Délmagyarország, 1938. július (14. évfolyam, 144-161. szám)

1938-07-02 / 145. szám

6 DELMAGYARORSZÁG Szombat, 1038. julius 2. Az Ordög-hegy „huszár sziklája" mesél a magyar szabadságharc legvéresebb huszár-bravurjáról Maribor, június végén. Basch Ferenc tanár, a mari bori múzeum igazgatója mesélte el az alábbi történetet, a magyar szabadságharc íomantikus idejének legmegrázóbb és legtragikusabb epizódját. Megnéztük a régi várat, amelyet most restaurálnak: Mária Terézia korának bűbájosán szép barokk-emlékét, felmentünk a Fohorjére, ahonnan felejthetetlenül szép kilátás nyilik három országra, ittunk a tüzes borból, amelynek venyigéiről már a régi rómaiak szüreteltek és kimentünk a Dráva szigetére — olyan ez, mint a Margitsziget Peslen — és hatalmas strandjáról nevezetes. Két ágba szakad a Dráva a sziget előtt, szemben enyhén emelkedő lombok oldalán szőlők húzódnak el jobbról és balról és itt érik most a bires, diónagyságu cseresznye. Ha megállunk a Dráva sebes folyásának irányáftan és balfelé nézünk: szemben látjut az ördög-hegyet. Ezernyi legenda szól róla. A hegyet keskeny, szinte ösvényszerű ut választja el csak a szigeitöl és mint egy fantasztikus, megkövesedett vízesés szinte beleöinlik a Dráv3 medrébe a megszakadt hegyoldal. Kopár, negyven méter mélységű sziklaUgy hívják: „husarska-pee.'' Magyarul: busza r-szikla . . . Róla mondta el Baseh professzor a kővetkezőket: — Pontosan kilencven esztendővel ezelőtt kapta e szikla a nevét. Talán hónapra is most van évfordulója a tragikus eseménynek. — Ezernyolcszáznegyvennyolc nyarán egy Mantovában, vagy Veronában állomásozó magyar huszárezred egyik zászlóalja elhatározta, hogy ott hagyja a garnizonját és hazamegy Magyarországba, hogy magyar lobogó alatt küzdjön a Habsburgok ellen a magyar haza szabadságáért. A huszárok lóháton, éjjel, felhőkkel csókolódzó havasok és ismeretlen völgyek között érkeztek el Klagenfurtba. Itl útjukat állták, de a huszárok átvágták magukat a feltartóztatásukra kiküldött osztrák csapatok gyűrűjén és tovább lovagoltak a magjar határ felé. Nagykanizsát szerették volna elérni. — A maribori garnizon parancsot kapott, hogy a huszárokat fel keli tartóztatni A szigeten, ahol ma vidáman strandolnak a szép asszonyok —« akkoriban <s Fclber-család birtoka volt a Dráva szigete és szénát termeltek itt — ágykuat állítottak fel és a „Vrazsica-pec" —> órdög-hegy — környékét katonaság szállta meg. Elzárták a huszárok útját. Heves harc keletkezett. A magyar huszárok egy részét lekaszabolták, másik — kij PÁRISI NAGY UHUHOZ RT. Befőzéshez Befőttes üyeg félfehér: liter 025 04 Trb 0.5 04 ár 5 drb -.68 4 Befőttes üveg fehér: liter 025 ír 4 drb -.68 4 drb —78 Lekváros üveg félfehér: liter O'j 0.8 5 drb -08 —68 3 drb —.62 05 4 drb —.98 0.5 ar 5 drb -.78 4 drb -.88 Lekváros üveg fehér: liter 0.3 03 0.5 ér 5 drb —.68 5 drb —88 4 drb —.98 fiabos üveg félfehér: liter 03 0 5 r 0.75 ár 5 drb —.68 Tdrb —68 4 drh — 38 Ugorkás üveg félfehér: liter 3 4 S 8 ár —.53 —74 -.95 P 116 Ugorkás Qveg fehér: liter 3 4 5 ' 6 ar —.63 -.84 P 1.05 P 1.26 sebb — részük' fogságba került, nagyobb részük keresztül vágta magát az ellenségen és tovább száguldottak a hegyen. Szegények; valamennyien vesztükbe, rohantak. Nem vették észre a meredek sziklát és rohantukbdn belezuhantak a Drávába. Ott vesztek. v— Azóta hivja Maribor népe „husarska-pec"nek e sziklát . . . — A város polgársága, amely részben titkon, részben azonban nyíltan a magyar huszárok pártján állt, megsiratta a vitézeket. A maribori asszonyok finom zsebkendőjüket a magyar huszárok vérében áztatták meg és sok évtizeden át ereklyeként őrizték a véres keszkenőket. Nekem négy, vagy öt évvel ezelőtt mesélte Gödl-Lannvoy báró, egykori teheráni osztrák-magyar attasé, hogy ő látott még ilyen zsebkendőt. Meg is mondta, hogy hol: a maribori Pachna-család, —< tekintélyes maribori patríciusok voltak és aa egyik Pachna 1848-ban hadnagya volt a maribori polgárőrségnek — tartott a vitrinjében egy ilyen vérrel áztatott csipkekendöt. Szerettem volna ezt a múzeumnak megszerezni, de már nem találtam sehol. A harcnak irott nyomára egyetlen helyen akadtam: pontosan ötven évvel ezelőtt jelent meg Appich Józsefnek egy könyve, a cime „Die Stovenen ím Jahre 1848" s e könyv vonal alatt mintegy jegyzetül, petit betűkkel szedve, pár mondatban megemlékezik — a bécsi Krieg^ainisztériumhoz küldött jelentés alapján — a magyar huszárok tragikus kimenetelű harcáról . . » A hősökről, akik valamennyien életüket adták a szabadságért és akiknek emléke a mi szivünkben is örökkön élni fog ... ,T. p. rcwar™ KORDA-RUHA I Tropikál- és sportöllöny Ballon kabát, gumi köpeny Sport és tiroli cikkek Iniéze I rufják, sapkák Vifjarkabát, cserkészáruk olcsó ára Elsőrendű szenzációt tlsorenau szecnenyiions uriszabóság „Csicsónénak három lánya" — egy életre A szegedi cigányzenészek tiltakozása a megdrágított zenejogdij "ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy bajban vannak a szegedi cigány zenészek; az á veszély fenyegeti őket, hogy elveszítik azt a vékony kis kenyeret is, ami ebben a dzsesszes világban még megmaradt számukra. A cigányzenészek kereseti lehetőségét eddig is megnehezítette az úgynevezett zenejogdij, amit a vendéglőknek, kocsmáknak és általában minden olyan nyilvános szórakozóhelynek, ahol a szerzői jog védelme alatt álló zeneszámot adnak elő, kell fizetni a Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezeté részére. — Ha valaki Magyarországon elénekel, eljátszik, vagy fütyül egy dalt, annak már fizetnie kell... — határozta meg egy cigányzenész a zenejogdij lényegét. Most a zenejogdijakat meg jobban felemelték. Eddig egy kis külterületi kocsma, ahol csak bejáró és nem állandó cigányzenekar működött, fizetett 17 pengőt, ezt most felemelték 38 pengőre. Ott, ahol állandó zenekar van, még több a zenedij: A vendéglősók eddig is sokalták a zenejogdijat, most egyszerre többen is felmondtak zenekaraiknak. El akarta bocsátani a cigányokat többek között egy jónevü belvárosi vendéglő Is, amire azután megindult az akció az amugyis magas zenedijak ujabb emelése ellen. A zeneszerzők és kiadók szegedi megbízottja arra hivatkozott, hogy a törvényes rendelkezéseknek tesz eleget, amikor a jogdijat felemeli. Azt mondja, az elődje csak a minimális dijat szedte be, neki joga van osztályozni a vendéglőket és különböző kategóriákat állítani fel. A cigányzenészek erre azt válaszolták, hogy ha eddig nem élt díjemelési jogával a zeneszerzők megbízottja, most, amikor a szórakozóhelyeknek roszabbul megy, mint az előző években, álljon el a cigányzenészeket is sújtó díjemeléstől. — Lehetetlen dolog — mondják' —, hogy aki egyszer életében megírta, hogy: „Csicsónénak három lánya . , — az egész életében ebből akarjon megélni. Azt kérik, érje be kevesebbel a zeneszerzők és kiadók egyesülése. A cisánvzenészek a betevő falaljukat is csak alig tudják megszerezni. Szege-, den mintegy 50—60 cigányzenekar van, de legfeljebb csak 30 olyan vendéglő és kocsma aka.l, ahol cigány játszik. Ezek sem állandó, fizetéssel szerződtetett zenekarok, ilyen mindössze 3—4 van a Belváros nagyobb éttermeiben. A többi a tányérozásból él, ami bizony legtöbbször vigasztalan képet mutat záróra idején, amikor osztozkodásra kerül a sor. Egy-egyre alig 30-(0 fillér jut a „tá-, nyárból". Csak vasárnap gyűlik több össze, de ea' nem pótolja a többi rossz napot. A szövetségbe tömöiült szegedi cigányzenészek most elhatározták, hogy ezentúl kikötött fix fizetéssel szerződnek. A kikötött fizetés összegét személyenkinf napi 50, 70 fillérben, illetve egy pengő 50 fillérben állapitolták meg, a munkaadó vendéglőtől függően. 1 A fixfizetéses szerződéssel az is egyik céljuk ái cigányzenészeknek, hogy alkalmazottakká válnak ezáltal, akik jogot szereznek a betegségi biztosításra. ^ A szegedi cigányzenészek a napókban gyűlés keretében feglalkoztak sérelmeikkel, elhatározták, hogy a Magy ar Cigányzenészek Országos Szövetsége utján a belügyminiszterhez fordulnak és kérni fogják a zenejogdijak mérséklését, mert ha csak tiz zenekart elbocsátanak a szegedi vendéglősök, 250—300 ember maradna kenyér nélkül. Éríesüés , A Városi Gőzfürdőben a mérsékelt nyári üzem julius 4-én megkezdődik. A gőz. osztály férfiak részére: kedd, csütörtök, szombat, vasámap. Nök récére: hétfő, szerda, péntek. Uszoda férfiak részére-t hétfő, szerda, péntek. Nők részére- kedd; csütörtök; szombat., vasárnap áll rendelkezésre. Az iszap és vizgyógyosztályokoni nyári kcplátozás nincs. Igazgatóság. |