Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-06 / 148. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. Julius 6. Makón, Szegeden és egyebütt Csanádmegye törvényhatóságánál; köz gyűlése alkotmányos jogait parlamentáris színvonalon gyakorolta akkor, amikor beható és részletes vitában mondott bírálatot az Imréd y-kormány programja és cselekedetei felett.. Minél jobban sorvad el a polgárság függetlensége s minél erősebb szálak fűzik a társadalmat a kormányhatalom, mondjuk finomabban: diskrecionárius jogainak gyakorlásához, annál inkább halkul el a bírálat szava s minden megnyilatkozás annál biztosabban görnyed bajbókoló hódolattá. Ez a tünet eléggé általános, mindenesetre általánosabb, mint a választójog, viszont épp annyira — községenkinti. Annál jobban esik látni a makói és csanádmegyei gerinces m a g y a r ^á g bátor kiállását s hallani férfias keménységű hangját, — Justh Gyula vármegyéjében vannak még egész férfiak. A törvényhatóságoktól lassankint más már alig várható, mint bizalom nyilvánítása a kormány felé. A tiz évvel ezelőtt alkotott törvény ugy állapította meg a törvényhatósági bizottságok összetételét, hogy a törvényhatósági közgyűlések politikai kérdésekben kellemetlenségeket ne okozhassanak. A mai törvényhatósági bizottságok ugy alakultak meg, hogy a kormányé lehessen a többség akkor is, ha az általános választás során leadott szavazatokat kivétel nélkül ellenié ki bizottsági tagok kapták is. A virilizmus, az érdekképviselet, az örökös bizottsági tagok intézménye a hivatalból, választások nélküli közgyűlési tagságok rendszere mind egy-egy biztositéka a kormány aktív befolyásának. Nem is lehet tehát azVvárni, hogy ezek az úgynevezett önkormányzati közgyűlések a polgárság akaratának és meggyőződésének szabad és bátor tribünjeivé válhatnak. Akiket a polgárság maga választ, azok csak kisebb-nagyobb töredékét alkothatják a közgyűlésnek. Ebből viszont az következhetnék, Kogy akiket a polgárság kiild be a közgyűlésekbe, azok képviseljék ott azokat is, akiknek nem jutott hely a törvény rendelkezései folytán s adjanak hangot annak a meggyőződésnek is, mely a választók lelkében él. Ha eddig az önkormányzatnak dekorációjához tartozott az a jog, hogy a kormány politikáját megvitathatta, akkor ez az ünnepi' disz hétköznapi kötelességgé változzék már csak annak folytán is, hogy a közgyűlés kisebbségét választhatja csak az egész polgárság. A sajtó nem mindig adhat nyilvánosságot a polgárság, véleményének. Amig a kormányhatalom dis^krecionárius jogköréhez tartozik az, hogy melyik újság jelenhetik meg s melyiknek kell hosszabb-rövidebb időre, esetleg ölökre elhallgatni, addig a lapoktól nem lehet várni annyi önfeláldozást, hogy a maguk és azok exisztencióját, akik a lap előállításával szerzik még nehéz kenyerüket, egy-egy cikk közlésével veszélyeztessék. A sajtószabadság rendészeti, probléma lett, a gyülekezési jog egyre szűkül s egyre inkább a rendészeti hatóságok belátásától, vagy türelmetlenségétől függ, — amikor a parlament néma, a közgyűlésnek sz int e egyetlen fórumai a polgárság kiváltságának, helyeslésének és ítéletének. Politikai napilap Szegeden, — fájdalommal állapítjuk ezt meg, — egyre ritkábban hangzik el ellenzéki szó s a közgyűlés ellenzéke egyre fásultabban engedi át a teret és a nyilvánosságot a többségi pártnak. Makón nem ez a helyzet, Makón és Csanád megyében is van még bátorság, kedv és lendület ahhoz, hogy a polgárság fölemelje szavát dicsérve azt, ami elismerésre érdemes, de tiltakozya az ellen, amiben az ország hasznát nem látják. A szegedi közgyűlés már ebben a naptári évben, tehát hat hónapon belül, — háromszor köszöntötte a mindenkori kormányt s a háromszoros üdvözléshez az ellenzék két alkalommal némán asszisztált. Megmondjuk őszintén, nem ez a z e 11 e n z é k köteless é g e s éppen azért állítjuk elébe a makói példát: szabad még bátornak lenni, szabad még hűnek lenni a régi harcokhoz és a régi kötelességekhez s nincs itt az ideje annak, hogy átengedje a teret mások számára az, aki hisz elvei igazságában s világszemléletének jogosultságában. Eljön még a harcok ideje, nem lehet a XIV. évfolyam 148. sz. cselekvéstől való iszonyodé sh o z szoktatni azokat, akiktől kötelességtudást, áldozatkészséget és hűséget várunk. Néma közéletben nem erősödhetik meg az ellenzéki szelle m. Bátor szó csak bátor szóra rezonálhat. Ma é 1 lenzékinek lenni — áldozatot jelent, de akik maguk nem hoznak áldozatot, nem kívánhatnak áldozatot másoktól sem. Példaadás nélkül nem akadnak követők, — mit kövessenek, ha nem ragyog előttük a bátor kiállás és bátor szó példája? A makói közszellemnek szét kellene terjedni ebben az országban megmutatva azt, hogy mi a kötelessége azoknak, akikre a polgárság a maga vezetését bizta 3 akik a közéleti pozíciók elfoglalásával vállalták is ezt a vezetést. S minél aléltabb és tehetetlenebb a közélet s minél sürgősebb iparkodással vonulnak is be a kormánytámogatás biztosító intézetébe, annál több hivatás, annál nemesebb feladat, annál kikerülhetetlenebb parancs kötelezi szóra, cselekvésre és hűségre a magyar polgári ellenzéket. Teljes megegyezés Londonban il semlegességi bizottság Keddi sorsdöntő tiicsen elfogadta az angol Kibontakozási tervet riegkezdödik a spanyol önkéntesek elszállítása, Cicibelep a határok szigorú ellenőrzése London, julius 5- Páris és London feszült érdeklődéssel várta a semlegességi bizottság keddi ülését- Az ülést döntő jelentőségűnek tartották, azon 27 állam küldöttje vett részt. Az ülés előtt az angol lapok bizakodóan Ítélték" meg a helyzetet, a félhivatalos Times biztosra vette, hogv a bizottság elfogadja az angol tervet, amely már csak hasonlóságot mutat az eredeti angol tervvel- Parisban is nagy érdeklődéssel várták a döntést, a lapok ugv vélték, a bizottság döntésétől függ. hogv az egyezmény a közeljövőben hatályba léphet-e, vagv nem. A dönlő Uies London, julius 5- A benemavatkozási bizottság ülésén az' angol, francia, olasz és német kormány u bizottság titkárának egyenként 12 ezer font sterlinget, azaz együttvéve 50 ezer Iont sterlinget tettek le és ez lehetővé teszi, hogv a bizottság haladéktalanul megkezdje előkészítő munkáját. Lord H a 1 i t a x a teljes ülés feladatának fontosságát és sürgősségét hangsúlyozta, ismertette a terv kötelezettségeit, amelyet a négy hatalom vállalt. Ezután a német, olasz, francia, lengyel, portugál. bolgár, jugoszláv, török, mafivar és svéd képviselők egvmásután kijelentették, hogy a tervet elfogadják. A szovjetorosz ügyvivő az ellenőrzés visszaállításáról szóló utolsó szakasz átsznv©e*T©sét javasolta A bizottság hosszas vita után átszövcgezle a szakaszt. A szovjetorosz ügyvivő az ellenőrzés viszszaállitásáról szóló utolsó szakasz átszövegezését olv módon javasolta, hogy biztosítsák a szárazföldi és tengeri ellenőrzés hatályosságát. A tengeri ellenőrzést périzügvi okoi-bó1 fokozatosait állítsák vissza. A Szárazföldi ellenőrzés azenn*! élcthrlcp, mihelyt a len végrehajtásra kerül. A szovjet ügyvivő kormánya jóváhagyásának fenntartásával most már elfogadta a terveiLord llalifax megállapította, hogy a bizottság egyhangúlag hozott határozatot. A két küzdő félhez küldendő nemzetközi bizottságok személyi összeállításával a teljes ülésen lem volt szó. A küzdő felek válaszának beérkezése után a bizottságot újra összehívják. Teljes megegyezés Á bizottság ülésén teljes megegyezésre jutottak az idegen önkéntesek visszahívása és az ellenőrzés helyreállítására vonatkozó tervek tekintetében. A szovjetmegbizott szintén hozzájárult a tervhez, azzal a fenntartással, hogy állásfoglalását kormányának kell megerősítenie- A bizottság tagjai megegyezésre jutottak abban a kérdésben is. hogy a szárazföldi ellenőrzés helyreállítását és a tengeri ellenőrzés megerősítését egyöntetűen fogják kivánni. riinorcáf felajánlották Angliának es Franciaországnak Római lapok azokat a londoni és párisi saitólvörökből származó értesüléseket közlik, amelyek szerint a barcelonai kormánv felajánlotta Minorca szigetét tengeri és légi támpontul Angliának és Franciaországnak. Az olasz lapok ugv tudják, hogy Páris és London •nem fogadta el nz ajánlatot. V jelentés arról nem tud, hogv Minorca szigetének átengedéséért Barcelona milyen árt kért. Kétségtelen, hogy londoni felelős körök nyomban felismerték a helvzetet; itt a benemavatkozási politika, cll^n irányuló ujabb akcióról van szőChambertain a spanyol Helyzetről London, julius 5. C h a m borin in miuiszterehiök kedden délben a miniszterelnöki /