Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-03 / 146. szám

DELMAGYARORSZAG Vasárnap, 1938. Jultus 3. Politikai napilap XIV. évfolyam 146. S2. A római ut A magyar közvélemény nagy megnyugvással fogadja a miniszterelnök és külügyminiszter római útját s komoly várakozással tekint annak eredménye elé. S ez a várakozás jogosult volna akkor is, ha az angol sajtónak a római utazás hiréhez fűzött kommentárjai nem is fognak helytállóknak bizonyulni s a római utazást nem is fogja követni Imrédy londoni utazása. Az angol sajtó ugyanis annak a meggyőződésének ad hangot, hogy Imrédy a legközelebbi jövőben ellátogat Londonba is s tekintettel arra, hogy az angol lapok a legszimpatikusabb hangon emlékeznek meg állandóan a magyar miniszterelnökről, akinek a Nemzeti Bank irányításában végzett munkáját az angol gazdasági élet igen nagyra értékeli, ettől az utazástól Anglia politikai közvéleménye igen sokat remél s az egész középeurópai probléma megoldásában jelentős fordulatot vár tőle. Mi még nem tudjuk, hogy a római utazást követni fogja-e a londoni s mi még magábanállóan igvekszünk felmérni a mór elhatározott utazásnak reánk nézve jelentős külpolitikai jelentőségét. S ennek a jelentőségnek két oldala van. egy pozitív és egy n e g a t i v és nem tudjuk, a negativja nem jelentősebb-e, mint a pozitív oldala. Mindenesetre pozitívum az, hogy Imrédy Rómába utazik s ez a tény jelentőséget kap azzal is, hogy — nem másfelé tette meg a magyar miniszterelnök első utiót. Ez a negatívum, ami tagadhatatlanul értékkel bir. A római útnak kétségte'enül külpolitikai és gazdasági célja van. Külpolitikai célját hangsúlyozza már maga az a tény is, hogy a külügyminiszter is elkíséri utján Imrédyts az utazás gazdasági céljót eléggé demonstrálja n miniszterelnök személve maga. Aratás idején egyetlen probléma aktuális: kié lesz a buzafeleslegünk? A római paktum jelentőségét nem utolsó sorban a magyar gabonakivitel biztosítása teremtette meg. S bár az azóta elmúlt idők ezt a megállapodást kedvezőbbé tették a vevőre, mint az eladóra, azt nem lehet tagadni, hogy megkötése idején nagy megnyugvást és komoly megkönnyebbülést jelentett. Nem ismeretlenek a magyar közvélemény előtt azok a hirek, melyek a gabonafeleslegünk után a távolibb nyugatról kiindult érdeklődésről számolnak be. Minden tisztes üzletfél először azzal áll szóba, aki megszorultsága idején is rendelkezésére állott. A nemzetközi politika kis nemzetnek nem engedi meg, Hogy a piac szabálvaihoz, kereslet és kínálat ősi törvényéhez szabia mindig a maga állásfoglalását akkor, amikor feleslegeit kell elhelyeznie s amikor szükségletei fedezetéről kell gondoskodnia. Mi nem adhatjuk el búzánkat annak, aki par fillérrel több vételárat ad érte, mi a hétmillió mázsa búzáért nemcsak valutát, de barátságot és tóipogatásf akarunk magunknak megszerezni. Természetes azonban, hogv a gazdasági szempontoknak is elsősorban érvénvesiilniök kell, mi már kinőttünk abból a sorból, hogy gazdagabb, vagy hatalmasabb . államok baVkiei legyünk, ködös célokért, bizonvtalan "támogatás kikénvszerithetetlen Ígéreteiért mi nem vesztegethetjük el legértékesebb termékünket, a magyar búzát. S ezenfelül: ha a magyar társadalom példátlanul súlyos terheket vállalt a föld népének megmentésére, a gabona árának emelésére, akkor a vállalt terhekből származó előnyöket a magyar agrár-társadalom élvezhesse csak s ezeknek az áldozatoknak ne lehessen következménye az, hogy a magyar búzát külföldre olcsóbban kelljen eladni, mint amennyit azért a belföldi fogyasztó fizetni kénytelen. A magyar buza a maga sorsát nyugodtan bizhatja Imrédy Béla tudására és szeretetére. Mert arról lehetnek a vélemények ellentétesek, hogy a magyar élet és a magyar sors megkivánja-e mindazt, amit Imrédy Béla követel meg a magyar polgárságtól, a kormányzati elhatározásai é§ intézkedései felett is széles vita indulhatna meg, de azt nem lehet kétségbevonni, hogy egész kivételes közgazdasági tudás, műveltség és tájékozódottsátr. másfelől a föld és a föld népe iránt szinte .rajongó szeretet jellemzik a magyar miniszterelnököt. A magyar búzának most Imrédy Béla lett a nagykő v e te s azt akarjuk hinni, hogy akár Rómában, akár Londonban meg fogja tudni szerezni tudásával és tekintélyével a nemzet számára azokat az előnyöket, melyeket politikai és gazdasági vonatkozásban a magyar buza nemes valutájával a magyar földnek mee lehet szerezni. S talán maea az az elhatározás, amelyik az utiránvt megszabta, kedvezőbbé teszi Európában az atmoszférát minden magyar ügy és minden magyar kívánság számára. S ezért fogadjuk nagy elismeréssel azt a — negatívumot is. . aminek előnyei még pozitívakká válhatnak, ha ugyanaz a keménység és szigorúság fögja megszabni a magyar álláspontot s a magyar álláspontnak politikai módszereit kifelé is, mint amennyi a befelé ható elhatározásokat és rendelkezéseket iellemzi. Lecrven haszon is abból ,amiért szenvednünk kell. Római útjában a magyar miniszterelnököt a belpolitikai kérdésekkel megbontott lelkű nemzet egységes várakozása és általános helyeslésének támogatása kiséri. P w^nyo- helyzet a nemzetközi politika középpontjában CCwöerla'n z „Nemsokóra az idegen önkéntesek a snanyorokra Hogy fák Spanyolországot00 Franco ioiytatja a kikötők bombázását London, julius 2. A Daily Telegraph ugy tudja, hogy az angol kormány burgosi ügynöke, Sir Tobert Hodgson abban a jegyzékben, amelyet magával vitt Londonba, Franco tábornok a leghatározottabban tagadja az angol hajók elleni támadásokat. Azt hangoztatja, Angliával barátságos kapcsolatot akar fenntartani. A háború gyorsabb befejezése érdekében — mondja tovább Franco válasza — kénytelenek a nemzeti repülőgépek a köztársaságiak hadianyagraktárait a kikötőkben bombázni. A kérdés egyetlen helyes gyakorlati megoldásául Franco ismét azt ajánlja, hogy Alnieria kikötőjét jelöljék ki biztonsági kikötőül. Chamberlain beszédeLondon, julius 2. Chamberlain miniszterelnök egy konzervatív gyűlésen beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy a világ és népei ázt kérdik most, vájjon békében élhetjtik-a le napjainkat, vagy ismét háborúba döntenek bennünket akaratunk ellenére. Ha körültekintek a világon, megdöbbenéssel tölt cl amit látok. A spanyol polgárháború kezdete óta fötörekvésünk a küzdelem elszigetelésére irányult. Végre elfogadták az önkéntesek elszállítására irányuló javaslatunkat és nemsokára az idegen önkéntesek a spanyolokra hagyják Sp :nyolors:dgot. — Ujabban angol hajókat ért bombatámadás okozott bonyoda'mat. A spanyol kereskedelmet lebonyolító angol hajók egy-egy szállítás dijának 4—5-s/ftrösét kaníák, amíg tart a háború és angol hajók szállítmányodat visznek a spanyol kor-' mány számára, addig mindig fenyegetnek ilyen incidensek. Partvédelmi hadgyakorlatot tartanak Angliában London, julius 2. Julius közepén Anglia keleti partvidékén tartják meg az angol szárazföldi, tengeri es légihaderö hadgyakorlatait. A világ}háboru befejezése óta ezek lesznek a legnagyobb hadgyakorlatok. A három napig tartó hadgyakorlat julius 19-én kezdődik. A hadgyakorlatok cél/a a Themze-torkolattol a Firth of Forthig a partvédelem kipróbálása. A támadást a hadgyakorlatok parti szakaszán négy csatahajó, négy cirkáló, tizennégy torpedóromboló és számos más kisebb hajóegység hajjtjja végre. A' megtámadott haderő főparancsnoka az Északi-tenger angol hajóraj,ának parancsnoka lesz. A iégelháritásba belevonják a szárazföldi haderő tartalékseregét is. .A hadgyakorlattal kapcsolatban több városban is elsötétitési cs légvédelmi hadgyakorlatokat hajtanak végre. A párisi munkanélküliek a spanyol halár megnyitását követelik Pááris, julius 2. A párisi és környéki munkanélküliek tömeggyűléseket tartottak a körzet ükhö« tartozó polgármesteri hivatalok előtt. A tüntetésszerű gyűléseken a munkanélküli segélyek összegének felemelését követelték. A írunk többszöri i