Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-24 / 158. szám

Vasárnap, 1938. julius 24. Politikai napilap XIV. évfolyam 155. sz. Elet a határ mellett A Délmagyarország a maga Kallc hangján cs szerény eszközeivel nem vállalkozhatott soha másra, csak arra, hogy abban a kis körben, ahová szava eljut, a magyar kormányzat külpolitikai törekvései számára igyekezzék hangolni a közvéleményt. Figységes külpolitikai állásfoglalás még akkor is nagyobb érdek, ha nem kifogástalan törelflófeek szolgálatában áll, mintha mindenki a maga feje, meggyőződése, hangulata es lájékozódotlsága alapján követel külpolitikai irányváltozást. És mégis, —.ennek a hűségnek és becsületes munkának keretei közé elfért egy gondolat, egy törekvés, mondjuk szebberi: egy á 1 o m, melynek szárnyait az egész magyar sajtóban mi bontogattuk először és mi mélyítettük el a legállhatatosabban, aminek mi adtunk hangot minden jelenségre felhiva a figyelmet, ami — határon innen, határon tul, — ennek a szándéknak erejét növelhette. És ez a magyar-jugoszláv megbéküI é s gondolata volt. Lehet-e számunkra nagyobb elégtétel és nagyobb öröm, mint az, hogy Mussolini római pohárköször.tőjc óta a magyar-jugoszláv közeledés — európai kérdéssé vált s amiben mi, mint külpolitikai amatőrök dilettánskodtunk, az most feladatává vált a hivatalos külpolitikának is. Volt nem egy állásfoglalásunk, aminek súlyát jugoszláv lapok visszhangjával lehetett lemérni, volt nem egy cikkünk, amit a belgrádi cs zágrábi sajtóorgánumok ismertettek. De nem is akarunk kérkedni azzal, hogy Cnnek a kikerülhetetlen útnak irányát mi ismertük fel először. Itt élünk a halott országbatár mellett, — halott határ*, mert forgalom nélküli s mert vágtató vérkeringést kötött le. Itt élünk a halott határ mellett s jól látjuk, se innen, so tul nem érdek az, bogy a gyűlölködés Holt-tengere válassza el egymástól azokat, akik jobb, termékenyebb, vidámabb életet élhetnének, hu kicserélhetnék egymással termelt javaikat s gazdaeithatnák egymást h gazdasági élet fölélénkülő forgalmával. Amit a történelem elvégzett, annak nem perújítása a kiépülő élet és meginduló forgalom, csak annak volna legalább töredékes jóvátétele, ami többletként járult a történelem végzéséhez s ami többlet sokkal többet árt mind a két népnek, mint amennyit a lecsillapodó indulat és visszatérő békevágy használni tudna, pedig — de sokat tudna használni. Az egyik tekintélyes belgrádi lap jóleső értéssel állapítja meg, hogy Róma-BudapestBelgrád háromszög kiépítésének gondolata került a napirendre, egyik vezető horvát lap véleménye szerint egyelőre gazdasági közeledésről van most szó, mig a legelterjedtebb cs a lcgfüggetlenebbül gondolkodó szerb lop szerint komoly politikai jelentősége van annak a tervnek, ami Mussolini szavaiból kicsendült s ez a terv egyformán érdekli Magvarországot és Jugoszláviát. A francia sajtó kommentárjai szerint pedig a magyar-jugoszláv közeledés tekintetében döntő jelentősége lehet annak a készülődésnek, ami a magyar miniszterelnök római tárgyalásain a cselekvés útjára lépett. Nem szeretnénk az európai politika vonalába helyezni ezt a kérdést, mert a közeledés zsenge gondolata a nagy érdekek összeütközésére nincs is méretezve, — mi a „ni a g u n k ügy é"-nek tartjuk ezt a kérdést, amikor azt sürgetjük, hogy itt is, túlnan i s, tegye meg mindenki a kötelességét a közös nagy cél megközelítése érdekében s nem kételkedhetünk abban, hogy ami erő akadályozhatná ennek a tervnek valósággá érését, azt a hatalom és tekintély, mely ezt a gondolatot a világ nyilvánosságának átadta, el fogja hárítani s nem fogja megengedni azt, hogy más megfontolás, más érdek, vagy más politikai belátás megvalósulásának útjába álljon. A mi kötelességünk most az, Hogy megragadjuk a kezdeményezést s magunk béke/vágyának, sőt: békeakaratának cselekedeteire hivatkozhassunk. Magunk békét teremteni nem tudunk, de bíznunk kell abban, bogy a közeledést sürgető szó, a kézfogásra átnyúló kéz s a gyűlölködés fölött diadalmaskodó baráti érzés viszonzatlan marad. A lelkek* roz,onun c, iáját kell megteremteni és erősíteni minden megnyilatkozás számára, ami ennek n törekvésnek szolgálatába szegődik. S ez legelsősorban azok kötelessége, akik a határok mentén élnek. Testvérnép vagyunk, testvérvárosaink állnak a határ két oldalán s testvéreket szakított cl egymástói a határ. A lélek legyen erösebb, mint az országhatár, az érdek győzze le a szenvedélyt s a sziv szava, a gondolat hatalma, az elhatározás ereje fogjon közös munkára ennek a nagy műnek megteremtésében. Segítsünk magunkon, majd segit rajtunk a történelem istene is s megszenteli eszközeinket, amivel a romok eltakarításához s a gyűlölet felszántott útjainak elsimításához hozzáfogunk. Ha a „szerb és magyar bánat" mindig egy volt, legyen e gy a szerb és magyar öröm is. Négyhatalmi értekezlet elé kerül a cseh kérdés megoldása! Élénk diplomáciai tevékenység Londonban és "Párisban — Berlin angol-francia-német-olasz értekezlet összehívását javasolja — A prágai angol követ ujabb lépése Benesnél és Hodzsánál London, julius 23. Az angol sajtó nem titkolja, hogy fontos és erélyes diplomáciai tevékenység folyik Londonban cs Parisban a csehszlovák kérdés megoldása céljából. A Daily Mail rámutat arra, ba a cseh kormány és a szudélanómetek közötti tárgyalások tulsoká húzódnak, az a veszély fenyeget, hogy a csehszlovák kormány egyik kezével látszólagos engedményeket tesz, amelyeket a másikkal visszavon. Az a megbeszélés, amelyet Chamberlain miniszterelnök és DircKsen londoni német nagykövet tegnap folytatott, a legmesszebbmenő találgatások tárgya. A találgatások abhan a megállapításban egyeznek meg, hogy Németország közeledést keres Angliához és e célból a csehszlovákiai kérdés megegyezéses, vagy ideiglenes megoldását is fontolóra veszi. A Daily Mail és a Daily Telegraph szerint a német javaslat fővonása augol-francia-német-olasz 'értekezlet összehívása Londonba a csehszlovákiai kérdés megoldását célzó terv kidolgozására, amelyet a nagyhatalmak nevében közölnének" a prágai kormánnyal Ez. az értekezlet siker esetén általános európai elrendezésre vezethetne, beleértve a fegyverkezést korlátozó egyezményt is. Prágai jelentés szerint a csehszlovák sajtót erősen foglalkoztat ják a Csehszlovákiával kapcsolatos külföldi tárgyalások. A félhivatalos Prager Presse sem állit ja többé, hogy Anglia és Franciaország teljes mértékben helyesli a készülő nemzetiségi engedményeket. Mint megnyugtató mozzanatot hangsúlyozzák a lapok, hogy a német-angol közeledés, amelyre Németország törekszik, kizárja a cseh kérdés erőszakos megoldását, Hore-Belisha Périsban Páris, julius 23. Hóra Belisha angol hadügy* miniszter, akli Amiensben megbeszélést folytatott Gamclin tábornokkal, a francia hadsereg fő* parancsnokával, ma Parisba érkezett. Az angol hadügyminiszter vasárnap utazik vissza Londonba. Hivatalos közlés a londoni megbeszélésről London, julius 23. Illetékes helyről ma a következő nyilatkozatot tették közzé: — Tekintettel azokra a teljesen félrevezető jelentésekre, amelyek a miniszterelnök és a londoni német nagykövet legutóbbi két megbeszélésével kapcsolatban napvilágot láttak, meg lehet állapítani, hogy a német nagykövet, mielőtt elutazott volna szabadságára, barátságos eszmecsere során hangsúlyozta Németország békés szándékait' és éppen igy megerősitette a német kormánynak azt a kívánságát, hogy a szudctancmcl kérdést barátságosan és kielégitő módon intézzék el. Chamberlain miniszterelnök a maga részéről biztosította a német nagykövetet. hogy az angol kormány továbbra is latba veti jóakaratát Prágában. Egyik részről «rm terjesztettek elő javaslatot cs ujabbat sem vitattak meg.