Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-20 / 158. szám

Szerda, 1938. julius 20 Politikai napilap XIV. évfolyam 15ll sz Két felköszöntő Államfők es kormányelnökök felköszön­tőit nem a kimondott szavak első jelentésé­nek értelmével lehet felmérni. Ida a szó a gondolatok eltakarásátiük legbiztosabb esz­köze, akkor a hivatalos köszöntők szava még <jz ellen a kísérlet ellen is védelmet nyújt, amelyik a szavak mögé szeretne bepillantani Mióta a diplomácia a spanyol szertartás ural­ma alá került, arra még nem volt eset, hogy államférfiak hivatalos toasztja uj elhatározá­sokat jelentett volna be a világnak. Mussolini és I m r é d y felköszöntőjé­ben minden esetre van valami, ami jóleső: az a szívélyes, meleg/ őszinte, ba­ráti hang, ami mind a két beszédből ki­árad. A két beszéd tartalmilag szinte ugyan­azokat a gondolatokat fejezi ki, — mint két ölelkező rim csendül fel benne a két ország barátsága, a két ncp ragaszkodása egymáshoz s ahhoz a baráti szerződéshez, ami mind a kőt nép kívánságát foglalta csupán össze. Amit ezen felül hangsúlyoz n kőt államférfi, annak már nemzetközi, politikai jelentősége van. Magyarország a Berlin—Róma politikai tengely tövében a realitások útját akarja jár­ni, se kedve, se ereje nincs ahhoz, de érde­ke sem kívánná meg, hogy szembehelyezked­jek azokkal az erőkkel, melyekbe ez a világ­hatalmi tengely be van ágyazva. Amikor a magyar miniszterelnök ezt nemcsak lojalitás­sal, de önzetlenséggel elismeri, akkor a ha­talmas barátok támogatását kéri a kis ország függetlensége cs önállósága szá­mára, — természetesen ez a kívánság poli­tikai, gazdasági és szellemi fiigget­lenségre egyként vonatkozik, — s amikor ezt hangsúlyozza Mussolini, akkor a két nyilat­kozat tartalmi egybevágósága az elhangzott szavakat politikai megállapodás tartalmává emeli: Magyarország független ország akar maradni s politikai berendezkedésében, gaz­dásági rendjében, szellemi törekvéseiben, közéleti módszereiben egyként meg akarja őrizni függetlensége diszét és valóságát. Mi­nél több állammal él Magyarország barátság­ban, annál több védelmezője és annál keve­sebb veszélyeztetője van ennek a független­ségnek. Elsősorbar természetesen a szomszéd országokkal kell keresnie és megtalálnia a békés együttműködés feltételeit. Bármilyen meggyőződés alakulna is ki egyesekben a német belpolitika jelenségeivel, a német po­litakai rendszer felépítésével szemben, min­den előítélettől mentesen s a megítélés min­den érzelmi rezonanciájától tisztán kell meg­látni azt, hogy itt élünk egy hetvenötmilliós nép árnyékában s az öngyilkosság politikája volna, ha mi vetnénk cl az elégedetlenség vagy békétlenség magvait. Nekünk az olasz barátságra mindenen tul még azért is múl­hatatlan szükségünk van, mert a hatalmas szomszéd hatalmas szomszédja most Itália s soha nem lehet tudni, hogy uz olasz barátság mikor válik számunkra eleven erővé cppen ott, ahol a szövetséges a maga megbecsült barátságával többet tehet, mint minden el­lenséges hatolom együttvéve. De éppen ez a megfontolás adja azt a taná­csot, hogy bármilyen sokra értékeljük is ezt az éppen annyira őszinte cs bensőséges, mint amennyire kikerülhetetlen és szükségkópeni •barátságot. Magvarország nem választhatja a hatalmi csoportok" egyikét, vagy másikát, amikor barátságban akar lenni mindenkivel. A nagy nyugati derpokráciák nekünk nem le­hetnek ellenségeink és — nem is azok. Ha a jelen okossága azt a tanácsot is adja, hogy alkalmazkodjunk sok tekintetben azokhoz a politikai eredményekhez, melyek szemlélete számunkra a szemhatárunkon belül adva van, azt sem felejthetjük el soha, hogy a ma­gyar tradíciók szellemének soha nem volt idegen sem a francia szabad­ságszeretet, sem az angol alkot­mány t i s z t e 1 e t. Mi a magunk számára értékesíthetjük mindazt, ami másutt eredmé­nyeket hozott létre s értékesíthetjük anélkül, hogy lo kellene mondanunk a magunk nem­zeti sajátosságairól s a magyar lélek politikai cs történelmi szükség­Róma, julius 19. Hétfőn 'délután kezdődtek' meg Rómában a tanácskozások, lmrédy mi­niszterelnök, Kánya külügyminiszter cs Mus­solini, valamint gróf Ciano olasz külügymi­niszter között. A magyar államférfiak keddi napja igen gazdag volt- lmrédy miniszterelnök és felesége, Bastianini külügyi államtit­kár, báró V i 11 a n i Frigyes magyar követ és felesége, valamint gróf Vinci olasz követ tár­saságában kedden délelőtt meglátogatta a ponlusi mocsarak kiszárított területén létesített LiUoria tarto­mányt. Az útvonalon, amelyen a magyar ven­dégek autói elhaladtak, hatalmas néptömeg lel­kesen éljenzett- Először LiUoria városát tekin­tette meg a miniszterelnök- Ez a város az egészségtelen moesáfvklék helyén hónapok alatt épült fel. A lakosság tömött sorai között vo­nullak be a modern stílusban épült főtérre. A közönség harsány „Evviva Unghoria" kiáltás­sal köszöntötte a városháza elé érkező minisz terelnököt és kíséretét- A miniszterelnök és kí­sérete látogatást lelt a tartományi kormány­zóság palotájában, az ünneplést lmrédy mi­niszterelnök a palota erkélyéről köszönte meg. lmrédy Bélának arany kalászokkal díszített virágcsokrot nyújtottak át. A hadviseltek szék­házában a LiUoria-tartományban tartózkodó magyar ifjak tiszteleglek a miniszterelnök előtt. Liltor iából Sabaudiába vezetett a magyar miniszterek ut ja Ez a város 235 nap alatt épült fel ugyanolyan stílusban, mint Littoría. Itt is nagy ünneplésben volt ré­sze a miniszterelnöknek. A város főterén a Ke­reskedelmi-tengerészeti iskola fehér díszruhás növendékei álltak diszőrséget. A miniszterelnök és,a külügyminiszter dél­ben Castelcusauo tengeri fürdő pofii pás veji-: déglőjében ebédelt gróf Ciano külügyminiszter társaságában. 1 e t e i kielégítéséről. Szinte parancs számunkra az, hogy minden hatalom találjon bennünk valamit, ami kedvére való. Dc eb­hez az is szükséges, hogy a római ut nagy eredményei teljesedjenek ki azoknak a kap­csolatoknak közvetlen megteremtésében, me­lyek e szabadságszerető s az alkotmányos életéhez mindenek felett ragaszkodó nép számára az európai államok tiszte­letét és elismerését megszerzik. Róma után sokkal könnyebb helyzete lesz a magyar politikának külpolitikai vonat­kozásokban, mint volt Róma előtt. Mert a római ut csak növelte tekintélyét s azt a mér­téket, amivel nemzetközi súlya kifejezhető. A római találkozás kétségtelenül közelebb viszi ezt az országot nemzetközi helyzeté­nek teljes stabilitásához. Délután 5 órakor került sor a miniszterei-, nők római programjának egyik legérdekesebb, programpontjára, Olaszország egyik legjelen­tősebb intézményének, a forlani tüdőbeteg intézet meglátogatására. A kormány 4 evvel ezelőtt 100 millió hral költséggel létesítette ezt az intézetet. 1400 bc* teg számára van benne hely. A kórház főbejárata előtt Moreili pro* fcsszor több, mint 290 fehérkabátos orvos élém fogadta a vendégeket, végigvezetve őket a ha­talmas intézményen cs behatóan megmagya­rázta annak működését­Imrcd.y miniszterelnök hangsúlyozta, hogy miután megismerte Olaszország hatal­mát és erejét, most a Duce jóságának egyik leg­szebb eredményét szemlélheti. Ebben az inté­zetben — mondotta —, valóban meggyőzödölt arról, hogy amilyen nagy szerencséje vau Olaszországnak, mert Mussolinibe olyan vizé­től talált, aki nemcsak hatalmas cs erős, ha­nem mélységcsen jó is. A látogatás után a Tevere partjára mentek, hogy a Mussolini-fórumot nézzék meg. Itt a vendégeket M o r c 11 i tábor­nok fogadta. A Farnesc testnevelési akadémia előtt a növendékek lelkes ünneplésben része­sitették a miniszterelnököt A vendégek megte­kintették a hires testnevelési akadémiát. Tm­rédv miniszterelnök néma kegyelettel áldozott Arnaldo Mussolini, a Ducc korán elhunyt testverének einlékszobraná 1 ­Az intézmények megtekintése titán lmrédy miniszterelnök és felesége Róma nevezetessé­geit tekintette meg, majd visszatérlek a Villa Mndamaba­Az olasz főváros este az antik Róma egyik" legszebb helyén, , a Caracalia termákban díszelőadáson látta vendégül a magyar államférfiakat *Este 9 órakor léptek a színházba Imrédv miniszter-4 Európai figyelem kiséri a római megbeszéléseket lmrédy miniszterelnök kedden megnézte a pontusi mocsarak Helyen épült uj varosokat es végigjárta ROma legfontosabb intézményeit Róma-Belgrád-Budapest háromszög — A római jegy­zökönyvek, Anglia politikája és a csehországi helyzet kérdései a tárgyalásokon

Next

/
Thumbnails
Contents