Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-05 / 125. szám

14 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1938 juinus K. Legújabb, legmederpebb Jégszekrények| Permetezőgép I Zománcedény Sodronyfonat legújabb netróleumfőzö | versenyárban CKNER VASUDVARBAN Tinóditól is megénekelt Tóth Mihály főbíró több szegedi polgárral cs házanépével Debrecenbe költözött, ahol a szegediek jóidéig külön communitást ajkotlak. reménykedvén a hamaros hazatóréoben. A szegedi léleknek eddig kétirányú missziós tevékenységéne mutattunk rá. Az egyik a középkor katolikus-magyar imperializmusának szolgálata, a másik pedig uj magyar kultúrának alapvetése a XVI. század folyamán. , A török időkben virágzik ki az observans Szellem a szegődi lelkekben igazén. Gyökereit mártírok vére is megszenteli. Kétszáz esztendőn keresztül a katolikus-magyar kultúrát nagy vidékeken a szegedi franciskánusok őrzik és terjesztik. Ha Szeged nincs: ma az Alföld jórószén és a Délvidéken magyarságról nem beszélhetünk. A hódoltság nagy emberi clhagyatotságában az Istenbe vetett erős hitet és alázatos önbizalmat, a szelid tűrést és a jó szenvedés boldogságát hirdették Szent Ferenc szegedi fiai. Micsoda misztikus erelük lehetett a közös reménységeknek, amelyek hovatovább mennyel tartalommal teltek meg: a föjdi szabadulás késett, ugyanakkor azonban vigasztalásul az égi hajlékok nyíltak meg előttük, hogy befogadják őket. Bizonyára ezekben az időkben, a Havi Boldogasszony oltalmazó palástja alatt volt a szegedi lélek a legboldogabb: távol a világtól és emberi céloktól, távol az idő és alkotás kísértéseitől. A bárátok pedig a Rivo Torto gazdag szegénységét, a tökéletes öröm Igényét,, a helytállás heroizauusát plántálták a Tisza partjára. Mt tékozló szegedi utódok talán még ma is ebből az áldott örökségböl éjünk. A földi szabadulás 1686-ban következik bc. Buda visszafoglalása után Károly jotharingLai herceg fővezér Do la Vcrgne tábornokot bizta meg Szeged ostromával. E francia katona igazi keresztény lovag, aki maga is ott küzd seregének élén. Hamarosan megsebesül, pár napi szenvedés után meg is hal: eletét adja egy nagy követelmény órf, a keresztény Európáért. Ott nyugszik a barátok templomában ma is. A XVIII. századbeli Szegeden nagyarányú, jelenünkre is kiható változások mennek végbe. Sok idegen vándorol be a Palánkba, a mai Belvárosba, akik azonban lassan elmagyarosodnak. Az asszimiláció folyamatára, a környezet érzékeltetésére a legklasszikusabb példa Duyonics Aiqirás. Nagyapja dalmata bevándorló, aki talán még magyarul sem tud. Édesapja kétnyelvű, ő maga pedig már »a nemzett lé'.ek tüzes ébresztője*. E bevándorlásokkal egyidőben és talán velük kapcsolatban Szeged ősiiépe számos rajt ereszt a déli vidékekre. E szegedi népmozgalom természetes helyi jellegén tul Délmagyarországon nemzeti missziót is teljesít. Szeged népe a XVIII. század elejétől 1879-ig közel 300.000 jeleikkel gaz;dagitja a Délvidéket. A XVIII. századnak másik nevezetes eseménye, hogy a város 1720-ban letelepíti a piaristákat^ elsősorban azzal a szándékkal, hogy az akkori nemesi Magyarországon legyenek saját köréből, a polgári rendből való tanult fiai, akik a Hivatal megnőtt kívánalmainak meg tudnak felelni és tanultságukkal a város erdekeit mindenhol meg tudják védelmezni. A gimnázium ezt a hivatását bc is töltötte, iga/i missziója azonban sokkal széksebbkörii lett. Szeljem! vonzóereje jókfcíg kir ierjed egész Dclmagyarországra és Horvátországra. A pictas szelleme egyesíti és hatja át a szegedi polgárfiat cs arisztokrata csemetét, magyart éa idegent, keresztényt és zsidót egyaránt. Ide járt a sok közül: Dugonics András, Vedres István, Katona József, Révai Miklós, Horváth Mihály* Klapka György, Schlzuch Lőrinc biboros, Mihalovics József zágrábi biboros, Rajasics József karlócai nátriárka, Klauzál Gábor, Kármán Mór, Tütnörkény István, Juhász Gyula, Herczeg Ferene. A szegedi népi talajból és a piarista iskola nemzeti-barokk milioujéből sarjadzik ki Dugonics András. Dugonics Szegednek első tudatos szó* szólója a magyar szellemi életben. ő talán az első magyar ember, aki rádöbben a tájnak, a szűkebb hazának, a szülőföldnek különös emberi erejére, inspiráló szépségére. Hősei a körülményes, rubato-mód muzsikáló szegedi nyelven beszélnek, a szegedi karakternek: paraszti szögletességnek és kifinomult érzékenységnek, polgári komolyságnak és darvadozó kedvnek jegyeit iparkodnak magukon hordani. Regényei ellen sok jogos kifogást emelhet a késő bírálat, egyet azonban elfelejt, Dugonics hivja életre a Magyar Olvasót. Alkotásain keresztül Szeged, ez a folytonost magyarságú város tüzelte a rendi Magyarországot szellemi egység, nemzeti közvélemény megteremtésére. Dugonics annak az érdekes magyar irótipusnak az őse, amelyben a szépirót és az etnográfust alig lehet egymástól ejkülönitera. Sohasem tudjuk, ínikor melyik szól hozzánk. Ez a magatartás irodalmunknak viszonylagos fiatalsága mellett bizonyít. Hiányzik még az iró elhárító individualitása, gőgös önbizalma és zárkózottsága. Nem véletlen, hogy képviselői között ojyan sok Szegeden nevelkedett iróval találkozunk: Mikszáthtal, Tömörkénnyel, Móra Ferenccel és anynyi mással. A XIX. századnak'is megvan a maga jellemző népmozgalma, a tanyák települése. Nem szükséges itt a szegedi tanyavilág különös alakulását, helyi jellegzetességeit fejtegetnünk, i Szeged a XVIII. században újjáépülő Délmagyarországnak gazdasági középpontja a tiszai kercskede- I lem révén. A város népének tekintélyes része él a. Tisza után, mint kereskedő, halász, hajósi, hajóács, vízimolnár. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás elterjedése azonban a szegedi kenyérkeresésnek a régi, tisztes formáit jórészt megölte. Népünkre uj feladatok vártak, a környező pusztákon át kellett térnie a föJdniivejésre. A város körüli fekete földeken eddig minimális íöldxnivelés folyt, a feketéken tul, a homokon, pedig a pusztai pásztorélet, amelynek különös hajtása a betyárvilág. Hőse Rózsa Sándor, hősnek, nyársvpolgárnak és zsiványnak furcsa keveréke. Az előbb jelzett változások következtében azonban a város körüli földek intenzív müvelés alá jutnak. Itt születik meg a névtelen szegedi parasztcivls, érdeméből alig néhány évtized alatt Szegednek világraszóló paprikakulturája. Szinte szemünk láttára fejlődik szerény háziiparból patriarkális kapitalizmussá. A paprika Szegedet hosszú időkön át egyik leggazdagabb városunkká teszi. A XIX. század másik nevezetes, napjainkra is kiható változása az államosítás, a centralizáció, amely a hetvenes években megy végbe és amely sok jellegzetességtől megfoszt. A régi organikus városképnek szimbolikus pusztulása az 1870. évi nagyvlz, amely a városnak mind külsejét, mind pediig szellemi arculatát gyökeresen megváltoztatja. A történelem folyamán a Tisza számtalanszor elönti a várost, népe azonban megható hűséggel ragaszkodik hozzá: mindig ujj/áépiti. Seholsem olyan szép az élet, mint a halál árnyékában. Ez a katasztrófa azonban valamennyit "fölülmúlja. A Tisza árja a város 5723 háza közül csak 265-öt kiméi meg. A lakosság földönfutóvá lesz. Vigasz* talására megjelenik a király, Ferenc József Is. Szállóigévé vált szavaival: Szeged szebb lesz, mini voltI — kezdődik a város újjászületése. A részvét igazán egyetemes. Egész Európa segítségére siet Szegednek. Szeged hatósága és népe megfogadja, ha sikerül a várost újjáépíteni, templommal fogja háláját a Boldogságos Szűz, az Auxiliatrix Szegediensis iránt kifejezni. A várost Tis:a Lajos királyi biztos a legmodernebb városrendaré i tetvek alapján építette föl. Különösen báró // u *mw:nt Páris ujjáépitőjének tervei nyújtottak neki rok üdvös tanulságot. Mindenesetre sajnálhatjuk, hogy Szeged külső képérc a kor uralkodó épitúj/otl eklekticizmusa, oktalan historizmusa nyomta rá a bélyegét. A szellemi újjászületés i kezdete az volt, amikor Somogyi Károly esztergo* ml kanonok nagyértékü, 43.000 kötetből álló könyvtárát a népműveltség emelésére Szegednek ajándékozta. A Somogyi-könyvtár állománya ma már 200.000 kötet körül mozog. Hivatá-.át dicsé* retreméltő okossággal tölti be. Innen, Szegedről* indulnak útnak a századforduló Jcgrcprezontánsabb magyar regényírói: Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc. Ezekben az időkben in* dul el Kálmány Lajos (1852—1919), Szegednek egyik legnagyobb fia életének nugy útjára: föl* keresi Szeged ősnépét Alsó- és Felsőváronon, a tanyákon, délvidéki gyarmatokon és összegezi a szegedi népkultura csodálatos dokumentuiunit a »Koszoruk az Alföld vadvirágaiból* (1877— 78.) két és a »Szeged népe* (1881—91.) három köte* tében, továbbá számtalan értekezésében. Es az el* kallódóit sorru falust pap talán a legnagyobb ma* gyár folklorista. Pályájának bérével egyaránt adós Szeged városa, a magyar néprajz és a katolikus tu* domány. Ezekben az időkben eszmél a szegedi magyarság inüvészi önmagára Tömörkény István cs Móra Ferenc müveiben, a magyar irodaim] rcgionalizinusnak c remekeiben, továbbá a felejthetetlen Juhász Gyula költészetében. Juhász a magyar Parnassiens egyik vezéralakja, aki szü* löföldjének és magányosságának elefántcaonttornyába menekül korának zűrzavara elöl. Juhász Gyula a szó legművészibb értelmében katolikus költő, Szeged katolicizmusának ö a legtökéletesebb kifejezője. Egy kultura alkonyán, fajának válsá* gában, de nagy egyéni katharzison, misztikus ta* pasztaiatokon keresztül a szomorúságot, a szen* vedés királyi ajándékát és a belőle fakadó békos* séget, a szegedi ősök szent örökségét vallja köl* tészete értelmének. A szegedi képzőművészet fejlődése, ha nem fa egyenletes, mégis büszkén mondhat néhány egé* szen kiváló művészt magáénak. Elég csak a tolsztojánus Károlyt Lajps átszellemült képeire, Nytlasy Sándor népies, impresszionizmusaira, a Pá* risban élő szobrásznak, Csáky Józsefnek világ1* szerte méltányot művészetére utalnunk. A világháború áldozatainak és gróf Klebejsbcrg Kunó építkezéseinek összefoglalása után dr. Bálint Sándor igy végzi értékes tanuhnáanyét: Letesszük tollúnkat, portrénkat befejeztük. Ta* Ián sikerült a városnak egyéniségét igazolnunk, megéreztetnük, hogy Szeged népét és történetét valami különös kettősség jellemzi: paras:ti hagyományai szorosan természethez kötik, de a lé* lek magányos passztól, a kultura heroikus épit* kezése, az egyéniség nemes kalandjai sem idege* nrk tőle. fis ez a démonikus magatartás, az élet* nek kultikus felfogása az, ami Szegedet hossmi múltja ellenére is fiatal, élettel, munkakedvvelj reménységgel teli várossá teszi. Bizonyos, hogy hazájának s a keresztény kulturának még sok boldog meglepetést fog szerezni. Fájdalmaitól szabadul meg rheumánál, köazvénynét, tsehiasznát, ba thermálls kúrája lehetőve teszt, hogy közvetlenül a kénes hőforrásokban fürödjék. A modern orvosi tudomány ezen Ideálját vatöra váltja TRENCSÉNTEPLIC gyógyfürdő Ui hegyi fhermalis strandfürdőié a legszebb Közégeurőpában i