Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-06 / 148. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. julius 6. Látogatás egy furcsa muzeumban Tilokzatos üvegcsék fekete bársonyon, nyári napsütésben egy szálloda halljában Radenci, julius. Szeretek muzeumokban elcsavarogni: valaho­gyan azonban furcsán vagyok általábuD a muzeu­mokkal. Magam so tudom, mióta keresek ki ma­gamnak szerte c világban mindenféle hires gyűj­teményekben egyetlen tárgyat: otyant, amiről azt tarlom, hogy ezzel érdemes foglalkozni és miatta a többit elhanyagolom. Sok érdekes dologra akadtam ilyenformán. Em­lékszem: évekkel ezelőtt Königswartban jártam, Metternich Kelemen kastélyában, öreg kardok és megfakult levelek nem érdekeltek, ellenben: egy napot töltöttéin el a szobában, ahová a bécsi kongresszus összekovácsolója egybegyüjtötte Eu­rópa minden nációjának — forradalmár-sapká­ját... ... Ez volt a passztója. Egymás mellett pihen­tek a vitrinekben itt vörös jakubinus sapkák és fekete olasz lövegek. Átlőtt honvéd kalpagok és sipkák a márciusi bécsi forradalomból. Némelyi­ken rozsdás folt éktelenkedett: egykor pirosló vér volt a helyén. A lőcsei muzeumban a pallósok érdekeltek és « hires pöstyéni muzeumban elsőnek Kara Musz­tnfa pipáját bámultam meg. Aztán: azokat a köny­veket, ahol illusztrálva vonult fel előttem az in­kvizíció ideje. Pöstyénnek van egy speciális mú­zeumi is: csupa mankó sorakozik itt egymás mel­lett üveges szekrényekben. Mindegyiken kicsiny cédulka. A gazdája neve: azoké, akik mankókkal jöttek el ide és mankók nétkül utaztak el. Pár nap előtt a zágrábi muzeumban láttam egy megkövesedett halat: akkor vált kővé — azt mond­ták: hitszázezer évvel ezelőtt — amikor innen le­szakadt a tenger és az óceán fenekén pusztultak el a halak. Most kilincspucoló masszát csinálnak oz egykori tengerfenékből. Zágrábban a szoba­leányok özönvizkorbeli -szidollal pucolják a kilin­cseket, meg az eszeájgot... Ma ujri láttam egy furcsa muzeumot. Radonéin, a holel halljában lóg két bársonnyal bevont tábla. Spárgával ügyesen kicsiny üvegcséket kötöztek • táblákhoz. Negyvennyolc üvegcse van az egyik táblán és ugyanannyi a másikon. És ezekben az üvegcsékben furcsa kövek van­nak. Egyikben egész csomó, a másikban csak egyetlen darab. Az egyik ugy néz ki, mint egy csi­szolatlan gyémánt — Amszterdamban láttam ilyent egyszer a tiszaeszlári pör szomorú emlékű lantijánál —, a másik szakasztott olyan, mint a gyöngy. Ékszerészek miihelyeibon, kicsiny üveg­tálakban lehet ilyen gyöngyöket látni. Szabályo­san kerek alakúak. Zöldes fénye van az egyiknek, a másik szürkésen csillog, ha rásüt a napsugár. Van kicsinyke, sőt pirinyó, némelyik üvegben Sárgás por ülepszik, a másikban a fura „drága­kő" akkora, mint egy idomtalan alakú babszem. Ismét másik olyan, mint a gomb, amivel gyerek­korunkban játszottunk az iskola fal^a mellett. Frász Iván doktor, a radenci-i főorvos mondta: — Ilyen gyűjtemény nincsen sehol a világon. E kövek: szenvedő emberek veséiből kerültek elő: műtét nélköJ. E fura muzeum, egyedülálló a maga nemében: vesekövek múzeuma. Orvosi lapok olda­lakat irtak róluk és klinikákon beszéltek c kövek­ről tudós professzorok. Sajnos: a páciensek leg­nagyobb része hazaviszi emlékül veseköveit, ame­lyektől Itadrnciben megszabadult és igy a gyűjte­ményünk nem olyan gazdag, mint ahogyan mi, or­vosok, azt szeretnők, de igy is: évről-évre szapo­rodik a muzeum és minden esztendőben több és több üvegcse kerül bársonyos táblákra. E táblá­kat nem helyezzük el már a falon, hanem a vese­kövek, amelyektől műtét nélkül szabadulnak meg nálunk az emberek, tudományos vizsgálatok anya­gát alkotják ... ... A radenci források — magam tizenhetet fattam belőlük — Európának legréggebben is­mert forrásai. Van közöttük olyan, amelyről nem­csak a régi rómaiak emlékeznek meg, hanem a bennük talált kelta fegyverek azt bizonyítják, hogy ismerték őket az Ur születése előtt Mi a titka e furcsa múzeumnak? A vizben, amit reggel és délben kortyonként isznak a forrásánál, sok a lithium. Az a titokza­tos elem, valóságos mehanikai szerepet ad a ra­denci viznek, A lithiumnak köszönhetik Radenci páciensei, hogy nem kell lefeküdniök a kórház műtőasztalára és a lilhinmnak köszönhetem, hqgy megbámulhattam ma ezt a különös muzeumot. ...Ilyent még nem láttam sehol a világon. Mellette a számomra már nem is volt olyan nagyon érdekes az ősszarvas aggancsa, vagy a mammutfog, amit ott ástak ki valahol a radenci szőlők venyigéi mellett és amelyek szenzáció te­kintetében nem konkurrálhatnak a radenci szálló halljában lógó bársonytáblák kicsiny üvegcséi­vel... Faál Jób. Sorozás a Dóm-téren (A Délmagyarország munkatársától.) A Dóm­tér ingyen látványosságára, a statisztasorozásra kedden délután került sor. Minden esztendőben ez a sorozás jelenti a szabadtéri játékok Dóm-téri munkájának kezdetét. Már kora délután ellepték a teret a jelentkezők és az érdeklődők. Mire hat óra lett, zsúfolásig megtelt a térnek a vegytani intézet melletti sarka, ahol felállították a soro­zóbizottság számára az asztalokat. Nemsokára megérkezett Janovics Jenő, Imre Sándor rendező, Fekete Mihály hangjára rendekbe ál­lott a tömeg. Jobbra kerültek a hölgyek, balra az urak. Mingyárt kiderült, hogy a hölgyek túlnyomó többségben vannak, bár az urak is szép számban összegyűltek. Akik már más években is szerepeltek a téren, fitymálva nézték az újoncokat... Ahány öreg színész él a városban, az mind megjelent és ter­mészetesen ők voltak a sztárjai a gyülekezetnek. Az első sorban láttunk egy urat, akire bátran rá lehet mondani, hogy Valaha jobb napokat látott. Saját, hatalmas üzlete volt, beutazta a félvilágot és legalább nyolc nyelven beszél... Mellette egy volt tisztviselő szorongott, nemsokkal messzebb egy hatalmas, lengő fehérszakállú úriember... Diákok következtek, egyetemisták és középiskolá­sok, akik a szabadtéri játékokon akarják megke­resni a jövő évi tandijukat... Miután a hölgyeket sorozták először, a jobb­oldali sor vonult el először a zsűri előtt. A leg­fiatalabb jelentkező nem lehetett több 15 évesnél, a legidősebb lehetett hatvan. Szürke ernyőt tar­tott a feje fölé és főkötőt viselt. Janovics Jenő gyorsaji diktálta a felvettek neveit. — Kérem, én tehetséges vagyok, valami na­gyobb szerepet szeretnék... — mondotta az egyik hölgyjelentkező. — Sajnos, itt csak statisztákat veszünk fel —* volt a válasz. A müvésznőjelölt egy pillanatig gondolkozott, majd kijelentette, hogy ezt is elfogadja. Egy fia­tal leány azt hitte, hogy táncolni is kell a zsűri előtt és alig lehetett lebeszélni, hogy neki ne lás­son n táncnak. Dc akadt elegánsan öltözött fiatal leány és Jiu is, aki statisztának jelentkezett. — Rá van szorulva a keresetre? — kérdezte ezektől. Yállvonogatás volt a válasz. Kiderült, hogy na illetők csak szórakozni akartak és — ingyen vé­gignézni az előadásokat. Természetesen ezek nem kerültek rá a listára. Gyors tempóban folyt a sorozás, estére készen is lettek vele, jóllehet, háromszáznál több sta­tisztát vettek fel. Ifolnap már megkezdik a hatalmas statisztó­riával a tömegjelenetek próbáit* CSONGRADMEÜYE EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL most tették közzé az elmúlt évről szóló jelentést, amely szerint a megye egészségügye jelentősen rosszabbodott; ter­jedtek a járványos betegségek, öt tüdővészes halálozás történt egyetlen hét alatt. A dorozs­mai járásban ismét felbukkant a trachoma, egy hél alatt hat uj megbetegedést jelentettek be. SZENTES ÉS CSONGRÁD KŐZÖTT TO­VÁBB TART A VILI.ANYHABORU, most a szentesi polgármester nyilatkozatot adott, amely szerint a szentesiek is a békés uton való megoldást keresik. Valószínűleg az augusztusi közgyűlés foglalkozik a villany-üggyel, reme lik, hogy sikerül a békét megteremteni. SZENTESEN ELKÉSZÜLT a jövedelem., vagyon- és kereseti adó listája. Lejárt a fel­lebbezési határidő, kiderült, hogy lényegesen többen fellebbeztek az idén, mint a mult esz­tendőben. NAGYKÖRÖS IDEI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLD­SÉGEXPORTJA most kezd kibontakozni. Ez­ideig az egres- és cseresznyeexportot bonyolí­tották le, mindkettőben alig 10 százalékot si­került a mullévi exporthoz viszonyítva kiszál­lítani, ami a rossz termés következménye. Az első uborkaszállitmány elindult Németország felé. A gyenge baracktermés ellenére 250 va­gon exportálására számítanak a nagykőrösiek. CSONGRADMEGYE RÉSZÉRE a belügy­miniszter ujabb 1000 kilogram ingyen cukrot utalt ki a szegénysorsu csecsemők számára BAJA ELHATAROZTA, HOGY 200 HOLD­NYI ERDŐT VESZ a Duna túlsó partján. A városnak az a terve, hogv az erdőséggel a vá­ros fürdő jellegét még jobban kidomborítsa­BÉKÉS VARMEGYÉTŐL a kereskedelmi miniszter megkérdezte, hogv melyik útra van nagyobb szüksége, az orosháza—békéssámsoni, vagy az orosháza—kovácsházai útra. mert az állam azt kövezi ki, amelyiket fontosabbnak, tartanak. A miniszternek adandó válasz felett értekezlet dönt. Életveszélyesen összerugdalták az uton (A Délmagyarország munkatársától.) A se­bészeti klinikára tegnap este beszállították Alokházáról Farkas István legényt, rendkí­vül életveszélyes állapotban. Farkas, aki ÁLokháza 250 szám alatt lakik, előző este kocs­mában italozott, mulatott, maid kocsmázás után verekedni kezdett, ugv, hogy a rendőrök előállították a tanyai örszobán. Igazoltatása és kihallgatása után eltávozott, nemsokkal ké­sőbb azonban hirtelen • eszméletlenül össze­esett. Orvost hivattak hozzá, aki megállapítot­ta, hogv Farkas súlyos belső sérülést szen­vedhetett, arai miatt nyomban klinikára kell szállítani. A klinikán kiderült, hogy Farkas rendkívül súlyos belső sérüléseket szenvedett, többek között vékonybele elrepedt és megsé­rült a hashártyája. Nvomban megoperálták, állapota életveszélyek. Kihallgatni nem lehe­tett és igv nem tud ják, hogy-életveszélyes sé­rüléseit hol szerezte­A klinika jelentése alapján a rendőrség megindította a nyomozást annak kiderítése végett, hogv ki bántalmazta ilyen sulvosan Farkast. Valószínű, hogv verekedésközben va­lamelyik ellenfele bántalmazta, a sérülésekből ítélve összerugdoshatták. Nem rom'ik el h4jt»rt«»ában sammlféle ólflmlazer, h» FEKETÉN éli VMI róejióre »gy jéB«í«krényt. Mlaimi.ll* jégfocyíailAs Kedvezi fizetdei feltételek. Unió könyvecskére. Áttanóó raktAr Knaailth Laioa ancfArot IS. Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára: Körösi Géza SZEGED, Mérei-ucca 9b. szám. Telefon: 19-57. t

Next

/
Thumbnails
Contents