Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-10 / 152. szám

DÉTMAGY A R O R S 7 Á G Vasárnap, 1958. Julius TO. Legújabb Jégszekrények rakoznak majd egymás mellé öt évszázad bi­zánci művészete zsúfolódik össze majd ebben az ola jo'ípadló.iu iskolai tanteremben, müreme­kt kben, amelyeket mind Szegeden kutattak fel. A második te.rmet a német, a tiroli, a salz­burgi gótika alkotásainak tartották fenn. Néhány csodála­tos darab kerül bemutatásra itt. A terem egyik legértékesebb darabja az alsórajnai szárnyas oltárkép, amely világhírű darab és jelenleg be­gavári Back Bernát tulajdonában van- Sze­repel a dr. Glallfelder Gyula csanádi püs­pök tulajdonát képező Gerard Honthorst­kép is, amelynek cime: „A gyermek imádása". A XVI. századból való egy fából faragolt szo­bor, amelynek értéke ma már szinte felbecsül­hetetlen, azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent Bernát leemeli a keresztről a Megfeszítettet, Vc i <11 Stoss, vagy valamelyik kövelője met­szette remekbe. Eredeti L u c a s Cratiach kép is szerepel ebben a teremben. Az olasz reneszánsz minden szépségét tükrözi vissza a harmadik számú terem, amelynek egyi legértékesebb ké­pe Ccsare da Sesto „Mária a gyermekkel" cí­mű müve. Lionardo da Vinci tanítványa mél­tóképen reprezentálja ezzel a képével az olasz reneszánszt. Látható egy Giovanni Bellini­követő képe is, amely egyike a kiállítás leg­szebb darabjainak és a megyés főpásztor tu­lajdona- F-bhen a teremben látható maid a kiál­lítás cgvik legértékesebb darabja Tinlorelto: „Szent Rókus a kolerások között". Ez a kép is a püspöki palotát disziti- Egy-egy Morét to és Ribcra, Tiepolo disziti még többek között a termet. A kiállítás egyik legérdekesebb da­rabja a svájci-olasz Giovanni Segantini . Az esti ima" cimü gyönyörű, korszakot je­lölő képe. A negyedik terem a barokk-müvészet terme. Szerepel benne Hans Gasse, a bé­rsi barokk egyik legnagyobb mesterének re­mek szobra, egy Greecora emlékeztető barokk­kép, ainelv a Minoriták tulajdona. Bajos volna azoban felsorolni mindazt a szépséget és érté­ket, amelyet a kiállítás lelkes rendezői felku­tatlak a szegedi rejtekhelyen és most először tárják a nyilvánosság elé. Az emeleten n modern egvházmüvészet képviselői kaptak helyet; csupán egy-két ne­vet emiitünk a sok közül: Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos. Egyébként az egész eme­letet a regi és ujabb Legmod.rD.bb jégszefcrén¥ . zománcedény Fagylaltgép I legújabb pefróleumfőzö | versenyárban CKNER VASUDVARBAN Legenda egy kicsiny kápolna harangjáról szegedi művészek képei foglalják el. Bt sorakoznak egymás mel­lé Rausrh Ferenc. Barabás Miklós, Horváth Mihály, Srháffer Béla, idb. Vastagh Géza és György, Tölgyessy Arthur, ma jd Nvilassy Sán­dor. Szöry József, Károlyi Lajos, Papp Gábir, Hellcr ödön. Kukovctz Nana. Zombory Lajos, a legújabbak közül: Balogh Margit. Mihályi. Parobek, Erélvi. Vinkler. Tóbiás, Kopasz Már­ta. Bordás. Budav, Dinnyés, Csizmazia. Boga Aranka és a többiek müvei. A kiállítás épületét a rendőrség őrzi éjjel­nappal, tekintettel az ott felhalmozott nagy­értékü műkincsekre. Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes ár­ban részletre adom. R iniikai ts alkatrészeket árbu^kaphst SzáütÓ SáfldOrná. Szeged. (Kiss D. palota) Kiss u. 2 Maria am Trcziace, Rogaska Slaiina mellett, 1938 julius. Csodálatos összevisszaságban tombol a hatal­mas Istennek e kicsiny házában régen mult év­századok kora. A torony ablakai a gótikus stílusról beszélnek, az oltár figurái a barokk aranyos ragyogásába visz el bennünket. Az északi oldalon vagy egy oltár: szűzi reneszánsz. A boltívek: a késői ro­mán stílben készültek. A sekrestyében a falra akasztva szembe néz velünk a Boldogságos Szűz képe. Minden vonalában hasonló ahhoz, amihez Passauban és a krajnai Brezisceben járnak pro­eessioba a hívek. Az ajtó felett évszám: 1665, ebben az évben építették a régi kápolnához az uj szárnyat. A főoltárt az Ur 1765 esztendejében szentelte fel a Görögországból érkezett Franz Anton de Tosta tisztelendő ur. Ugyanebben az esztendőben került a templomba Szent Valentin képmása. A Szent a dühöngő járványok idején vigyázott a falvak jámbor népére. Négv harang a kicsiny toronyban. A legrégibb még a gót stílus korából való. A felirása ezt hirdeti: „Maria, mater grarie, mater misericordie." Mária, kegyelem anvja, Mária, ir­galom anyja ... A legnagvobb harangot — ez a legfiatalabb — 1867-ben öntötte Samari mester Ljubljanaban. A legkisebb harangon 1724-ről be­szél az évszám, a középső 1613-ban készfitt. Ezen igy szól a felírás latinul: .. .és áldott legyen neve az Urnák . . . Nyári napokon százan és százan zarándokol­nak ebbe a kicsiny kápolnába. Szent Valentin szobra alatt öreg asztalon áll egy vaskos könyv. Mindössze három esztendős. De máris közel néjrvezer név van benne. Aki el­jön ide, ebbe i kicsiny kápolnába, beleírja nevét 9 könyvbe. < * * Azt tartja a néphit — már évszázadot "óta —, hogyha valaki ájtatos sziwel lelkének valamely vágyára gondol és abban a pillanatban megránt­ja a legrégibb harang lefelé légó kötelét, akkor a Boldogságos Szűz felviszi a kívánságot Isten­hez az égbe és a kívánság teljesedésbe megyen. * „Sóhajok utjának" nevezik a keskeny ösvényt, amelv felvezet a képolnához. Aki azért megy fel, hogv megrántsa a harang kötelét, ezen az utón nem szólhat egy szót sem Amig csak felér: nem nvilhat beszédre az ajka. Keskeny az ösvény és meredek. Naponta ragvon sokan mennek fel rajta Ro­gaska Stlatináról a kápolnába. Mondja nekem .Terncj Perko. a templom gond­noka — öreg ember, valamikor polffínnester vop Sveti Krizben —. hogy három év előtt meszelték újra a templom falát. . . . Kár. . . Ez a fal tele volt névvel. "Azok" írták a nevü­ket ide. akik megfordultak a templomban. tpió volt névvel a templomnak mindegyik fala. Két­száz esztendős nevek fakultak itt. Az egyik sa­rokban olvasható volt János főherceg neve is. Kié a főhercegé, akit ma már Orth Jánosnak is­mer a világ ... A falakat bemeszelték és azóta a látogatók a könyvbe irják a neveiket . . . A sekrestyében öreg szekrényben vannak a mi­semondó pap ruhái. Az egyiken ezt a fölírást olvasom: ..gespendet Gráf Ernst von Bissingen k. k. Kammerer seiner Majpstat Kaiser Ferdi­nánd . . ." Bizonyosan a gróf ur is kivár,t ma­gának valamit, anaikor meghúzta kötelét a ki­csiny harangnak. Az oltár mögötti nyílásban egy koponya és két lábszárcsont. Perko barátom azt mondja nekem: egy szent­nek a relikviái. A koponya tele van firkálva. Nevekkel. Mono­grammo keresztül szúrt szivekben <">reg dátumok. Szerelmes emberek még a szent koponyáját se hagvták békében . • * Szemben egv kiesinv hegv. Á neve: Treziisce. Mnevarul e szó piaeot jelent. Usrv mesélik: E hegyen valamikor kastély állolt és a kastélv előtt piac terülte el. Fukar, zsugori, Istentől el­rugaszkodott gróf élt a palotában. Hozzá meni fel a. környék népe és őt kérte meg: építsen ká­polnát a hegyre. A gróf kidobta a parasztokat és azt mondta nekik: „a tüzes ménkő csapjon be­lém és a férgek egyenek meg, ha én egy polturál is kiadok templomépitésre.'" Az emberek haza mentek és a maguk keserves keresményén épí­tették fel itt a Boldogságos Szűz templomát. A fukar grófon beteljesedett a saját átka: férgek falták föl és villámcsapás ölte meg. Egy földren­gés elsüllyesztette a kastélyát Is. Ma már csak' egy kráterszerü sziklatemető van az egykor pa­lota helyén. ... Az Isten meghallgatta a kivónságát . , • Talán: azóta hivják „WunsohkapelIe"-nek ezt a kápolnát. * A kicsiny templom a sveti-krizi főesperessé^­hez tartozik. , Egy és fél kilóméternyire áll a sveti-krizi temp­lom Rogaska Slatinától. A főesperes ur származására magyar: Vajda Gyulának hivják. (5 maga már Varasdinban szü­letett. de a nagyszülei még Magvarországon éltek. Kedves ur. szívesen áll rendelkezésemre, ámbár rendkívül sok a dolga. Halomszámra hevernek! előtte levelek Bécsből, MölIersdorPbcH, Linzből, Gmundenböl. az uj Ausztria polgárai expressz le­velekben kérik az itt nyugvó, vagv itt született ' nntrvipák keresztleveleinek kivonatát . . . Orcg, megkopott malrikulák hevernek a tiszte­lendő ur előtt és azokból keresi ki az adatokat. A munka sürgős. Még Űrnapjának délutánján is dolgozik. . . . Bécsben. Möllersdorfban, Linzben és Gmun­denben türelmetlenül várják a választ. De azért szakit magának időt a főesperes ur és szívesen beszél a Trezisce dombjára épült és Máriának szentelt kápolnáról. — Bizonyos az — mondja —, hogy e kápolna a főesperesség legrégibb temploma. írások nem szól­nak a koráról, de a stílusa után ítélve, a mű­értők nyolcszáz esztendősnek tartják a templo­mot. A XII. században vethették meg az alapjait. A legendáról én is hallottam és rnost szándék­szom azt földolgozni. Bizonyos, hogy évszázadok óta tartja magát a vidéken a hit, hogy ha egy istenfélő ember a harang kötelének megrántása közben valamire gondol, ugy kívánsága teljese­désbe megyen. Annaleseink sok-sok olvnn ese­tet jegyeztek fel, amikor a Boldogságos Szűz tel­jesített a kívánságokat. * . . . Mint egy felkiáltójel emelkedik ki a dom­bok között az a kisebb hegy, amelyre a csodate­vő kápolna épült. Kupalakja van a hegynek, akárcsak a Donáti­nak. amelvnek tetejéről hatalmas márványkereszt hirdeti a Hitet. Szerte-széjjel mindenféle templo­mok, kápolnák. A legtöbbje kicsinyke pirinyó Kápolnákkal szórták tele itt a hegyek és dombok teteiét: félik és imádják erre felé az emberek aa Urat . . . . . . Glória in excelsis Deo . . . Megvünk lefelé a hegyről, odafönn most sző­lal meg a harang . . . Valaki behunyt szemekkel erősen gondol vala­mire, vasrv — valakire . . . . . . Adja Isten, hogy a kívánsága teljesedés­be menjen ... k J. P. Most vegyen brilliáns, gyémánt és arany ékszereket, már­kás svájci órákat, mert most rendkívül olcsón vásárolhat MUlhoffernél Széchenyi tér 9. Nagy választék! Alkalmi vételekl Legjobb minőség! Arany-, zálopjrgybeváJtAs magas árban!

Next

/
Thumbnails
Contents