Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-29 / 159. szám

Péntek, I93B. julius 29, DELMAGYARORSZÁG 3 Négyféle bejelentőlapot Kell kitölteniük a vállalatoknak Tudnivalók a zsidótörvény végrehajtásáról (A Délmagyarország munkatársától.) Az úgy­nevezett zsidótörvénnyel kapcsolatos össze­irási munkálatok Szegeden is folyamatban van­naK. A városházán éppen egy hete, az cluult hét csütörtökién kezdték meg a bejelentés cél­jára szolgáló nyomtatványok kiadását és ed­dig 197 vállalat kért bejelentő ivet, az iparha­tóság szerint még mintegy kétszáz vállalat nem te!l eleget a bejelentési kötelezettségnek. A bejelentéseket julius 31-ig kei! eszközölni, a bejelentő lapokat legkésőbb 31-én postára kell adni az Értelmiségi Munkanélküliek Ügyeinek Kormánybiztosa cimére Budapest V , Klotild-ucca 10c. A szükséges nyomtatványokat a Városi bérház II. emelet 17 ajtószám alatt adják ki. Négyféle nyomtatvány van: a már­cius 1 -i állapotra vonatkozik az úgynevezett 13-as minta, ezt minden vállalatnak ki kell tölteni, ahol egy, vagy egynél több értelmiségi munkakörben foglalkoztatott olyan alkalma­zóit van, aki legalább négv középiskolát vég­zett, kivéve a kizárólag hitfelekezeli célt szol­gáló üzemet és az olyan mezőgazdasági üzemel, amely öt alkalmazottnál kevesebbet foglalkoz­tatott értelmiségi munkakörben. Egy másfajta nyomtatvány szolgál 1938 március 1. óta történt elbocsátások bejelenté­sére, ismét másik március 1. óta történt uj fel­vételek bejelentésére és végül a negyedik nyomtatvány a félévi kimutatások eszközlésére szolgál, de ez csak a jövő év februárjában válik esedékessé. A bejelentő lapokat kiadó tisztviselőnél na­ponta 50—60-an érdeklődnek a bejelenlések rr.ődja iránt. Sokan abban a hiszemben van­nak. hogy az öt alkalmazottnál kevesebbet fog­lalkoztató vállalatok nem esnek bejelentési kö­telezettség alá, mások azt hiszik, hogy minden lisztviselő után külön bejelentő lapot kell ki­állítani. A városházán közölték az érdeklő­dőkkel, hogy az egy értelmiségi alkalmazottat foglalkoztató vállalatnak is bejelentést kell tennie, viszont egy-egy vállalat egy íven esz­közölheti összes tisztviselőinek bejelentését. Széleskörű szociálpolitikai feladatokat biz a bajtársi egyesületekre Teleki kultuszminiszter reformja Budapest, julius 28. Az utóbbi időben élénken foglalkoztatta a közvéleményt a bajtársi egyesü­letek reformjának kérdése. Különböző kombinációk és értesülések láttak napvilágot s már arról is tudni véltek egyesek, hogy a kormány a bajtársi egyesületek egyszerű feloszlatásával kívánja meg­oldani a problémát. Ezek a feltevések megdőltek gróf Teleki Pál kultuszminiszter bemutatkozó be­szédével. A kultuszminiszter alapos ismerője az egész kérdós-koniplexusnak. Mint egyetemi pro­fesszor, az összes egyetemi bajtársi egyesületek­nek két éven át volt tanárelnöke, a Székely Egye­temi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének tizen­kilenc esztendő óta tanárelnöke s mint a Mű­egyetem rektora, szoros kapcsolatban volt a Hun­gária Bajtársi Egyesülettel. Ebből következik ál­láspontja is, amelynek expozéjábrn kifejezést adott: megértéssel és okossággal kell a kérdéshez hozzá­nyúlni! A kultuszminisztériumban ennek a célkitűzés­nek megfelelően intenziven foglalkoznak a bajtársi egyesületek ügyével s a rendezés előkészítésében legföképen Szilg Kálmán államtitkár van nagy segítségére a miniszternek. A kultuszminiszter és Imrédy Béla miniszter­elnök is rendkívül nagy súlyt helyez ennek, az egyetemi ifjúság helyes nevelése szempontjából elsőrendű fontosságú kérdésnek a rendezésére. A bajtársi egyesületek reformjának előkészíté­sénél a legszélesebb körültekintéssel jártak el. Figyelembe vették, hogy a generális megoldás nem bizonyulna minden esetben helyesnek, mert például a vidéki egyetemeken bizonyos vonatkozá­sokban más a helyzet, mint a budapestieken a városok kisebb méretei és az egyetemek kisebb hallgatósága miatt. A különböző fakultások elosztása is olyan, hogy 8 kérdésnek »kaptafa mintára* történt megoldását luiajdnem lehetetlenné teszi. Sokat foglalkoztak BELVÁROSI MOZI Ma utoljára: 5 és fél 9 órakor Lányok a tűzvonalban A genlelmann kalandor Es KORZÓ MOZI Ma utoljára: Bécsi bál azzal a kérdéssel is, hogy egy uj gyökeres rende­zésbe miképen lehet dominusok intézményét be­iktatni. A dominusok már nem tartoznak az egye­temi hallgatók közé, viszont igen hasznos mun­kát végeznek a bajtársi egyesületekben és fontos szempont az is, nehogy a szétválasztással ismét válaszfalat emeljenek az ifjúság és az öregek közé. A kérdés rendezésének alaptétele tehát, hogy a bajtársi egyesületek feloszlatására nem gondol a kormány, nyilvánvaló azonban, hogy más ter­mészetű egyesületekbe bajtársi egyesület nem tar­tozhatik és ha a bajtársi egyesületek más formáj'iu társadalmi egyesületekké alakulnak át, akkor a kul­tuszkormányzat a kettéválasztást feltcilenül szük­ségesnek tartja. Teleki elgondolásának lényeges tétele az, hogy a bajtársi egyesületek működését pozitív belső tar­talommal kivánja megtölteni. A kultuszminiszter valószínűleg rendelettel fogja szabályozni ezt a kér­dést és ebben a rendeletben gondoskodik arról, hogy a bajtársi egyesületeket szélesebbkörü szociál­politikai cs agrárpolitikai munkálatokban vonják bele. A bajtársi egyesületek egyik jövendő feladata lesz a falukutatási munka. flz angol munkáspárt és a békeszerződések London, julius 28. Attlec őrnagy, a munkás­párti ellenzék vezére a Daily Heroldban cikket irt. Cikkében hangoztatja, hogy az angol munkáspárt sohasem hitt a békeszerződések csalhatatlanságá­ban, ellenkezőleg: mindig Németországnak a Népszövetségbe való bekapcsolását, a háborús jó­vátételek törlését és a békeszerződések felülvizsgá­lását sürgette, mert jól tudta, hogy a békét nem lehet igazságtalanságokra alapítani. A munkáspárt javasolta, hogy az összes gyarmati birtokokra ter­jesszék ki a népszövetségi megbízatás reiidfszerét, nemzetközi eljárást sürgetett a háború gazdasági okainak kiküszöbölésére, ajánlotta az álta ános le­szerelést és támogatta a Népszövetséget, nem mint a jelenlegi álláspont fenntartásának eszkö­zét, hanem mint békés változásokat biztosító szer­vezetet. A munkáspárt ezen elvei azóta scin vál­toztak meg és ncni fognak változni. 5 P-i kap 1 gr&tu sitnaranyra. Bír hol lavS tírgyít Így («I«m»leoi, Nagy köloaön mindenre. Dr. SIMON ZMoghíz, Oroarlín n. 3 Hitler bizalmasa az angol kormányelnöknél London, julius 28. A Daily MaiI ugy tudja, hogy Wicdmarm kapitány, Hitler bizalmas szárny-* segéde pénteken Londonba érkezik és találkozik: Chamberlain miniszterelnökkel, akivel valószínű­leg chcquersi kastélyában fog megbeszélést foly­tatni. Wiedmann kapitány átadja Chamberlain miniszterelnöknek Hitler vezér és kancellár üze­netét, amely valószínűleg légi egyezmény kötését célzó angol—német nem formaszerü tárgyalások alapját foglalja magában. -oOo— II közigazgatási bíróság elé kerül egy ismert szegedi vegyész különös nyugdíjazásának ügye (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes panasziratot nyújtott be a kultuszminisz­ter utján a közigazgatási bírósághoz dr. Ber­talan József nyugalmazott reáliskolai ta­nár, vegyészmérnök. Bertalan arra kéri a köz­igazgatási bíróságot, hogy kötelezze a kultusz­minisztériumot 10 ezer pengő megfizetésére, amely az 1931- január 1-től kezdve folyósított nyugdíjintézménye és a VIII. fizetési osztály II. fokozatú fizetés közötti különbözetitek felel meg. Dr. Bertalan József panasziratáhan elmondja, hogy a kultuszminiszter 1930-ban rendeletileg visszavette a középiskolai tanári státusba cs a Szegedi egyetem matematikai és természettu­dományi karához osztotta be szolgálattételre. Az egyetemen azonban meg sem kezdhette szol­gálatát, az autonóméval bíró tanintézet nein akceptálta a kinevezést cs a miniszter, amikor erről értesítette dr. Bertalan Józsefet, közölte vele, hogy „más állásba való kinevezésére csak üresedés hiányában nincs lehetőség''. A továbbiakban azt mondja Bertalan, hogy noha a miniszter kötelező ígéretet telt állás­ba helyezésére vonatkozólag, mégis meüőzcs érte öt, amikor 1937-ben a szegedi tanárképző főiskola ásványtan-vegytani tanszékérc be­nyújtotta pályázatát, holott mint helybeli lakos és okleveles középiskolai tanár cs vegyészmér­nök, egyedül felelt meg a pályázati feltételek­nek. A tanszék 1938-ban ismét megüresedett és ekkora miniszter minden pályázat kiirása mel­lőzésével egv műegyetemi magántanárt nevezett ki az állásra. Hivatkozik panaszában Bertalan arra is, hogy a tanszék betöltése a főiskolai szabályzat és az idevonatkozó törvenvek elle­nére történt és egyéni sérelmén kivül az ál­tala törvénytelennek minősilelt intézkedések ellen is panasszal fordul a közigazgatási bíró­sághoz. Az érdekes panaszirat a napokban ment fel a kultuszminiszterhez azzal a kéréssel, hogy továbbítsa azt a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási biróság amennyiben megállapí­taná a panasz jogalapját, külön polgári pi rrc utasítja Bertalant a kincstárral szemben és az összegszerűség kérdésében csak a polgári biró­ság dönt­° t Dr. Bertalan József akciója nemcsak az anyagi kárpótlásra irányul,, reméli, hogy hasz­szu, létlen szünet után újra elhelyezkedhet a tudományos pályán, amely őt méltán megilleti­Tudományos munkásságát niár akadémiai megbízás fémjelzi, amelyei ugyanakkor kapott, amikor dr. Veress Elemér, dr Gelei József cs más hírneves professzorok Dr- Bertalan Jó­zsef egyébként szorosan vett vegyészeti műkö­désén kivül évtizedek óla foglalkozik atomfizi­kával is és idevonatkozó elméleti munkássá­gáról rövidesen uagyobbszabásu tudományos miiben számol be.

Next

/
Thumbnails
Contents