Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-07 / 149. szám

DÉLMAGYAROR SZAG Csütörtök, 1938. fulius 7. lasinál, hogy tevékenységét nviltan csinálta, hogv korlátlan politikai rajongásból követte :1 a bűncselekményt. Ezért szabta ki a tábla a háromévi fegyházbüntetést, holott a törvény e bűncselekményre 5—10 évig terjedhető fegyházbüntetést ir elő. Dr. Miskolczv Ágost főügyészhelyettes (cnimiségi panaszt jelentett he a Kúriához súlyosbítás végett és az enyhítő szakasz alkalmazása miatt. Ugyancsak semmiségi panaszt jelentett he a védő az clitélletés miatt és a büntetés enyhítése céljából. A perorvoslatok bejelentése után dr- Miskolczv főügyészhelyetles ezeket mondotta: — A most kihirdetett Ítéletben foglalt büntetés súlyosságára való tekintettel indítványozom. hogv a bűnvádi perrendtartás alapján nz ítélőtábla rendelje cl a vádlóit azonnali letartóztatását. Az Indítványt a védő ellenezte. Elmondotta, hogy Szálasi nem akar megszökni és nincsen pk a letartóztatására Rövid tanácskozás után az elnök kihirdette az Ítélőtábla végzését, amelv szerint a bejelentett semmiségi panaszokat elfogadta. Helyt adott a föügvészhelvettes inditvánvának és a kiszabott büntetés sulvosságára való tekinti! tel elrendelte Szálasi Ferenc előzetes letartóztatásátA védő az előzetes letartóztatás ellen felfoíyamodást jelentett be és kérte az iratok soronkiviili felterjesztését a Kúriához. Ezután a terembe belépő két fogházőr felé fordult az elnök és utasította őket, hogy a vádlottat vegyék őrizetbe. Miután az elnök engedélyével Szálasi néhány percig beszélgethetett néhánv kísérőjével, a fogházőrők között elindult a Markö-ucrai fogház felé. A Szálasit és a két fogházőrt követő mintegv ótveti fónvf, főleg fiatalemberekből álló csoport az uccán éljenezni kezdte Szálasit. Mikor a fogház kapujához érlek, néhányan ezt kiáltozták: — Szabadítsátok ki! Ne hagyjátok! Rendőri riadóautó jelent meg a fogház előtt, a rendörök felszólitására a tömeg szétoszlott. „Ne keressék azt,. ami a magyart a magyartél elválasztja" Politikai újságírók a miniszterelnöknél Budapest, julius 6. A budapesti napilapok politikai rovatvezetőinek testülete vitéz Imrédtj Béla miniszterelnöknél korniányralépés© után most tisztelgett testületileg. A miniszterelnök a parlament miniszterelnöki termében Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a sajtóosztály vezetőjének társaságában fogadta a politikai rovatvezetőket, akiknek nevében Ludwiej Dénes üdvözölte a miniszterelnököt. A miniszterebök megköszönve az üdvözlést, válaszában ezeket mondotta: — Szónokuk szavaiból különösen egyet szeretnek kieinebl, a felelősségérzetet. Ez az, aniined mindannyiunkat Irányítani kell, azokat Is, akik a kormányzás gondjaival vannak megterhelve és azokat, mint önök,'akik a közvélemény formálásának munkásai. Egyre szeretném kérni önöket. Ne keressék a:t, ami a magyart a magyartól elválassza, hanem inkább azt, ami a magyar a magyarral összekapcsolja azokban a nehéz történelmi időkben, amelyeket most élünk. Kifelé egységes képet kell mutatni. Ebben a szel leniben kérem önöket, támogassanak tollúkkal azokban a fontos feladatokban, amelyek minden magyar emberre hárulnak. \ mlntszterebök ezután hosszasan elbeszélgetett a politikai rovatvezetőkkel. nyári vise'et a bernyóselyemből készült ruha. —Elegáns, tarlós, tehát olcsó. Készíti: KR1ER, Klauzál-tér 8 Nőragadás, rablás, személyes szabadság megsértése miatt letartóztattak két cigányt, akik megtámadtak egy cigánylányt (A Délmagyarország munkatársától). Szerdán délelőtt beszállították a szegedi ügyészségre két félegyházi cigányt, akik egész sereg bűncselekményt követtek el egy cigányleánynyal kapcsolatban. A két cigányt letartoztatták és cllenök az eljárás nőragadás, rablás, személyes szabadság megsértése és meg jónéhány cimen indul meg az eljárás. A két cigány: A j t a y Ferenc és János ellen Kovács Anna 30 esztendős cigányleány telt feljelentést. Eszerint Kovács Anna a kecskeméti kórházban feküdt súlyos betegen »néhány héten keresztül. A napokban meggyógyult és ekkor apja elküldötte érte legkisebbik fiát, Kovács Balázst tiz pengő útiköltséggel, hogy hozza haza a nénjét. Kecskeméttől egy darabig vonaton utazott a két testvér, majd gyalogosan folytatták az utat a szülői viskó felé. Csongrád halárában leültek az árok szélére falatozni. Az volt a tervök, hogy falatozás után nyomban továbbállnak. Még mielőtt tervöket kivihették volna, egy kocsin két cigány érkezett, beszélgetésbe elegyedlek. A cigányok —- a két Ajtay — megsejtették, hogy van néhány pengő nálok és ezért beszélgetés közben egyszer csak azt követelték, hogy adják át nekik a pénzüket- Amikor erre sem a lány, sem öccse nem volt hajlandó, a leányt alaposan elverték, majd a fiút elzavarták és elszedték a leánytól a pénzét. A cigányok a jól végzett munka után tovább akartak állni, a leány azonban dühében olyanokat kiáltott az Ajtay-fiuk felé. hogy azonnal a csendőrségre siet és feljelenti őket. Ajtayék erre figyelmeztették, hogy ne jártassa a száját, mert baja lehet, a leány azonban annál jobban kiabált, mire a cigányok megfogták, összekötözték, feltették a szekérre és magukkal vitték Félegyházára. Útközben közölték vele, hogy addig el nem engedik, amig meg nem igéri, hogy nem tesz a történtekről említést a csendőrségnek- A leány erre nem volt kapható, miért is Félegyházán bezárták a viskóba és fogolyként kezelték. Közölték vele azt is, hogy mindaddig nem engedik el, amig meg nem puhul. A leány az elmúlt éjszaka, egy óvatlan pillanatban megszökött a cigányoktól és egyenesen a legközelebbi csendőrőrsöt kereste fel, ahol feljelentést tett Ajtav-fivérek ellen. A két Ajlay csendőrségen körömszakadtáig tagadott. Azt állították, hogy Kovács Mária régi ismerősük, nem erőszakkal vitték magukkal, hanem a leány egyenesen kérte őket erre. A' feljelentést pedig hosszúból telte, mégpedig azért, mert feleségül szeretelt volna menni Ajtay Ferenchez, akinek azonban nem kellett és ezért csendőrkézre adta ... A leány kijelentette, hogy a cigányok" vallomása nem felel meg a valóságnak, azelőtt egyikei seni ismerte, még kevésbé akart a felesége lenni bármelviknek is- A két cigányt a leány feljelentése és az egyéb gyanú okolt alapján letartóztatták. n szabadféri játékok és a vendéglői árak Az áremelésről és a hatósági ellenőrzésről nyilatkoznak a vendéglősök (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődést keltett az a cikkünk, amelyben megszólaltattunk több szegedi vendéglőst abból az alkalomból, hogy a város értekezletet hívott össze a szabadtéri játékok ideje alatti vendéglői és kávéházi árak megállapítása ügyéhen. A nyilatkozatban a vendéglősök és kávéháztulajdonosok tiltakoztak az ellen, hogy a mai alacsony éttermi árak további fenntartására kénvszeritsék őket- Most ismét megkérdeztünk több vendéglőst, akik ugyancsak egyöntetűen az áremelés mellett foglaltak állást. A Hági-étterem tulajdonosa, özvegy Gottwald Rezsőné ezt mondotta: — Az árak napról-napra emelkednek, csak az étlapárakban nincsen változás már négy év óta. Nem tudom, miért ne kereshetnénk mi is a szabadtéri játékok ideje alatt pár fillért. Az idegenek tisztában vannak azzal, hogy ha más városba mennek, ahol valamilyen esemény van, ott többet kell fizetni. A piac megérzi, hogv a vendéglőknek sok mindenre van szükségük és a nagv kereslet fnlvtán felemelik az árakat- Emel a hentes, a fűszeres, dunla árat kell fizetni az alkalmazottaknak. —• mi is szeretnénk pár fillérrel emelni. Aki étterembe akar menni, annak mindesv. Row 20—30 fillérrel többet kérnek tőle. aki pedig ezt a csekély mértékben felemelt árat nem India megfizetni. az ugvis a magával hozott h'dpg ételt fogyasztja el valamelyik nark padján. Az OlasZ-vendéglő tnlaíóonosa. Szántai Imre. a vendéglősök és kávésok inari szakosztályának alelnöke ezeket mondottá: Az árem*,"<- természetes a mai níari árak TPollett. A szaknsTtálv már egv hónapnal ezelőtt foglalkozott o kirdAzcel owíUriil borrv a szah-ötírj '"átékok közeteöA«- hcfolvá«oi»q volna. Hosrv nteg sem emeltünk er ennak tnlaídon'tható. ho<rv a rossz eazöa^óei V'szonVk nem enegedfék meg. attól k-ellptt tartanunk, hogv még inkább elnéptelenednek a •••-nHég. lóink Minthogy azonban a rezsiköltségek emelkednek, mi is kénvs-ftritve vogvunk bizonyos emelésre. A város álláspontja nem helytálló. tisztában kell lenni azzal, hogy a vendéglős csak annyit akar emelni, amennyit a fogyasztó elbír. Fontos az áremelés a kiszolgáló személyzet szempontjából is, amely a bevétel után kapja, nagyrészt a borravalóból eredő jövedelmét, kettőzött erővel dolgozik ezekben a napokban és igy joggal elvárhatja, hogy többet keressen a munká ja után. Az Onozó-féle halászcsárda tulajdonosa, Puszta szer i-P uzsi n Miklós kijelentette, még nem tudja, hogy felemeli-o az árakat. Minden attól függ, hogy a halász emelni fogja-e a halárakat és marad-e ilyen magas a többi nyersanyag ára. — Felmondtam az aboncns vendégeimnek, nem főzök az uc«ára — mondta. Nem fizetődik ki. Felment mindennek az ára, a menüárakat nem akarlani emelni, inkább felhagytam vele. Annyira sem jutottanj, hogy a nagyobb személyzet tartását fedezte Volna a kifőzésből származó bevétel. Tisza-szálló és kávéházban a következőket mondották: — Minden nap ilyesztő áremeléseket tapasztalunk a szegedi piacon. De nemcsak az élelmiszerárak. hanem az ipari árak, a munkások és a személyzet fizetése ts emelkedik Ilyen körülmények között különösnek tűnik fel, hogy éppen csak a vendéglői árak emelését akarják' megakadályozni. Az eucharisztikus kongreszszus miatt felszökött mindennek az ára, mindent Pestre vittek, nfár ott tartunk, hogy Pesten majdnem olcsóbb mindennek az ára, mint Szegeden. A külföldieknek olcsóak ezek az árak. tud iák, hogv ott, ahol valamilyen esemény van, valamivel emelkednek az árakA Raffay-étterem tulaidonosa. ifj. Mata jsó Pál a következőket mondotta: — Nem mi akarunk drágítani, hanem 3 nversnnvneárak drágulása kénvszerit minket az áremelésre. 20—30 százalékkal emelkedett tavalv óta a bor is. Mi mégis tartani igyekeztünk a régi árakat, azonban a szabadtéri játékok ideje alatt még iobban megnövekszik minden kiadásunk és elkerülhetetlen a bizonyos százalékú áremelés.