Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-08 / 126. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. junius S. Politikai napilap Mi és a tótok Bölcs ember mondotta azt, hogy aki so­káig él, megér minden csudát és megéri min­dennek az — ellenkezőjét is. Mintha ez a bölcseség igazolódna most a tótoknak az önkormányzatért folytatott küz­delmében s főként: ennek a küzdelemnek föl­lángolásában. Ha nekünk meg kellett érnünk ezt, hogy a nemzeti eszme föllobbanása ide­jén még a tótság nagy részét el-elragadta a függetlenségi láz s boldogtalanul azt hitték, hogy több szabadságban, több független­ségben, több önállóságban lesz részük, mint abban az országban volt (és lesz), mely­nek ezer éven keresztül voltak polgárai, ak­kor most megérjük ennek ellenkezőjét is. Ha csak egyéni elégtételről volna szó, már hiánytalan jóérzéssel állapíthatnánk még, bogy a tótság szeretné — újra játszani a vi­lágtörténelem nagy kártyaasztala mellett azt n partiét, amit busz évvel ezelőtt népi külön­állásuk kockáztatásával vesztettek el. A tét nagy volt, de nagy lett a veszteség is. A ma­gyar büntetőtörvénykönyv büntetni rendeli a nyilvánosan folytatott hazárdjátékot, — a tót­ságot utolérte a büntetés azért a hazárdjá­tékért, amit vezetőik folytattak ezzel a jobb sorsra érdemes, munkás és derék néppel, amelyik Szvatopluk óta integráns ré­sze volt a magyar nemzetnek. S elégtétel érzését fokozzák most a po­zsonyi követelések is, mert még ezeket a követeléseket is tőlünk vitték magukkal A tótok most azt követelik, amit Deák Ferenc követelés nélkül adott meg a horvátoknak. S ha most keresnének mértéket a magyarságnak és a cseheknek nemzetiségi politikájáról, itt az összehasonlitásra a legdemonstrativebb alap: a horvátok kérés nélkül megkapták a magyar államhatalomtól azt, amit a tót­ság hiába kér a csehektől. S ha mo$t eb­hez hozzávesszük azt is, hogy a horvátok akkor kapták meg a „pozsonyi pontok" tel­jesítését a magyar államhatalomtól, amikor a nemzetiségi követelések jogossága és szük­ségszerűsége nem volt annyira köztudott, közismert s a kulturában élő nemzetek lelki­ismeretének ellenőrzése alá vetett igazság, mint ahová a nemzetiségi eszme ma jutott el, akkor világosabban szemlélhetővé válik, hogy milyen sokat adott a horvá­toknak a magyar állam és milyen kevés az, amiben a tótságot 1— nem részesitik a csehek uralma. Nem kell kétségbeesnünk, — az idők mal­mának vitorláit ez a szél is dagasztja s ebben a malomban most végre nekünk is őrölnek. A lombikban kifőzött, laboratóriumban elő­állított csehszlovák állam nem győzheti le azoknak a centrifugális erőknek hatását, me­lyek ezt a kiagyalt államot keletről, nyugat­ról, északról és délről fenyegetik. A cse­hek nem lehetnek erősebbe k, mint a csehszlovák állam terüle­tén élő németek', magyarok, tó­tok, rutének és len g y elek együtt­véve. Mi ma a cseheknek a legnagyobb ereje? Az az álhit, ami ma még a nyugati demokráciák békepolitikájának tartalmat és irányt ad 5 az a tcvedés, hogy Európa békéjét vcdi az, aki a mai Csehország hatá­rait jyédL Amikor azonban a történelmi igaz­ság áll szemben egy álhittel, a realitás ha­talmas ereje üres látszattal, akkor — „pél­dák nagyok, mint a Föld, intenek", — ebből a szembenállásból nem kerülhet ki győz­tesként a hazugság békét varázsló romanti­kája. Az nem igaz, hogy a mai Csehszlo­vákia fenntartását az európai béke kívánja, csak addig lehet árnyékereje ennek az ár­nyéklátszatnak is, amig az angol és francia kormányok nem fogják belátni, hogy egy mesterséges államkonstrukció kedvéért nem lehet feláldozni azoknak a népeknek népi tö­rekvését, igazi akaratát és nemzeti érdekét, melyeket ez a konstrukció egy — kisebb­ség uralma alá helyezett. A cseh kor­mány ugy akarja a helyzetet megteremteni, hogy jogokat ad a kisebbségeknek. Az eu­rópai közvéleménynek azonban fel kell is­mernie, hogy a csehszlovák belső válságot nem fogja megoldani az az elhatározás, ami­vel a cseh kisebbség „engedékeny­ség"-et tanusit a Csehszlovákiában élő többség irányában. A kisebbség nem lehet nemzetfenntartó a többségi népekkel Budapest, junius 7. Kedden délután a képvi­selőházban olyan hir terjedt el, mintha IIo­man Bálint tárcanélküli miniszter bejelentette volna lemondását- Hóman megjelent a minisz­terelnökségen és hosszan tárgyalt. Imrédy- Bé­la miniszterelnökkel, majd vele együtt távo­zott a miniszterelnöki palotából. Az esti órák­ban újból megjelent a miniszterelnökségen és megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel. Este 8 óra tájban vele együtt ment a képvi­selőli;>zba. Hóman Bálint tárgyalásaival kapcsolatban beavatott helyen a következő információkat adták: — Hóman Bálint balatonfüredi üdülését fél ­beszakítva, szombaton a pécsi cgvetem ünnep­ségein, vasárnap nedig Székesfehérvárott a gióf Klebelsberg T'nnó emlékünnepségén kép­viselte a kormám t- Kedden hosszabb megbe­szélést folytatott Imrédy Béla miniszterelnök­Pozsony, junius 7. Mintegy 50 ezer tót vett részt vasárnap a Pozsonyban megtartott szlo­vák nagygyűlésen. A kék zászlókat Krisztus egyszerű fehér keresztje ékesítette. Először Buday, a prágai szenátus elnöke mondott beszédet Hodzsa miniszterelnöktől az .Ígérge­tések felhagyását és a tót nép követeléseinek teljesítését követelte. EzUtán a súlyos beteg, 76 éves Hlinka páter szólalt fel nagv ünneplés közben. Követelte a tótok önkormányzati jogát, lile. 1 k o. az amerikai tótok meabizoltia XIV. évfolyam 126. sz. szemben s nem lehet az európai béke bizto­sításának tekinteni annak a helyzetnek fenn­tartását, mely egy belátásnélküli s fegyveres erőre támaszkodó kisebbségnek szol­gáltatja ki azokat az országhatáron belül élő nemzeteket, melyek együttvéve atöbb­s é g é t alkotják ennek a békeszerződés által teremtett s nem a történelmi fejlődés ősnem­zéso folytán életrehivott államnak. A nyugati demokráciáknak azzal a babo­nával kellene csak leszámolni, hogy aszu­déta németséggel megnövekedett német bi­rodalom több erőt, több hatalmat és több fe­nyegetést jelent Európa számára, mint ami­lyen erőt mutat és fenyegetést jelent a het­venötmilliós nagy nép a szudéta németek nélkül. S ha egyszer Anglia és Franciaor­szág a tiszta helyzetet tisztán fogja megítél­ni, abban a pillanatban megkezdődik az ft nagy likvidációs eljárás, ami legalább rész­ben vissza fogja adni a magyar nemzetnek is azt, ami az övé s ami a tótságot is el fogia inditani azon az uton, ami ezt a derék, dol­gos népet rátereli a — hazafelé vezető útra. kel A megbeszélés tárgya a kormány jövendő munkaprogum ja és ennek keretében Hóman ügykörével kapcsolatos munkálatok clökcszi-' tésc volt. Imrédy miniszterelnök látoga­tása József főhercegné', Zichy Jánosnál és Rassay Károlynál Budapest, junius 7. Vitéz Imrédv Béli miniszterelnök kedden délután látogatást telt József főhercegnél, József Ferenc főhercegnél, majd a pártvezérek közül Zichy Jánost és Iíassay Károlyt kereste fel. A miniszterelnök1 a pártvezéreknél tett udvariassági látogatásá­val eleget tett annak a szokásnak, amelvet ag eddigi miniszterelnökök hivatalba lépesük al­kalmával követtek. megmutatta a pittsburgi szerződés eredeti ok­mányát. A nagygyűlés viharos lelkesedés közben ha­tározati javaslatot fogadott el, amely szerint a Csehszlovákiában éló tótok ön­álló nemzeti életet akarnak élni és minden eszközzel küzdeni fognak a tótok szerződésben biztosított jogaikért. A függetlenségi nyilatkozat kihirdetése ulán Illinka ismertette a lót néppárt uj alkotmánytervet. A tervezet kimond ia. hoav Szlovákia a Cseh­Pozsonyi tüntetés Tótország autonómiája mellett Ujabb tárgyalások kezdődlek Prágában a nemzetiségi slafu­lumokrál Megcáfolt hirek Hóman Bálint lemondásáról \

Next

/
Thumbnails
Contents