Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-11 / 129. szám

»ü nemzet taqjává i alakit nem a faji származása, hanem történelmi közösségi tudata ava!« u — Csekey István egyetemi tanár székfoglaló előadása a Statisztikai Társaságban Budapest, junius 10- A Magyar Statisztikai l arsaság Kon k oly-Th e ge Gyula államtitkár elnökletével pénleken délután, tartotta közgyűlését, amely után az előadóülés keretében Gsekey István egyetemi tanár tartotta '"cg székfoglaló előadását „Uj magyar nemzetfogalom" címmel. Jelen volt az előadóülésen Alt enberg Gyula, a Statisztikai Társaság elnöke, Kovács Alajos államtitkár, Dobrovich Sándor, a Statisztikai Hivatal alelnöke, J o ó Gyula, a kecskeméti jogakadémia dékánja, Boér Elek, a kecskeméti jogakadémia tanára, B e n e s Zoltán, Szabó Béla, Farkas János, Asztalos József miniszteri tanácsosok, Bánlaki Adorján nyugalmazott helyettes államtitkát és sokan mások. Konk oly-Th ege Gyula elnöki megnyitójában a társaság nevébeen köszöntötte dr. Csekey István, aki ezután az aktuális kérdésről tartott, rendkivül érdekes előadásban a következőket mondotta: — Miután a nemzet elsősorban történelmi, művelődési és politikai fogalom, a magyar nemzetfogalomnak különböző alakjai fejlődtek ki az idők folyamán. Az első volt a nemzet geopolitikai fogalma, mely szerint a nemzet azoknak a közösségéből alakult, akik egy történet-földrajzi államterület törzslakosságát aikotják s akik ezt a területet közös hazájuknak vallják. A rendiség korszakában alakult Ki azután a közjogi nemzet fogalma, amelv a nemesi rend összességét jelentelte. Innen már csak egy lépés hiányzottá francia államnemzet fogalmához, amikor a rendiség helyéhe az állampolgárság ntodern fogalmát léptették. — Eötvös és Deák a kulturális liberalizmus szellemétől áthatva megalkotják az 1808 XLIV. tc.-et. amely megteremti a politikai Itrmzet fogalmát. Ez az állampolgárok egyetemét jelentette. Ebben a nemzetiség fölibe helyezett nemzetben készséggel adlak helyet a/ egyes ember nyelvi és kulturális szabadságának. Benne vezető állást nyert a magyar nemzet. Végül a magyar közjogászok megkonstruálják a nemzet tételes jogi fogalmát, ami alatt azonban az állam népét értik, mint jogi fogalmat. Ez terminológiai zavarokhoz vezetett, mert a nemzet nem jogi, hanem művelődési és politikai fogalom. Annak a felfogásnak — mondotta —, amely a nemzet fogalmát az államéval összekötve, az állam népét a nemzet szóval jelöli, tudományos szempontoktól eltekintve, ma nálunk végzetes gyakorlati politikai következményei is vannak. A trianoni békeszerződés ncmesak a magyar államnak a népét darabolta szét, hanem a magyar nemzetet is. tehát azl a k'ulturnemzetet, amelynek a világon élő minden ^magyar egyaránt tagja. Mert ha a nemzetnek régi államnemzet-, illetőleg politikai, vagy tételesjogi fogalmát tesszük továbbra is mapunkévá, akkor következetesen arra az álláspontra helyezkedünk, hogy az utódállamok f nnhatósága alá került magvarok, a csehszlovák, oláh, jugoszláv stb. nemzetnek iettek a tagjai. Ezért kell arra a végső következte trsre jutnunk, hogy a magyar nemzetfogali at revízió alá kell vennünk. Oly nyelven kell beszélnünk, amelyet a modern politikai tudomány és a külföld egyaránt megért. Ez pedig nem lehet más, mint a nemzetnek kulturális és politikai fogalmát magában egyesítő kulliirnemzctfognlom. Amióta a nemzetek kialakultak, azok ncni faji egységek többé, hanem az érzés és értékelés szellemi közösségei. A fajiság csak egy összelevő tényező, egy pozíció a nemzetiségben, dc a nemzet tagjává valakit nem a faji származása, hanem elsősorban történelmi közösségi tudata avat. Azért mert valakinek idegen a neve vagy a származása, még nem lehet a nemzetből kitagadni. Akkor ugyanis Hunyadi, Zrínyi, Petőfi, Petrovics Istvánnak és Hruz Máriának, a tót cselédnek a fia, vagy a bánáti sváb származású Herczcg Ferenc nem lennénk magyarnak mondhatók. Tagadhatatlan, hogy a közös leszármazásból bizonyos közös jellemvonások adódhatnak, amelyekről feltételezhető, hogy bizonyos közösségi érzést fakaszthatnak. Ha azonban nemzetünket faji elemeire bontanok, ez önmagunk megtagadásához vezetne. A szatmári békekötés után alig volt több, mint kétmillió lakosa Magyarországnak és jó, ha annak fele volt magyar. Viszont Mátyás alatt négymillió csaknem színtiszta magyar lakta hazánkat, vagyis ugyanannyi, mint amennyi német élt akkor a földön, vagy amennyi lakosa volt Angliának. Ha most meggondoljuk, hogy 1720-tól 67 év alatt az idegen ajkúak óriási mértékű beözönlése miatt a magyarság arányszáma 4.9 százalékról 39 százalékra esett vissza, akkor elképzelhetjük, hogy mennyire atomizálódott a magyar cr. És erre következett a liberális nacionalizmus korszaka, ami a magyar vér utolsó cseppjeit is felhígította és idegen elemekkel összekeverte — mondotta —, ugy, hogy ma talán nem is lehetne Magyarországon olyan családot találni, amelyiknek nem folynék a legkülönbözőbb összetételű vér az ereiben. Ma tehát mindössze egy történelmi magyar népfajláról beszélhetünk, amelynek azonban mindenesetre van sajátságos egyénisége és vannak olyan ismertető jegyei, amelyek elválasztják a többiektől. A nagyvonalú előadásnak igeen nagy, bensőséges sikere volt»Tvopikáí« A gumifiiző I; újdonság l^J k O n ny U W Kizárólag Höfle kesztyűsnél kapftató , y u Klausá I lér 3. kényelmes s z e 1 I ö s írói per a szegedi törvényszék előtt Erdei Ferencet 50 pengő pénzbüntetésre Ítélték a Féjja-ügyről irt makói cikke miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétség cimén került pénteken a szegedi törvényszék Unghváry-tanácsa elé Erdei Ferenc, az ismert fiatal iró, a Futóhomok és a Parasztok cimü könyvek országos nevü szerzője. Erdei Ferenc a mult év novemberében Makón, az ott szerkesztésében megjelenő „Várospolitikai Szemle" cimü lapban F é j j a Géza és K ovács Imre elitéltetésével kapcsolatban cikket irt, amelyben többek közölt a kővetkezőket mondotta: „Az Ítélet országszerte nagy felháborodást keltelt. hiszen Iegjobbszándéku íróinkról van szó, akiket meg necm cáfolt igazságaikért üldöznek." A pénteki főtárgyaláson Erdei Ferenc kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Mélyen megrendítette és megdöbbentelte az Ítélet, amelyben Féjját és Kovácsot, akik irodalmi eszközökkel leegtöbbet tesznek a nemzet érdekében. éppen nemzetgynlázásban mondották ki bűnösöknek. Cikkében rokonérzesének akart hangot adni. Ugy Féjja, mint Kovács a legjobb szándékú magvar irók, ezt róluk Szekfü Gyula i.s megállapította. Dr. Dettre János. Erdeei védőié bizonvitás elrendelését kérte. Kérte beszerezni a Féjja— Kovács per iratait, amelevk igazolni fogiák, hogy az ilélet is megállapította róluk: jószándéktiak és amelyekből kitűnik, hogy a törvényszék nem engedte meg könvvük tényállításéi valóságának bizonyítását. Tanukén! kérte kidé.Ugatni Eckhardt Tibort. Matolcsy Mátyást. Zilahv l^ijost és Szekfü Gvulát a vádbeii kifejezések valóságának igazolására. A biróság « védő kérőimét m*>°4 dr. Vékes Bertalan tVvész a vádlott elité'é sé! kérte. Dr Del Lrc János mondott ezután védőbeszédet. — A vádlott hiiclentcttc az elnök nr kérdésére, hogy irni-olvasni tud, — kezdte beszédét, Ez a kijelentés azonban személye felől a szükséges tájékozódást nem adja meg. Hogy irni lud, azt a „Futóhomok'* és a „Parasztok" cimü kötetei bizonyítják, amely könyvek sike-> rét a konnánvzati politikára és a törvényhozásra gyakorolt hatásával lehet felmérni. De olvasni is tud; a magyar nemzedékben talán senki sincs, aki több joggal és hivatottsággal tudna olvasni abban a rovásírásban, amelyet a magyar gond és magyar sors faragott ki a magyar paraszt homlokára ... A védő ez.ulán kimutatta, hogy a cikk álli— tásai az igazságügyi kormányzatra vonatkoznak, nem valótlanok és az igazságügyi kormányzat eljárását nem lehet a nemzet magatartásával azonosítani. Beszéde végén felmentést, esetleg envhe Ítéletet kért. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Erdei Ferencet a vádbeli bűncselekményben és 50 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ilélet indokolása szerint a cikk állításai jogértő l<ö7'"--'q körében nem okoznak félreértést és nem kelthetik azt a hitel, hogv nz eliáró hatóságok igazságtalanul üldözik Féjiáékat, azonban a Iidkiis közönség csakis igv értelmezheti a r;1 k inkriminált kitételeit. A bíróság enyhítő körülményként mérlegelte, liogy a vádlott cikkét tömegehangulat hatása atatt irta. Az ilélet iogerős. mert sem a vádlott, sem védőié nem fellebbezett, az ügyész is megnyugodott. Sfrkőavafás síremléket vasárnap, 12-én délelőtt fél 11 órakor avatjuk fel a szegedi izr. temetőben. ORLEI ANTAL és GYERMEKEI