Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-08 / 150. szám

DELM flGVflKORSZAG PénJek, 1938. julius S. Érdeklődnek irántunk Akik érdeklődnék irántunk", az angolok és franciák; akik iránt érdeklődnek, nemcsak mi vagyunk, hanem a Duna völgyének valamennyi nemzete és nemzetisége, földrajzilag a németeken és csehcken kezdve, u íó- • tokon és rajtunk keeszlül a szerbekig, horvátokig és oláhokig. A hirtelen nagyranőtt érdeklődésnek pedig nem az etnográfiai tudomány iránti szeretetnek a felébredése szolgáltatja a magyarázatát, hanem a legtisztább, majdnem minden mellékzöngéjétől megtisztított nemzetközi politika. Eddig csak sejtették, most ellenben már tudják, sőt cz a tudat kezd már a széles néprétegek köréhen is megismeréssé és meggyőződéssé erősödni, hogy annakidején a bölcsek valami hallatlanul nagy szamárságot csináltak Európa sorsának rendezése körül. Azt mondják, hogy száz bölcs se tudja kihozni a vizbő] ö követ, amelyet egy bolond hajított bele. Hát akkor, micsoda felkészültség kell az olyan kőnek a kihozatalához, amelyet a bölcsek hajítottak a vizbe, olyan mélyen és olyan messzire, hogy csakugyan ne lehessen megközelíteni! Nagyon érdekes és nagyon érdemes kissé tanulmányozni, hogy mi módon nyilatkozik meg az ahgol és franfcia világban a dunavölgyi országok irányában hirtelen szélesre dagadt érdeklődés. Mindenekelőtt áz érdeklődés kissé személytelen jellegű, értve a személytelenség alatt azt, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatok nagyrészt kikapcsolódtak az érdeklődés kielégítésnek köréből. Ellenkezőleg, az a nyugati, főleg angol idegenforgalom, amelynek emelkedését két-három esztendő óta mi is örvendetesen tapasztalhattuk, az Anschluss óta hirtelen összezsugorodott. Az utazó ang o 1 megritkult nemcsak minálunk, hanem az osztrák Alpokban, Csehszlovákiában és a többi dunai országokban is. Ezzel szemben az angol és francia lapok telistele vanuak olyan cikkekkel, melyek ezeknek az országoknak természeti, néprajzi és politikai viszonyait tárgyalják. A cikkek mellett igen gyakran képek és térképek, hogy világosabbá tegyék a szöveget a „közel kelet" viszonyait nagyon kevéssé ismerő átlagos olvasó előtt. Ami ebbe a gondolatkörbe vág, annak mostanában nagy konjunktúrája van az angol és francia sajtóban. Jellemzésül néhány vezérgondolatot idézhetünk a mostanában megjelent cikkek tekintélyes tömegéből. A volt francia miniszter bizonyára honfitársainak biztatására azt a tételt állítja fel, hogy az a világháborúnak igazi nyertese, aki el tudja foglalni és hatalmában tudja tartani Bécset. Ez az. ország pedig tudvalevőleg n e m Franciaország. Egy angol lap arról elmélkedik, hogy Ausztria annexiója óta a mélységbe zuhant az a hid, amelyen Nyugat- és Kelet-Európa szabadon közlekedhettek egymással. A nagy francia folyóirat, amelyet minálunk is látni lehet minden kávéházban, cikket ir ezen a címen: „Szabad-e még az ezredéves Magyarország?" és a sorok között a legsulvosabb kritikával illeti azt a francia külpolitikát, amely Franciaország kárára ide engedte fejlődni a dolgokat. Gazdasági lapok és folyóiratok azt fejtegetik, hogv Németország olyan mértékben építi Politikai napilap ki árucsererendszerét a tőle keletre fekvő államok irányában, hogy ezek a gazdasági érdekei nyomása alatt nem lesznek képesek a politikai vonzásnak ellenállani. Mások a Berlin—Róma tengely mellett egy még veszedelmesebb másik tengelynek az ujjáíeremtéset látják előre, melynek végpontjai Hamburg és Bagdad. Katonai szakértők azon töprengenek, hogy a bekéri tőből bekerítette vált Csehország képes-e katonailag addig ellenállni, mig valahonnét segítség érkezik? Egy másik újság, meg is felel erre a kérdésre a következő cimü cikkében: „C schország összeroppan, mint az üres d i ó h é j." Igaz, ez az újság már nem angol, vagy francia, hanem amerikai. Ha már most végigszaladtunk az angol és francia sajtónak ezen a nagyon is ritka szemelvény-gyűjteményén, akkor nem zárkózhatunk el bizonyos általánositások leszögezósétől. Hogy bajok vannak erre mifelénk, — olyan bajok, melyek a békediktátumokban gyökereznek és az Anschluss óta a békék szerzőiből a nyugtalanság és bizonytalanság érzését váltják ki, — ezt már tagadni nem lehet. Ebben kezdünk mi is a XlVi évfolyam 150. sz. nyugati érdeklődőkkel egyetérteni. Eltérők azonban a nézetek abban a tekintetben, hogy mit kellene csinálni ezeknek a .kétségtelen bajoknak a megszüntetésére és eltüntetésére? A franciák nagyészt még a szerződések sérthetetlenségének illúziójában élnek és csak vonakodva vonják le egy teljesen uj helyzet következéseit. Az angolok ennél már sokkal messzebb jutottak. Ok békét akarntok Közép-Európában, aminthogy ma a béke megóvása az angol külpolitika sarkalatos pontja. De Angliában már tizenöt esztendő óta tekintélyes pártja van annak a meggyőződésnek, hogy csak egy békés ujjárendezés biztosithalja igazán Európa békéjét. Még azok is, akik idáig nem jutottakéi, ugy vélik, hogy a legsajátosabb angol érdek azt követeli meg, hogy az angol pénzpiac és az angol gazdasági világ anyagilag menjen a Duna medencéjének segítségére. Amint az elmondottakból látható, csakugyan érdeklődnek irántunk és az érdeklődés skálája nagyon változatos. Szeretnénk ennek az érdeklődésnek minél nagyobb hányadát a mi kicsiny országunk számára hasz* nositani. Ujabb nehézségek az angol—olasz egyezmény életbeléptetése előtt Londonban pesszimisztikusan ítélik med o helqzefet — Chamberlain elhalasztotta nyilatkozatát az angol hajók ügyében London, julius 7. Annak ellenére, hogy a semlegességi bizottság két nap előtti határozata általánost bizakodást keltett, csütörtökön ismet pesszimisztikusan Ítélték meg a helyzetet, nehézségek látszanak fennforogni az angol-olasz terv végrehajtása körül. Az angol lapok a megelégedés hangján írtak csütörtökön, de nem titkolták ezúttal sem a még fennálló sulvos nehézségeket. A Times szerint a terv végrehajtásának megkezdése dött feltétlenül meg kell várni elsősorban a két spanyol küzdöfél kormánvának a válaszát. A válaszokat illetően a lap igen sötétenlátó. A Times különösen sajnálatosnak tartja, hogv áprilisban, az angol-olasz békeegyezmény aláírásakor. abból a hamis feltételezésből indultak ki, hogy a spanyol polgárháború májusban véget ér. Chamberlain miniszterelnök tegnap este magyarázatot fűzött szombati beszédéhez a konzervatív képviselők egyik csoportja előtt, akik kifogásolták a miniszterelnök kijelentései a háború esetére szóló élelmiszerellátás ügyében. Chamberlain hangoztattá/ hogy Anglia mindenkori politikája az angol flotta hatalmán és erősségén épült fel cs háború esetében az angol flobára vár az a feladat, hogv Anglia élelmiszerellátását biztosítsa. Az angol mezőgazdaságnak — hangoztatta a miniszterelnök — semniiképen sem szabad már most beállítania magát a háborús gazdálkodásra, mert ez a mezőgazdaságnak és a földmüveslakosságnak csak kárára lehet. Az alsóház csütörtöki ülésén C h a m b e r 1 a i n minisz terelnök A 111 e e őrnagy kérdésére kijelentette. hogy még nem nvilatkozhatik bővebben az angol hajókat spanyol vizeken ért bnmbatámadásokról, mert az ide vonatkozó tanácskozások még nem ertek véget. M eviani Konferencia Evian. julius 7. A menekültek ügyében megkezdett konferencia csütörtöki ülésén az általános vita befejezése után Be renget- elnök javasolta Roosevelt elnök képviselőjének megválasztását a kormányok közötti bizottsági elnöki tisztségre. Végüí két bizottságot alakítottak. Hossz Londonban London, julius 7- A City legújabb eseménye az arany- és dollárárfolyam váratlan felszökkenése cs az angol állampapírok iránt jnulalkozó lázas kereslet, azokkal a híresztelésekkel áll kapcsolatban, hogy Angija és az EgyesültÁllamok nemsokára nagyfontosságú egyezményt kötnek, amely végleg elintézi a háborús adósságokat s a régi 4 86 színvonalon rögzíti a dollár és a font egymásközötti árfolyamát. Az Egvesült-Államok állítólag igen nagy összegű, 2 és fél százalékos kölcsönt bocsátanak ki az összes európai háborús , adósságok végleges rendezésére. A ..Financial News" ezzel kapcsolatban azt irja, hogv a francia frank legutóbbi leérték" lése elhárította a pénzrögzités legsúlyosabb akadályát és bogv a háborús adósságok rendezése és a pénzrögzités kétségkívül megszilárdítaná a két angolul beszélő nemzet együttműködését. Leon Dilim a bencmavathozásról róris, július 7 A pnriskörnvéki szocialistáit gyűlésén Leon D1 um volt miniszterelnök ki-