Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

18 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938 juinus 5. Fényező és erező műhelyemet Aradi ucca 5. sr. alatt megnyitottam. Végzek szakmáMázoló és butorffényező ipar. ba vágó munkát, u. m. bútor, épiilet, festést, Nemessányi Laios, mázolómester. mázolást, orezéssel, (floder) elsőrendű kivitelben és a IrgjnMnyosabban készitem. Tiszte'ottel: Egy fiatal magyar szobrászm ü vésznő, akiről a művészeti világsajtó beszél Nemzetközi tervkompoziciók, köztéri szoborrriegrendelések, megható szoborrpüvek, játékos kutszobrok és remekbe alkotott portrék közt Kovács Mária remetehegyi műtermében Budapest, pünkösd. Nehezen kap szárnyra művészt a sóvárgott hiresseg, nagyon-nagyon sokat kell megtanulni, megdolgozni érte. Elfogy a tanulásban-munkában féléletnyi idő is közben, amig rátápászkodik a szárnyaslábakra egy-egy név és elindul a megértés, tudomásulvétel, aztán a magasabb utak: a nagyság felé. Megtépázza a küzdelem, leszűri lobogását a tapasztalat, megmegállítja a sok újrakezdés. Elveszti sokszor a magabizását, félig kiábrándul szent lázaiból. Es amikor már ad Aslra repülhetne, szabadon, a nckitapsoló tömegek fölé . . . hát bizony a kifáradó imber mindig beleesimpaszkodik a művész ngyábn-szivébe ... és igen sokszor jön későn a taps! Mekkora öröm aztán, hu a hir meghunyászkodik egy mrgkinozutlan uj név előtt és odaprezentálja a nyilvánosság elé ennek a fiatalnak még friss lobogását, egész merészségét, hegyeket ostromló miivészálmait! És milyen mégnagyobb öröm, ha ez a fiatal — olyan nagy horderejű, olyan Istentől áldott, különvalóan kész művész, mint amilyent mi kaptunk most a mi sziikniarku Sorsunktól a fiatal Kovács Maria szobrászmüvesznö tényébon! Egyre szembeszökőbb lendülettel ott dolgozott a Képzőművészeti Főiskola egyik közös diákmfiternióben néhány esztendőn keresztül, egyszeresük — szinte titokban — beküldte egy remekbesikerült szobrát uz egyik reprezentációs nagy tárlatra. Olt először a zsűri hökkent meg a nagy felkészültség elölt és kíváncsian engedett At „ismeretlen nevet" a rostán. Majd belerendeztek egy szobrot a kiállításba, ahol aztán a sajtó fedezte fel n szuborremek ulkotójában a fiatal Kovács Máriát (aki akkor — csak tavaly történt — még kislányosan Kovács Panni volt). A sikerre felfigyelő hivatalos müvnsárló bizottság pedig komoly lelkesedéssel vitte cl Kovács Mária első tárlati müvét, első megmutatkozását — miizeumhs. Hát ilyen élreugrás, alig befejezett iskolai tanulmányok eszközeivel, bizony nem soknak sikerült! Az első nagy siker után azonnal kinőtt a diáksorból a kis művésznő, aki a főiskolai diáksnpka melle letelte szépen a kislányos Panni-nevet is és a legközelebbi tárlatokon niár ott állt u magi szinte kiérett, egészen különös zamatu lobogó fiatalságával a legáltalánosabb közfigyelem előtt. És ezzel bcícesurrunt a neve és művészeti sajátossága az apprnhált magyar művészeti élgárda tanába! Egyremásra kapta a dijakat, Budapest székesfőváros szobrászali nagydiját, a Szinnyey-Merse Pál Társaság (e legrlitebb magyar müvésztérsulatnak) fiatalokat hangosan kitüntető úgynevezett III. diját (uz első két dijat kizárólag kiforrott „öregmüvész" kaphatja). Eközben lefolyik a .ninden számottevő magyar szobrászművész részvételével megrendezett Horthy Miklós-hid emlékmiipályázut, unielyct az Országos Magyar Irodalmi És Művészeti Tanács delegált nagybizotlsága zsűrizett a legfigyelmesebb müvészgonddal. És •amikor a titkos pályamüveket hosszú viták végén osztályozzák . . . hát megtapsolta az egész magyar művészvilág Kovács Mária brilliáns harmadik helyezett kompozícióját! Kovács Mária tehát harmudik lett a nagynevű magyar szobrászok között, a férfiak között! Mert hiszen nő még csak meg s kísérelte kívüle, hogy ilyen minden művészeti és monumentalitásbcli erőt felgyüjtö versenyben részt vegyen. , És Kovács Mária, egy ilyen óriási férfiversenyben, száznál jóval több legkitűnőbb művész közül, a barma, dik lett! Hát ennél a Kovác§ Máriánál töltöttem et féldélutánt remetehegyi műtermében, ahol olyan munkazürzavar fogadott, mint amilyent Proinctheusnál ir le a mitológia akkor, amidőn 1 nagy titán Zeus parancsára emberszobrokat gyúrt a Teremtéshez. Itt is: glédában kompozicióstudiumok, részlettervek, megható sirszobrok, rusztikus erejű ferfiszoborkoinpoziciók, markáns portrék és finom női aktok játékos kutszobor-tcrvckhez.' Ott áll csaknem készen háromszoros életnagyságban építve a Honvédelmi Minisztérium által megrendelt „Hadsereg-Sport" szobra, egy lendületbe feszülő grandiózus férfiakt. Odébb parkba komponált úgynevezett „mesélő szobrok" egész kis sorozata, mind-mind intuitív, predesztinált közparkdigzok, amelyek közül máris többet kötött le a főváros, elsősorban a még czévben felépítendő tabáni gyógysétány számára, másrészt bejelentette műtermi látogatását két külföldi várospotenta is azzal a céllal, liogy parkszobrot válogasson. Kovács Mária egyébként azok közé az igazán kevégszámu szobrászművészek közé tartozik, akik a maguk lángoló istenáldott tehetségükből tartalmat adnak müveiknek. Akik tuljutottak már a mesterségbeli és strukturális kereséseken, akik tehát merész anyagbiztonsággal most már a Gondolutot és Érzést mintázzák szoborrá. A mi időnkben zajgó különböző és egymást keresztező művészeti stilusáramlások ugyanis belckuszáltak a szobrászművészet mesterségbeli rendszerébe is és mintahogy minden forradalom kimozdít társadalmi és jogrendet, ugy a művészet s/okványai is megcsusszant3k ezektől a forradalmi áramlásoktól. Leegyszerűsödtek a régi kifejezési módok, átalakultak az előadási formák. Ám ahhoz, hogy ez a nagy művészeti felfrissülés iskolaszaíjályok szerint legyen továbbmüvclhető, >az kellelt, hogy kct egész generáció arra áldozza fel magát, hogy megkeresse a legkönnyebb kifejezési eszközöket és átadja a rájuknövekvő uj fiatalságnak. Ezért lett aztán tele minden kiállítás „tanulmányszoborral", olyan müvekkel, amelyek tcinátlan impressziv, vagy expressziv naluralitások' voltak. Női akt, férfiakt, tanulmányfej. Ténybeliségek, különböző mesterségbeli eszközök és forradalmi formák előadásában. A tárlatközönség pedig megszokta azt, hogy — bár rcndkivül érdekes előadásokban —, de mindig csak megkeresett formalöadást kapjon a kiállításokon, amiért aztán az történt, hogy törvényszerűség lett a *épiátlnnság és minden szobrász minden tárlatra variativ „kercsésmüvet1' állított ki. A „keresésmüvek" korszaka azonban most már tünöfélben van. A lezajlott művészeti forradalmak eredményei kikristályosodtak. Ebből i forradalomból — végső el tévelygések veszélye nélkül — forradalmibbat az elért fclfrissültségnél kicsiholni nem lehet, tehát megállt az áramlás, a kifejezési eszközök és kifejezett formák szokványt kaptuk. A kifejezési erdekeskedrs tehát elvesztette varázsát. A szobrászatnak ilyenformán vissza kellőit térni az — intuícióhoz, a Müvcszethez. Kovács Mária pedig, ez az Istenáldott fiatal szobrásznő, hát ő maradéktalanul művész. Nála a kifejezési fonnák csak eszköz a lényegbeli tartalom megalkotásához. Nála mindig a lényegbeli tartalom a fontos és aztán aszerint, vájjon a lázverő téma megalkotásához expressziv, impressziv, vngy naturalisztikus kifejezés: eszközök alkalmasabbak, váltakoznak a miivel. Ezért tud ez a fiatal művésznő minden müvével meglepőt is adni, ezért sereglik niüvészctkulturáif éa laikus tárlat látogató egyaránt a Kovács Máriaszobrok köré, megtapsolni bennük a nagyszerű! fiatal művész frisseségét, alkotóerejét és bámulatosan fejlett mesterségbeli izlcsfinoniultság. Kovács Mária egyébként megnyert* « kultuszminisztérium továbbképzési ösztöndiját is, ugv, hogy ősszel Rómába megy ki az ottani Collegicum llung iricumba egyesztendős tanulmányra. ɧ olt bizonyos, liogy már a legelső nemzetközi bemutatkozása alkalmával — vezető inüvószegyéniségeink 'ósolják — bevonul a nemzetközi nyilvánosságba cz a lüktető erejű, nagy eseményekre várományos fialal magyar szobrászmüvésznő! Radnav Oszkár. Valódi Merkúr kerékpárok smét kaphatók. Részletre is. Alkatrészek, gumik. Nagy iavitómiihely Varrógépek, gramofonok, nőrir RÓnámhá'V Rádiók, gyermekkocsik UCl f U6|lc8l UJIíi£ tiotőház esiielmeszcrszáiiitó QfózvttiQtársoság SZEGED llona-ucca 16-20. Telefon :1M9.