Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-03 / 163. szám

Szerda, 1938. augusztus 3. A bor és a szövetkezet Talán nem kell olvasóink emlékezetébe idézni azt a harcot, amelyet a város polgárságának és a bortermelő gazdáknak érdekében a borközpince alapításának torz gondolatával szemben vívtunk meg. A gondolat ugy, ahogy elgondolták, valóban torz volt, de az áldozatok, miket követeltek érte, a legegészségesebb és leghasznosabb célt is túlozták. A kormány kért és a szövetkezet kapott, de mindig a város volt az adakozó fél. A kotmány tekintélye fokozta az igény nagyságát, a város a kormányra tekintettel hozta meg nehéz áldozatát, ami azonban egy szövetkezetet gazdagított. Nem hivatalos, de polgári számítás mellett a város mintegy 80.000 pengőnyi értéket adott azért, hogy az egyik szövetkezet borközpincéhez jusson s amikor kész volt már a pince, egyetlen liter bor bőnapokon keresztül nem lépte át a borközpince küszöbét, hacsak a személyzet nem vitt haza bort a vacsorája mellé. A borközpincék megépültek, a városok és községek a maguk áldozatait meghozták, a kormányzat sem volt szűkkeblű ezzel az alapítással szemben, mely közpénzen vetette meg a sz övetkezctnek átadott borközpincék alapját s most mór elérkezett az ideje annak is, hogy a termelők érdekében ezek a pincék va 1 ó b a n elkezdjék valóban áldásos működésűket. Mert ha tevékenységük áldásos, még világrajöttük körülményeiről is szivesen megfeledkezünk. A bortermelő gazdák megéremeltek minden támogatást s ha ebben a támogatásban részük van, még a hozott áldozatok nagysága felett érzett sajnálkozásunk emléke is elhalványul. Mi történt azonban ezekben a borpincékben? A szegedi példa kivételes volt, — a szegedi borpince ugyanis sokáig az antialkoholizmus szolgálatába szegődött s egy kortnyi bor nem ment le áz öblös cementhordók torkán. Mintha a Kordóknak a doktor eltiltotta volna a borivást, ugy állottak ellen minden kisérletnek —, vagy mintha választásra készülődtek volna, végtére is az emberi szó jobban hangzik üres, mint borral megtelt hordón. A többi borpince azonban mégis megtelt borral, a gazda, szegénv, már annak is örült, hogy fokonkint 1.2 fillérrel el tudta adni borát, amit otthon elhelvezni. vagy bordó h'ányában szakszerűen kezelni is alig tudott. Mi történt azonban ké*AKh? A bor ára hirtelen mászni kezdett fö'felé. Az Anschluss határozottan jótékony hatást gvakorolt a borpiacra s az idei terméskdátások sem rontják az élénkülő borntecot. Az a bor. amiért a szövetkezet 1.2 fillé-t f-'/etett az ősszel és a télen, ma megér 2.2 fillért, ami nagyjából azt Jelenti, hogy minden liter boron h konjunkturális haszon szerénven számítva — eléri a tiz fillért. Nem fájlaljuk mi ezt a hasznot. Ka az a gazdának jut s amiért ezt a kérdést szóvátesszük, az annak a kívánságnak hangoztatása. hogy a szövetkezet ezt a konjunkturális hasznot a dia át azoknak a gazdák n a k, akiknek borát n o t o m pénzen vásárolták össze. Elvégre a szövetkezet a tettet, amire énütt a ''özmüveket és szolgáltatásokat, amelvekkel a telkeket ellátták, a közületektől altru is fa célok támagatásában kapta. A felülépitkezés, ami jórészben, olykor majdnem kizárólagosan állami pénzen, tehát a polgárság pénzén ment, szintén az altruista célok megközelítésének biztosítására jutojt a szövetkezet tulajdonába. Dchol késik az altruizmus az éji homályban, amikor a szövetkezet az olcsón felvásárolt boron ilyen egészen elsőrangú haszonra tesz szert. Haagazdók nem adták volnaelborukat, ma lényegesen többet kapnánakérte, mint amennyit az agyontámogatott szövetkezet fizetett nekik. Igy védik a gazdák érdekeit, erre a kereskedelmi életbe n egyébként tisztes nyerészkedésre használják fel a városoktól és községektől kapott telkeket, ha államtól kapott épületeket és hordókat? Elvégre azért kapták, hogy altruisták lehessenek s hogy altruisták legyenek —, de ez nem altruizmus, amikor nem adják azt a gazdáknak a tisztes polgári haszon mértékét meghaladó nyereséget, nem juttatják vissza a konjunkturális hasznot azoknak a gazdáknak, akik a boron félig tönkrementek. A kereskedő, aki a maga pénzét fekteti A magyar párt erősen készül a London, augusztus 2. Lord Runciman feleségével együtt ma délután 2 órakor elindult Londonból Prágába- A külügyi hivatal két tanácsadója kiséri ei utján, a harmadik tanácsadó már reggel 8 órakor repülőgépen indult el Prága felé. Lprd Runcimann elutazásával kapcsolatban az angol lapok arról irnak, hogy a megvizsgálandó megoldások között első helyen fog szerepelni az a nagyon ismert dolog, hogy a csehországi kisebbségek erős keveredettsége következtében a szudeták földjének adandó önkormányzat még nem oldaná meg a kisebbségi kérdést, ezért azt a terv merült fel, hogy a cseh vidékeken lakó német nyelvszigeteket német területre, viszont német vidékeken lakó cseh tömböket cseh vidékre telepítenék át és ilyen módon egységesebbé tegyék Csehország lakosainak kisebbségi elosztását. A magyar törvényhozók legnagyobb része már kedden, vagy szerdán elutazik Prágából. A magyar párt számára u jabb meghívás egyelőre nem érkezett. Lord Runciman Prágába való megérkezése után azonnal érintkezésbe lép a különböző nemzetiségek képviselőivel is, hogy megismerje álláspontjukat. Hogy mikor kerül sor a magyar párt képviselőinek lord Runcimannal való találkozására, illetve-milyen formában kívánja a magyarság álláspont iát megismétli a statutum-javaslattal szembon, ezt addig nem lehet tudni, mig lord Runciman erre vonatkozó kívánságait kifejezésre nem juttatja Kedden este cseh részről'jelentették, hogy Hodzsa miniszterelnök fogadta Csömört, Stunddt és Sutzot, a magyar aktivista képviselőket. Megbízható értesülés szerint Stunda általában szlováknak vallja magát és a kéDviselöházban is szlovák nvelaz áruba, aki a maga telkén e maga pénzével építheti csak meg a pincéjét s aki a maga egész tőkéjével vesz részt a kockázatvállalásban, természetesen nem mondhat le munkája és kockázatvállalása gyümölcséről, a haszonról s nem mondhat le azért sem, mert ha bajba jut, se varos, se állam, se közület rajta nem segíthet. De az altruista szövetkezet, amelyik támogatást kap várostól és államtól s amelyik, ha bajbajut, maga mögött érezheti a kormány tekintélyét és pénzügyi erejét, aki ajándékba kapott ingatlanon szolgólja altruista céljait, a szövetkezet necsak magával szemben érezze ezt az alruizniust, hanem gyakorolja a bortermelő gazdákkal szemben is, akiknek támogatásóra és segítése végett kapta a kedvezmények és támogatások egész sorozatát. A gazda n c járhasson rosszul azért, mert — altruista szövetkezetnek adta el termését s ne járhasson rosszul a város sem, amelyik nem azért hozta áldozatát, hogy egy szövetkezet számára nyereséges üzleteket biztosítson, hanem azért, hogy nehéz sorba került termelőit megsegítse. Runciman-nal való tárgyalásra ven szólalt fel. A szlovákiai magyarság távol áll tőle, mint azt a községi választások során is megmutatta. A képviselőház mai ülésén kiosztották a képviselők között az elmúlt hét folyamán beérkezett Írásbeli- interpellációkat, többek közölt gróf Esterházi János interpellációját, mint a magyar párt ügyvezető elnöke, a Himnusz nyilvános éneklésének engedélyezését kéri a kormánytól. Ugyancsak ma osztották ki a képviselők között a magyar párt javaslatát, hogy még ebben az évben kezd jenek Szlovákiában és a Kárpátalján népszavazást. A Rohémia párisi jelenlése szerint a francia kormány diplomáciai uton közölte álláspontját a eselí kérdésben és egyben kifejezést adott annak az óhajnak, hogy őt a kisebbségi tárgyalások menetéről részletesen és állandóan tájékoztassák. Runciman opíimfsía London, augusztus 2 Runciman lord elutazása előtt néhány perccel nyilatkozatot adott az Evening News munkatársának. Kijelentette. hogy nem tudja, mennyi ideig marad Prágában. Lehet, hogy egy hónapig, de lehet, hogy háromig. — Nem pesszimizmussal indulok útra — mondotta —. mert nehéz feladatok megoldásánál leginkább a bizakodás segit. Főhadiszállásom Prágában lesz. ahova munkatársaim elutaztak. és megérkezésem után azonnal beszámolnak a helvzetről. Feltétlenül meg fogom látogatni a s/orUtanémet vidékeket, hogv szeméi vesén győződjek meg a két párt közöli íeuiiLord Runciman elindult Londonból Prágába A csehszlovákiai kisebbségek áiielepiitéssel való egységesítéséi tervezik v