a helyes diagnózist. Talán megkönnyítené kicsit a munkáját, ha az amerikai magyarok Szegeden elmondott szava valahogy eljutna hozzája. De azért fölfigyelhetnének erre a szóra mások is, más vonatkozásban is... A minisztertanács letárgyalta a sajtóbamaráról szóló rendelet tervezetét Szombaton folyfatfáK a minisztertanácsot Budapest, augusztus 12. A kormány tagjai vitéz Imrédy Béla miniszterelnök clnöklcs'ével egész napon át folytatták tanácskozásukat. A minisztertanács reggel 9 órakor kezdődölt és este fél 10 órakor ért véget- A minisztertanács az alaki és anyagi büntetőjog reformjának egyes kérdéseivel, a Szent István-emlékév megörökítéséről szóló törvénytervezettel, a sajtókamaráról szóló rendelet, valamint a sajtójog reformjának irányelveivel, a színművészeti kamara felállításával összefüggő kérdésekkel, végül az ipari foglalkoztatásról előterjesztett helyzetjelentéssel foglalkozott. A kormány tagjai szombaton folytatják tanácskozásukat, amely előreláthatóan egész napon át fog tartani Á tanácskozások befejezése után részletes tájékoztatást adnak ki. A magyar pári küldöttsége átnyújtotta memorandumát Runcimannak A cseh katonatisztek feltűnő kiáltványa Prága, augusztus 12. Hodzsa cseHszlovák miniszterelnök tegnap este a hat nagy koalíciós párt megbizottainak és a parlament két elnökének a társaságában fogadta a szudélanémel párt öttagú küldöttségéi. A Magyar Párt vezetői másfélórás megbeszélést folytatlak lord ftuncimannal és kíséretének tagjaival A tanácskozásról Runciman kiii<jöttsége a következő közlést adta ki: Pénteken délben fogadta lord Runciman az Egyesült Magyar Párt küldöttségét, Sziillő Gézát, Jaros Andort és gróf Eszterházv Jánost s megtárgyalta velük a párt emlékiratában foglalt egyes kérdéseket. 0 A késő délutáni órákban került sor arra, bogv a német szociáldemokrata párt az Alkom szállóban átnvujlsa emlékiratát Runcimannak. Az részletesen ismerteti a párt álláspontiát és konkrét javaslatokat tartalmaz a nemzeti rendezésre. Az emlékirat foglalkozik" a kérdés politakai. gazdasági és társadalmi oldalaival. A jövő hétre összehívták a legfelsőbb államvédelmi tanácsot. Az Egyesült Magvar Párt vezetői lord Runcímánnal folytatott megbeszélésük után elutaztak Prágából. 'A Prágai Magyar Hirlap értesülése szerint a lord Runcimanuel a megbeszélések nem zárulták le a magyar párttal, hanem a legközelebb folytatják a tanácskozásokat. A megbeszélések ulán lord Runciman felkereste Sziillő Gézát szállóbeli lakásán és áladta neki Lady Runciman meghívását Sziillő Géza nyomban felkereste Lady Runcimant. aki a népszövetségi ligák nemzetközi értekezletéről személyesen ismert és mintegy félórás látogatást leli nála. A Dailv Mail prágai jelentése szerint Hoíl zsa miniszterelnök a tegnapi tanácskozáson kijelentette, hogy a szudétanémet párt követeléseinek 50 százaléka teljesithető, további 25 százalékról tárgyalni leliet és csak a fennmaradó 25 százalék teljesíthetetlen Igv teljesíthetetlen többek között a szudétanémeteknek a területi önkormányzat bevezetésére, valamint 19!S. óta a szudétanémeteknek okozott károk megtérítésére irányuló követelés.