Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-06 / 148. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. Julius 6. Makón, Szegeden és egyebütt Csanádmegye törvényhatóságánál; köz gyűlése alkotmányos jogait parlamentáris színvonalon gyakorolta akkor, amikor be­ható és részletes vitában mondott bírálatot az Imréd y-kormány programja és cseleke­detei felett.. Minél jobban sorvad el a pol­gárság függetlensége s minél erősebb szálak fűzik a társadalmat a kormányhatalom, mond­juk finomabban: diskrecionárius jogainak gyakorlásához, annál inkább halkul el a bí­rálat szava s minden megnyilatkozás annál biztosabban görnyed bajbókoló hódolattá. Ez a tünet eléggé általános, mindenesetre általánosabb, mint a választójog, viszont épp annyira — községenkinti. Annál jobban esik látni a makói és csanádmegyei gerinces m a g y a r ^á g bátor kiállását s hallani fér­fias keménységű hangját, — Justh Gyu­la vármegyéjében vannak még egész férfiak. A törvényhatóságoktól lassankint más már alig várható, mint bizalom nyilvánítása a kor­mány felé. A tiz évvel ezelőtt alkotott tör­vény ugy állapította meg a törvényhatósági bizottságok összetételét, hogy a törvényha­tósági közgyűlések politikai kérdésekben kellemetlenségeket ne okozhassanak. A mai törvényhatósági bizottságok ugy alakultak meg, hogy a kormányé lehessen a többség akkor is, ha az általános vá­lasztás során leadott szavazato­kat kivétel nélkül ellenié ki bi­zottsági tagok kapták is. A viriliz­mus, az érdekképviselet, az örökös bizottsági tagok intézménye a hivatalból, választások nélküli közgyűlési tagságok rendszere mind egy-egy biztositéka a kormány aktív befo­lyásának. Nem is lehet tehát azVvárni, hogy ezek az úgynevezett önkormányzati közgyű­lések a polgárság akaratának és meggyőző­désének szabad és bátor tribünjeivé válhat­nak. Akiket a polgárság maga választ, azok csak kisebb-nagyobb töredékét alkot­hatják a közgyűlésnek. Ebből viszont az következhetnék, Kogy akiket a polgárság kiild be a közgyűlésekbe, azok képviseljék ott azokat is, akik­nek nem jutott hely a törvény rendelkezé­sei folytán s adjanak hangot annak a meg­győződésnek is, mely a választók lelkében él. Ha eddig az önkormányzatnak dekoráció­jához tartozott az a jog, hogy a kormány politikáját megvitathatta, akkor ez az ün­nepi' disz hétköznapi köteles­séggé változzék már csak annak folytán is, hogy a közgyűlés kisebbségét választhatja csak az egész polgárság. A sajtó nem mindig adhat nyilvánosságot a polgárság, vélemé­nyének. Amig a kormányhatalom dis^kre­cionárius jogköréhez tartozik az, hogy me­lyik újság jelenhetik meg s melyiknek kell hosszabb-rövidebb időre, esetleg ölökre elhallgatni, addig a lapoktól nem lehet vár­ni annyi önfeláldozást, hogy a maguk és azok exisztencióját, akik a lap előállításával szer­zik még nehéz kenyerüket, egy-egy cikk köz­lésével veszélyeztessék. A sajtószabad­ság rendészeti, probléma lett, a gyülekezési jog egyre szűkül s egyre inkább a rendészeti hatóságok belátásától, vagy türelmetlenségétől függ, — amikor a parlament néma, a közgyűlésnek sz in­t e egyetlen fórumai a polgárság ki­váltságának, helyeslésének és ítéletének. Politikai napilap Szegeden, — fájdalommal állapítjuk ezt meg, — egyre ritkábban hang­zik el ellenzéki szó s a közgyűlés ellenzéke egyre fásultabban engedi át a teret és a nyilvánosságot a több­ségi pártnak. Makón nem ez a helyzet, Makón és Csanád megyében is van még bátorság, kedv és lendület ahhoz, hogy a polgárság fölemelje szavát dicsérve azt, ami elismerésre érdemes, de tiltakozya az ellen, amiben az ország hasz­nát nem látják. A szegedi közgyűlés már eb­ben a naptári évben, tehát hat hónapon belül, — háromszor köszöntötte a mindenkori kormányt s a három­szoros üdvözléshez az ellenzék két alkalom­mal némán asszisztált. Megmondjuk őszin­tén, nem ez a z e 11 e n z é k köteles­s é g e s éppen azért állítjuk elébe a makói példát: szabad még bátornak lenni, szabad még hűnek lenni a régi har­cokhoz és a régi kötelességekhez s nincs itt az ideje annak, hogy átengedje a teret mások számára az, aki hisz elvei igazságában s vi­lágszemléletének jogosultságában. Eljön még a harcok ideje, nem lehet a XIV. évfolyam 148. sz. cselekvéstől való iszonyodé s­h o z szoktatni azokat, akiktől kötelességtu­dást, áldozatkészséget és hűséget várunk. Néma közéletben nem erősödhe­tik meg az ellenzéki szelle m. Bá­tor szó csak bátor szóra rezonálhat. Ma é 1 ­lenzékinek lenni — áldozatot je­lent, de akik maguk nem hoznak áldozatot, nem kívánhatnak áldozatot másoktól sem. Példaadás nélkül nem akadnak követők, — mit kövessenek, ha nem ra­gyog előttük a bátor kiállás és bátor szó pél­dája? A makói közszellemnek szét kel­lene terjedni ebben az országban megmu­tatva azt, hogy mi a kötelessége azoknak, akikre a polgárság a maga vezetését bizta 3 akik a közéleti pozíciók elfoglalásával vál­lalták is ezt a vezetést. S minél aléltabb és tehetetlenebb a közélet s minél sürgősebb iparkodással vonulnak is be a kormánytá­mogatás biztosító intézetébe, annál több hi­vatás, annál nemesebb feladat, annál kike­rülhetetlenebb parancs kötelezi szóra, cselekvésre és hűségre a magyar polgári ellenzéket. Teljes megegyezés Londonban il semlegességi bizottság Keddi sorsdöntő tiicsen elfogadta az angol Kibontakozási tervet riegkezdödik a spanyol önkéntesek elszállítása, Cicibelep a határok szigorú ellenőrzése London, julius 5- Páris és London feszült érdeklődéssel várta a semlegességi bizottság keddi ülését- Az ülést döntő jelentőségűnek tartották, azon 27 állam küldöttje vett részt. Az ülés előtt az angol lapok bizakodóan Ítélték" meg a hely­zetet, a félhivatalos Times biztosra vette, hogv a bizottság elfogadja az angol tervet, amely már csak hasonlóságot mutat az ere­deti angol tervvel- Parisban is nagy érdeklő­déssel várták a döntést, a lapok ugv vélték, a bizottság döntésétől függ. hogv az egyezmény a közeljövőben hatályba léphet-e, vagv nem. A dönlő Uies London, julius 5- A benemavatkozási bizott­ság ülésén az' angol, francia, olasz és német kormány u bizottság titkárának egyenként 12 ezer font sterlinget, azaz együttvéve 50 ezer Iont sterlinget tettek le és ez lehetővé teszi, hogv a bizottság haladéktalanul megkezdje előkészítő munkáját. Lord H a 1 i t a x a teljes ülés feladatának fontosságát és sürgősségét hangsúlyozta, is­mertette a terv kötelezettségeit, amelyet a négy hatalom vállalt. Ezután a német, olasz, francia, lengyel, por­tugál. bolgár, jugoszláv, török, mafivar és svéd képviselők egvmásután kijelentették, hogy a tervet elfogadják. A szovjetorosz ügyvivő az ellenőrzés vissza­állításáról szóló utolsó szakasz átsznv©e*T©sét javasolta A bizottság hosszas vita után átszö­vcgezle a szakaszt. A szovjetorosz ügyvivő az ellenőrzés visz­szaállitásáról szóló utolsó szakasz átszövege­zését olv módon javasolta, hogy biztosítsák a szárazföldi és tengeri ellenőrzés hatályosságát. A tengeri ellenőrzést périzügvi okoi-bó1 foko­zatosait állítsák vissza. A Szárazföldi ellenőr­zés azenn*! élcthrlcp, mihelyt a len végrehaj­tásra kerül. A szovjet ügyvivő kormánya jóváhagyásának fenntartásával most már elfogadta a tervei­Lord llalifax megállapította, hogy a bizott­ság egyhangúlag hozott határozatot. A két küzdő félhez küldendő nemzetközi bizottságok személyi összeállításával a teljes ülésen lem volt szó. A küzdő felek válaszának beérkezése után a bizottságot újra összehívják. Teljes megegyezés Á bizottság ülésén teljes megegyezésre ju­tottak az idegen önkéntesek visszahívása és az ellenőrzés helyreállítására vonatkozó ter­vek tekintetében. A szovjetmegbizott szintén hozzájárult a tervhez, azzal a fenntartással, hogy állásfoglalását kormányának kell meg­erősítenie- A bizottság tagjai megegyezésre ju­tottak abban a kérdésben is. hogy a szárazföl­di ellenőrzés helyreállítását és a tengeri ellen­őrzés megerősítését egyöntetűen fogják ki­vánni. riinorcáf felajánlották Angliának es Franciaországnak Római lapok azokat a londoni és párisi sai­tólvörökből származó értesüléseket közlik, amelyek szerint a barcelonai kormánv fel­ajánlotta Minorca szigetét tengeri és légi tám­pontul Angliának és Franciaországnak. Az olasz lapok ugv tudják, hogy Páris és London •nem fogadta el nz ajánlatot. V jelentés arról nem tud, hogv Minorca szigetének átengedé­séért Barcelona milyen árt kért. Kétségtelen, hogy londoni felelős körök nyomban felismer­ték a helvzetet; itt a benemavatkozási politika, cll^n irányuló ujabb akcióról van sző­Chambertain a spanyol Helyzetről London, julius 5. C h a m borin in mi­uiszterehiök kedden délben a miniszterelnöki /

Next

/
Thumbnails
Contents