Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

Vasárnap, 1938 junius 8. áaMHMMHMMB i i DÉLMAGYARORSZÁG 19 Hogyan akarják visszaszerezni a makói hagyma világhírét Rendkívül érdekes nemcsitési kísérletek — \ falukutató Erdei rerenc otthon hagumaiiemeslfesl kutatásokat folufat (A Délmagyarország munkatársától.) Egy évszázad óta márka, nyolcvan éve pedig világmárka a makói hagyma. Ezidő alatt a makói hagymatermelők abban a hitben éltek, hogy a makói hagyma csakugyan a világ legkitűnőbb hagymafajtája és a makói hagymakullura a legjobb és leggazdaságosabb a világon. A makói hagymának cl kellett veszitenie a legjobb közeli piacait, hogy ez a boldog tudat megrendüljön s a hagymatermelők gondolkozzanak azon, vájjon valóban versenyen felül álló a makói hagymafajta és a makói termelési módszerek? BAJ VAN A VILÁGHÍRREL Addig, amig cseh, német, osztrák piacon kelleti versengenie a maki hagymának, valóban a legjobb is volt, amikor azonban az angol világpiacon egy igazi világversenybe került, kiderült, hogy a makói hagynia drága, nem a legkedvezőbb időben jelenik meg és végül minőségben sem olyan verhetetlen, mint hitték. A makói hagymakertészek néhány évvel ezelőtt a hagymájukra vonatkozó kritikát még teljes gyanakvással és ellenzései fogadták, dc az évek óta tartó hagymaválság meggyőzte őket, hogy a kérdéssel foglalkozni kell és megbarátkoztak azzal a gondolattal, hogy hagymanemesitő, a termelési módszereket egyszerűsítő és tökéletesítő kísérletezésekre van szükség. A kísérletek már régebben meg is indultak, elsősorban a Makói Gazdasági Iskola részéről, azonban komoly formát akkor öltöttek, amikor a hagymatermelők egyesülete és érlékesilő szövetkeizete külföldi tanulányutra küldötte ki dr- Erdei Ferencet, aki akkor az egyesület és szövetkezet titkára volt, itthon pedig a nemesitési kísérletek folytatásával Márton Józsefet bízta meg. EGY RENDKÍVÜLI KIÁLLÍTÁS Ennek a kezdeményezésnek első eredménye rolt az 1935-ben megrendezett hagymabemutató, amelyet a szakemberek ma is mint páratlan és rendkívül tanulságos próbát emlegetnek. Ez a liagymakiállitás merőben eltért minden szokásos kiállítástól. Nem a kiállítókra bízták, hogy tetszésük szerint kiválogatott „kiállítási portékát'4 hordjanak össze, hanem ezer makói hagvinakertésztől szedtek bc átlagmintákat és azokat minőség szerint osztályozva mulatták bc. Kiderült ezen a bemutatón azután, bogy a makói hagymában sok idegen vér van, tehát fajtisztitásra szorul. Beigazolódott viszont, hogy nagyon sok olyan hagyma van a makói kerteszek kezén, amely alapja lehet egy tudományosan végzett nemesítésnek. Korszakos jelentősége volt azonban a kiállításnak az, hogy — ami eddig hiányzott _ a makói#hagymafajtát kereskedelmi és botanikai szempontból egyaránt kimerítően és pontosan meghatározták. Ezeken az alapokon indult meg azután a kísérletezés Makó város évi ezer pengős támogatásával a hagymakertészek egyesülele és szövetkezete házi kezelésében. Ma már véglegesen kialakultak a nemesítés irányai- Erről a nagyjelentőségű munkáról, a hagyroanoiuesités irányairól és eddigi eredményeiről dr. Erdei Ferenc a Délmagyarország makói munkatársa előtt a következőkben nyilatkozott: A NEMESÍTÉS PROBLÉMAI — Első és legfontosabb törekvés, hogy olyan iagvm<".fajtát termeljünk ki, amely szárítás nélkül sem megy idő előtt magszárba. (Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy Makón kétéves hagymatermelést folytatnak. Az első évben magról dughagymát nevelnek, azt télen szobáikban az állandóan fűtött kemence fölött szárítják, hogy tavasszal azután a kiültetett dughagyma csak nagy hagymává növekedjék és ne hozzon, természete szerint, virágot és magot. Ez az eljárás megdrágítja a termelést, késlelteti a fejlődést, végül egészségtelen a termelőkre a lakószobáikban végzett szárítási művelet.) — További törekvése a nemesítésnek olyan korai hagyma előállítása, amely juniusban piacra vihető, nkko: tehát, amikor a világpiacon alig, vagy egyáltalán nincsen hagyma. — Ismct további nemcsitési irány nagy hozamú és késő tavaszig eltartható hagyma kitermelése, tekintve, hogy tavasszul újra konjunktúrája van a hagymának és mert a makói hagyma mi lényegesen kisebb átlagtermést ad, mint akármelyik nyugati ország hagymufajtája. — Végül pedig folynak a kísérletek abban az irányban Is, hogy- a makói hagymát késői érésre és tavaszi eltarthatóságra egyaránt ugyanngy lehessen termelni, ahogy a világ hagymaterir.ésének 90 százalékát termelik, dughagyma nélkül, a makói kétéves termelési módszer helyett egyéves módszerrel, közvetlen magról. Ezzel a termelési eljárással eddig mégcsak nem is próbálkoztak Makón, holott igazán nagy termést csak ezen a módon lehet elérni, másrészt pedig az igy termelt hagyma jobban eltartható. — Az idén harmadik éve folyik ez a rendszeres és tudományos megalapozottsága kisérlet a szegedi Növénytermelési és nemcsitési állomás felügyelete alitt s máris, az összes irányokban értékes és figyelemreméltó eredményeket értiink el. KOMOLY EREDMÉNYEK — 'A szárítás nélkül való termelésben például van már olyan törzse a kísérleti telepnek, amely mindössze 10 százalék virágzást hoz, tehát gyakorlatilag értékesíthető eredmény. A korai hagyma előállítása is megvalósulás felé közeledik, mert a normális makói eljárással termelve is produkált a kisérleli telep olyan törzseket, amelyek julius elején teljesen beérnek, zöldhagyma formájában pedig már junius elején szállításra Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes ár-i ben részletre adom. Gumikat és alkatrészeket ! most filléres C AmsJ ah árban kaphat 3Zaí1lO •kaJIGEOrni', Szeged, (Kiss D. palotai Kiss u. 2' alkalmisak. Már az idei évre két métermázsa javított hagymamagot adott ki a kísérleti telep, amit a kertészek szívesen fogadtak s ami kevésnek is bizonyult az érdeklődés teljes kielégítésére. Elmondotta még dr. Erdei Ferenc, hogy i kiséreti telep a jövő évi Mezőgazdasági Kiállításon a paprikával és egyéb fűszernövényekkel együtt közös pavillonban mutatja be a makói hagyni incmesités munkájának minden mozzanatát és eredményeit s máris .készülnek énnek a kiállításnak az anyagára. Hallatlan energia tettrekészség, bizalom és erő árad a mikói hagymancmesilés fiatal e!öharcoiáqsk, dr- Erdei Ferencnek minden szavából, amikor erről a kérdésről beszél, egybeveti az itthoni helyzetet a külföldön általa tapasztalt termelési viszonyokkal és mikor mondanivalójának sunimázutakcpen megállapítja, hogy a kísérleti telepe . . . „olyan hagymává alakítja át a makói anyagot, hogy az lényegesen gyorsabban, kevesebb munkával mégis megfejelő időben, kellő mennyiségben s a legjobb mjnöségber* kerülhessen a világpiacokra!" BÍZNI LEHET A HAGYMÁSOKBAN Bizni lehet és bizni UqJ 1 abban a munkában, ami a mikój hagymancmesités terén folyik. Bizni lehet és kell az olyan kísérletezőkben, mint dr. Erdei Ferenc. Mondják a kertészek, hogy már gimnazista korában, apja hagymuföldjén kiserietezétt száritásnélküli hagymalermclcsscl. £vekket izulán, hogy jogi képesítését megszerezte és bár szociologiai tanulmányai és munkássága más irányba vitték, mégis visszatért a hagymanemcsitési kísérletezéshez, hogy most már külföldi tapasztalatok alipján, botanikai és kereskedelmi .elméleti és szakismeretek teljességével eredményes befejezéshez juttassa azt, amit a gimnázista kisfiú mgkezdett . . . Cs bizni kell abban i hagymakerlészlársudulombun, aselynek egyesületi és szövetkezeti téren duló állandó villongásai és belharcai dacára egységes a véleménye abbin, hogy a hagymancmesitégi kísérletek c válságos időkben a legkomolyabb törekvések a hagymatermelők sorsán való javítás érdekében. Olyan öntudatos cs objektív a hagymakcrtészlársada'.om ebben a véleményében, hogy amikor legutóbb a makói hagymakertészek egyesületében a vezetés dr. Erdei Ferenc, ellenfeleinek a kezébe jutott, -a győzelmes ellenpárt a bagymancmesitési kísérlet ügyébe egyáltalán nem kivánt beleszólni. (s. » ) DIVATÁRU HÁZ »KÉK CSILLAGHOZ« Selyem és szövetkülönlegességek nagy raktára. Nyári selyem és mosókülönlegességek óriási választékban raktárra érkeztek. Kérj'ük kirakataink megtekintését.