Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-04 / 124. szám

Szombat, 1938. junius 4 Politikai napilap XIV. évfolyam 124. sz amely önként vállalta a legszebb harcot és amely a legszebb eredményekkel vivja tiz esztendő óta ezt a harcot. Tiz évvel ezelőtt szerényen, szegényes keretek és külsőségek között nyilt meg az első ipari vásár, de már benne izzott, fehérre hevítve az élet és a fej­lődés akarata. Tiz esztendő óta szélesre tá­gította ez az akarat a régi, szük kereteket és fénylő brokát drapériákat varászolt rájuk, hogy méltő foglalatot adhasson a értékben annyira megnövekedett belső tartalomnak. Tiz évvel ezelőtt hitetlenül csóválták a fe­jüket a kételkedők, akik ma megtért hívők­ként lépnek át a tizedik vásár föltárt kapuján és odabenn fölfrissül, megújul a hitük, meg­acélosodik a bizodalmuk, mert érzik, ércz­niök kell, hogy a csöndes szegedi műhelyek lelkének ez a káprázatosan szép kitárulkozása mégis csak a szbb, az emberibb, nz igazabb, a magyarabb jövendőnek a jele és a záloga. Köszönet és mélységes hála illeti meg ér­te Szeged derék, alkotó kézmüiparosságát. Prága visszarendelte a Határról a mozgósított csapatok egijrészét Nemet fegtizek után a ktiltiguminiszterium sajnálkozását felezte ki a zászló-affér miatt Az alkoíás ünnepe Ma tizedszer nyit kaput a Szegedi Ipari Vásár, amely tiz esztendő tervszerű és kitar­tó munkájának, hittel telitett lelkesedésének eredményeképen ma már nagyarányú, jelen­tős és törzsökösen magyar, jellegzetesen sze­gedi intézmény. Szinte fölbecsülhetetlen értékű az a szol­gálat, amelyet Szeged város kézmüiparossá­f a tesz immár tiz nehéz, megpróbáltatások­ai telitett esztendő óta Szegednek, de Szé­pedén keresztül az országnak is. Az eszten­dőről-esztendőre megrendezett ipari vásárok fejlődésének szépen ivelő vonala erőt, tehet­séget, kitartást, hitet és élniakarást doku­mentál, még pedig olyan időkben, amikor a társadalomnak — nemcsak az ország, ha­nem egész Európa, vagy talán az egész vi­lág társadalmának —, minden külső és bel­ső oka meglenne az elcsüggedésre, a re­niényfeladásra, a kétségbeesésre. A tizedik vásár föltáruló kapuján csak ün­neplő és örvendező lélekkel lehet belépni. A látogatónak akarva, akaratlanul meg kell éreznie, hogy az, ami a szeme elé tárul, száz és ezer szónoklatnál többetérő cseleke­det. A' szegedi ipari vásár küszöbén meg­torpan a demagógia, kivül marad a torzsal­kodás, az uszítás. Ezen a kapun belül a leg­békésebb, a legemberségesebb célú igazi épitő és termelő munka üli gyönyörű diadal­ünnepét, az ember kezének ihletett munká­ja, amely elsősorban azt a szent célt szolgálja, hogy szebb, hasznosabb, kényelmesebb, el­viselhetőbb és emberibb legyen az ember elete ezen a földön. Tiz esztendő óta minden évben összeáll­Dak a szegedi kisiparosok és megmutatják: milyen munka folyt az elmúlt esztendő foko­zódó nehézségei közepette is a szegedi mű­helyekben, amelyekre talán nem is egyszer vicsorította fogát a szörnyű, bénitóhatalmu 'és romboló-szándékú válság. Ez alatt a most mult tiz esztendő alatt nagyon megneheze­dett az életünk, megsokasodott a bajunk, a gondunk, megfogyatkozott a bitünk, a ked­vünk, hiszen a tűzvész, amelynek magvait huszonnégy esztendővel ezelőtt vetettek el bűnös, gondatlan kezek ezen a világon, nem tombolta ki minden romboló szenvedélyét a világháború négy esztendeje alatt. Ott lap­pang most is a világégés hamurengetegének mélyén és hol itt, hol ott csapnak belőle föl a pusztító lángok, hosrv újból elborítsák a félelmében vajúdó világot. Ebben a légkörben, ebben a rettenetes bi­zonytalanságban csak az igazi hősök tudnak és mernek a maguk posztján, szerény műhe­lyek mélyén, rokkant Íróasztaluk mellett, vagy vergődő üzletek pultjai mögött a mind­untalan megtagadott és fenyegetett jöven­dőért dolgozni. Ezt a hősi harcot Szeged kézmüiparosai vívják talán a legvitézebben immár tiz esz­tendő óta. Odakinn véresen vonaglik a világ, füstö­lögnek a határok és szörnyű félelmében üvöltve sir a megcsúfolt emberlélek, ide­benn, a tizedik szegedi vásár diszes kapuján belül vigasztaló, biztató, bitetadó ünnepet ül FI legnagyobb kincs, a béke. Meg kell hajolni ezen a napon a város tár­sadalmának egyik legősibb, legértékesebb tétege, a sz^cedi kézmüiparossáe előtt. Berlin, junius 3. Ujabb határsértések tör­téntek a német-csehszlovák határon. A határ­sértést egy csehszlovák csendőrségi repülőgép követte el. A gép KönigswakLe közelében teg­nap esle 9 óra tájban 10 kilométernyire repült át német területen. A repülő Oherwiesenthal irányában tért vissza Csehszlovákiába. Londoni jelentés szerint az ujabb incidensek miatt a német kormány tiltakozást intéz Prágához. A helyzet különösen azért fontos, mert a bán­talmazottak német birodalmi alattvalók és támadójuk cseh katonák voltak. Ezek a kato­nák elkobozták a német zászlókat és a Hitler képével diszitett érmeket- A tiltakozás elégté­telt követel Németország számára a bűnösök megbüntetése és bocsánatkérés alakjában. Prágából az a jelentés érkezett, bogy Kli­ma szélsőjobboldali cseh képviselő Henlein Konrád ellen hazaárulás bűntettének gyanúja eimén bűn­vádi feljelentést telt. Klima szerint Henlein a Daily Maiiban olyan nyilatkozatot tett, amely megindokolja a fel­jelentést. Annak idején a szudétanémet párt vezetősége hivatalos közleményt adott ki, amely leszögezte, hogy az angol lap helytele­Budapcst, junius 3. A képviselőház pénte­ken a kereskedelmi és ipari tárca költségveté­sét tárgyalta. Először folytatták a kereskedel­mi tárca vitáját Csizmadia András u j vasútvonal építé­sét kérte a tiszántúli gazdák érdekében. A pos­tai díjszabás nagyon drága. Propper Sándor rámutatott arra, hogy a kormány propagandaininisztériumot tervez, ugyanakkor elfelejtkezik arról, hogy a szociál­politikai minisztérium felállítása sokkal fonto­sabb lenne. Kifogásolta, hogy a kereskedelmi alkalmazottak meC­nül adta vissza Henlein szavait és különböző tévedésekbe esett. A halárról visszarendelték a csapatok egyrészét Prága, junius 3. Állítólag az angol és a fran­cia kormány tanácsára történt, hogy a cseh­szlovák kormány a határról visszarendelte a mozgósított csapatok egy részét, sőt bizonyos számú tartalékost szabadságolt is. Prágai dip­lomáciai körökben ezt az intézkedést ugy ma­gvarázzák, hogy a prágai kormány békés meg­oldást keres. A német tiltakozás Berlin, junius 3. A prágai német követ tilta­kozott a cseh külügyminisztériumban az ellen, hogy cseh katonák erőszakkal elvették a biro­dalmi német Exner házaspár horogkeresztes zászlaját, tiltakozást jelentett be a német kö­vet Svhnepf német állampolgárnak cseh ka­tonák részéről történt bántalmazása miatt is. Prágai sajnálkozás Prága, junius 3. Május 29-én Niederulíors­dorfban cseh katonák az Exner házaspár­tól erőszakkal elvették a birodalmi horogke­resztes lobogót. Minthogy ebben az esetben külföldi állampolgár nemzeti lobogójáró! voU szó, amely az illető külföldi állampogár tulaj­dona volf, az esettel kapcsolatban a cseh kül­ügyminisztérium részéről ma sajnálkozásuk­nak adtak kifejezést a német követségen. felelő gazdasági és szociális elbáná­sáról még semmi gondoskodás nem történt. A kereskedelmi alkalmazottak hétvégi pihenő­jét egységesen kell rendezni. A fizetéses sza­badságidő rendezése nem kielégítő. Az utazók és ügynökök jogviszonyai mindeddig nincse­nek rendezve, pedig ezek a kapitalista terme­lőrendszer nélkülözhetetlen munkásai. Csák annyit kérnek, hogy ismerjék el őket kereske­delmi alkalmazottaknak, terjesszék ki rájuk az alkalmazottakra vonatkozó jogszabályokat. Tóth Pál a népegészségügyi minisztérium A kereskedelem és az ipar kérdései a költségvetési vitában A munkaidő, a szövetkezetek és a valuta-ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents