Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-23 / 138. szám

2 DÉLMAGYAROVSZÄG CsutcfrtöK, 1958. június 25. mélyen átérzett, tiszteletteljes szerencsekivánn­, Iáinkat a kormányzó ur őfőinéltóságának táv­iratilag kifejezésre juttatni. (Éljenzés és taps.) A költségvetési vita első szónoka Tolt. gróf Károlyi Gyula 'A kormány az egymilliárdos beruházási törvény után egy nagy megterhelést jelentő költségvetéssel lépett a törvényhozás ele. Né­hány év előtt még hihetetlennek látszott volna az ország ily nagyarányban való megterhe­lése. Annak okát, hogy az ország közvélemé­nye megnyugvással veszi e nagy terheket je­lentő, javaslatokat, abban látja, hogy bizo­nyos célkitűzéseknek fontosságát az egész or­szág magáévá teszi s e célkitűzések között el­ső helyen áll a honvédelem fejlesztése és a szo­ciális intézkedések. — A szociális haladás előbbrevitele a gazda­sági erősödés alapján kell, hogy nyugodjon. Honvédelmünk megerősítését gazdasági éle­tünk megerősítése nélkül nem lehet elképzelni. A teljesítőképesség haláráig cl lehet menni, de azon túl nem, éppen a nagy célok veszélyezte­tése nélkül. Hogy hol van ez a határ, annak megítélése elsősorban a kormány feladata. — A törvényhozás két háza — folytatta — tisztában van azzal, hogy súlyos, rendkívüli időket elünk- Okai e nyugtalan helyzetnek az Úgynevezett páriskörnyéki békék. — Egy olvan kis álíamnak, mint Magyaror­szágnak, a legnagyobb óvatosságot kell tanúsí­tania. ^ Egv nagyhatalom elkövethet hibá­kat — mondotta Károlyi Gyula —, Magyarországnak egv kis hibája is végzetes lehet. — Mig külpolitikailag bizonyos passzivitás­ra vagyunk utalva, annál nagyobb figyelmet és felelősséget kell szentelnünk belpolitikánk irányítására. Egyik-másik rendszer olyan nem­zeti összefogást hirdet, amely nem felel meg a magyarságnak, amelyet nem tarthatunk kívá­natosnak. Nemzeti összefogás csak az ezer­éves magyar alkotmányon éDül­het fel. — Minden olyan törekvés, amely a sötétség homályából tör elő, amelv egyéneknek pusztán nevük állandó reklámozásával akar tekintélyt szerezni, minden olyan törekvés, amely igv akar vezéreket termelni, kell, hogy az ország józanságán hajótörést szenvedjen. Az ország­gyűlés mindazokat az eszközöket a kormány kezébe adta, amelyek szükségesek a rend fenn­tartására, ennélfogva elvárhatjuk, hogy szük­ség esetén a kormány ez eszközökkel élni is fög. (Taps.) V á s á r v József volt a következő felszóla­ló. A sokszor hangoztatott jobboldaliság he­lyett — mondotta — az igazi, becsületes, ke­resztény, nemzeti, jobboldali felfogást kellett volna hangoztatni és ezt kellett volna minden vonalon érvénvesiteni. Debrecenben — foly­tatta —, egy félmüveit embernek, mint élhar­eosnak a kezébe tettek le minden hatalmat a főispánok. Az élet megállt Debrecen városában, nincs építkezés, egyetlen élharcos kezében van a hatalom. Ha a dolgok tovább igy mennek, balkanizálódunk. Nem beszélhelünk a lelkek békéjéről, ha a legmagyarabb városban orgiát ül a közéleti tisztességtelenség. — Közéletünk megromlott, a lelkiismereti szabadság veszedelemben van, a parlament te­kintélyét lejáratták, minden hatalmon egy párt igyekezett úrrá lenni, olvan törvénveket hoztak, amelvekről meg lehet állapítani, hogv nem mindenben a nemzet egyetemes felfogása termelte ki azokat. Isten kegyelme segített ugyan, hogy a diktatúrákra törekvők munkája nem ért célt, de ezzel a veszedelemmel még nem számolha­tunk le telies mértékben. Vasszigorral szerez­zen érvényt a kormánv a törvénvnek, tessék érvényesíteni az államhatalmat minden párttal, fantasztával, kalandorral szemben. — Ne higvjük — folytatta —. hogy a zsidó­törvény életbeléptetésével mindazokat a bajo­kat kiküszöbölték, amelyek a kormányzat sze­rint fölvetették ezt a kérdést. Nem volt szükség zsidótörvényre, mert ezt a bajt a rossz gazda­sági politika termelte ki. A keserűsé« igazi oka a protekcionizmus, de ennek messzünteté­sére még semilyen intézkedést nem látunk. Ne.uber Ede a nemi betegségek elleni küz­delem korszerű megszervezésének és kiépíté­sének kérdéséről beszélt. Magyarországon a statisztika kímujatása szerint 54.000 nemibe­teg van. A házasság előtt kötelezővé kell tenni az orvosi vizsgálatot. A képviselőház megkezdte a szesztörvény tárgyalását Graft Gusztáv állásfoglalása a monopollum ellen — Paur Hugó eráekes inferpelláciota a csongrádi Pl­rosha-uraiomrál Budapest, juniys 22. A képviselőház szerr dai ülésén megkezdték a szeszjavaslat tárgya­lását A javaslatot Molnár Imre előadó is­mertette. A javaslathoz elsőnek Gralz Gusztáv szólalt fel- Hangsúlyozta, teljesen 'érdektélen a kérdésben. A jövő szempontjából veszélyes lehet a javaslat, mert komolyabb indok nél­kül precedenst teremt. Rámutatott arra, hogy az állami egyedárusági szervek aránytalanul költségesek, nagyobb apparátust és bürokrati­kus gépezetet működtetnek, mint a magáncé­gek. Itt megemlítette az állami tisztviselők vo­nakodását a felelősségvállalástól, amely lélek­tanilag nagyon érthető. Az állami egyedáni­ság mindig ki van téve politikai tendenciákkal alátámasztott partikuláris érdekcsoportok kö­vetelődzésének. A szeszegyedárusitás Romá­niában azzal járt, hogy francia pénzügyi szak­értőket kellett kiküldeni a zavarok elhárításá­ra. A továbbiak során hangsúlyozta, elhibázott a javaslat, mert az ipari szeszgyárakat meg akar ja szüntetni. Ez magának a mezőgazdaság­nak sem érdeke. Kétségtelen, hogy a szeszgyá­rak fejlesztése nagyjelentőségű közérdek, de két­ségtelen az is, hogy az ipari szeszgyárak fenn­maradása jelentékeny közgazdasági érdek- A javaslat elfogadásával a szeszeiport megszűné­sétől kell tartani, ami igen nagy veszedelem. Szerinte állami keretben nem lehet komoly ex­portot lebonyolítani. Felvetette ezután a kér­dést, váj jon az elérhető minimális eredmények kedvéért szabad-e jelentós érdekeket kockáz­tatni, majd ezt mondta: — A mai világ, tele van veszélyes áramlatok­kal. Bölcsebb dolog gátakat építeni, mint egyes gátakat lebontani csak azért, hogy az áradat a nem rokonszen­ves szomszéd földjeit öntse el, mert azután az áradat tovabb'cr'ed és nem nézi, hogv kinek a földjeit te­szi még tönkre. A továbbiakban helytelenítette, Kogv. a jól berendezett gyárakat ugyanugv értékelik, mint a rosszul berendezett gyárakat. A javas­latot nem fogadta el. M á r i á s s v Mihálv szerint az exportot ür, állami egvedáruság éppen ugy lé tudja majd bonvolilani, mint a gvárak'. Rassav Károlv: Fai lesz. ha a kisajátítá­soknál .az e«ész vonalon megvizsgálják a va­gyonok eredetét! Matolesv Mátvás: Ugy van! Majd Ha a nagybirtok me«váltásánál előkerülnek egyes hazaáruló grófok. Gróf K á r o 1 v i Viktor a javaslatot jónak tart?a és elfogadja. Lánvi Márton alelnök napirendi Indit­vánvt tett. ho«v a Ház legközelebbi ülését csü­törtökön délelőtt tartsa. Roielentelte. hogv T e rap 1 e Rezső és társai indítványt nvu.jloHak be. hogy a szesztőrvépvfavaslat és a hegyköz­ségi íavnslat tárgva'ásának tartamára az ülé­sek idejét napi nyolc órában állapítsák meg. Ai infernelláciftk A Ház ezután áttért az interpellációk meg­hallgatására. R a i n i s s Ferenc kifogásolta. Hogy a föld­reform során házhelyhez iuttatottak __ nevére, még ha telies mértékben ki is fizették a ház­hely értékét, még nem írták át a házhelyet. Mikecz Ödön igazsáengvminiszler ránm­tátott arra. hogv a földreform során juttatott házhelvek átírását a többi mezőgazdasági in­gatlan telekkönyvezésétől eltérően kellelt vé­gezni és csak a nénziigvigazgatóság megkere­sésére lehet végrehajtani­Rainiss Ferenc ezután nénvédeím! Js népegészségügyi minisztérium felállítása* sür­gette. A csongrádi litfuzeT Payr Hugó mondotta el ezután nagy érdek­lődéssel várt interpellációját „egy megyei vá­ros adminisztrációjánál tapasztalható sza­bálytalanságok tárgyában" a belügyminiszter-* hez. Interpellációját azzal_ kezdte, hogy Cson­grád város nyugalmát Piroska polgármester családja megbontja. A polgármester elleni fel­jelentéseket a belügyminiszter vizsgáltassa meg. — A polgármesternek ~ mondotta — há­rom testvére él Csongrádon. Az egyik Piros­k a György, a polgármester lapjának szerkesz­tője, valamikor a Hangya termelési biztos volt, a második Piroska István volt borkeres­kedő, a harmadik Piroska Antal, akit a há­ború alatt lázadásért elitéltek- Piroska István 1937-ben a kiskunfélegyházi járásbíróság adó­csalás miatt 8000 pengőre és kéthónapi elzá., rásra ilélte. Amikor Piroska István Ítéletét vég­re kellett hajtani, nemleges zálogolási jegyző­könyvet vettek fel, hololt köztudoniásu, hogy Piroskáék a polgármesterrel vagyonközösség­ben élnek és a család 120 holdas birtokot vá­sárolt, amióta Piroska János polgármester­Jellemző az oltani állapotokra, ho«y a csongrádi képviselőtestületnek három bünte­tett előéletű bizottsági tagja van. Szóvá kell tennem azt a gazdálkodást is, ami az ínsége­sek részére szánt összegek körül folyik- Elő­fordult az az eset, hogy olyan kapott inségse­gélvt, aki állandóan nem is tartózkodott Cson­grádon, hanem Pécsre küldték utána a se­gélyt és mással Írattak alá az átvétel!. Egy ilyen inségmunkás szedi be a városi tisztvise­lőktől a nyilas pártdiiakat. Ha valaki ez el­len tiltakozott, provokáltatta az illetőt. Ez az inségmunkás ma rendőrdijnok Csongrádon. A nyilas röpiratokat maga a polcármester ártt­sittatja. A Piroska-párt egyik főembere, aki S város egyenruháinak a szállítója, évek őtaf nem fizet adót. Adóiát a polgármester töröl­tette. Sziklai Géza annakidején vörös katona volt, gyilkosság és lázilás miatt az iia.yészség vádat emelt ellene és az üayészség csak elévü­lés miatt szüntette meg ellene az eljárást Pi­roska kineveztette katonai referensnek. Pavr Hugó kérte a belügyminisztert, komo­lyan és pártatlanul indítson vizsgálatot Cson. grádon. de olvan vizsgálóbiztost küld.jöii.ki, akit a polgármester be is enged. , Mo jzes Sándor a földművelésügyi minisz­terhez intézeti interpellációt a paprikatermelés cs értékesítés tárgyában. A kalocsai járás alsó községeinek paprikatermelését a paprikaőrlő malmok ál­ladóan nyomottabb árakon veszik át. Az in< terpellációt kiadták a földmüvelésügyi minisz­ternek. Reibel Mihály első interpellációját »2 iparügyi miniszterhez intézte, a magánalkal­mazottak túlórázása tárgyában. Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszában utalt a törvény végrehajtási utasí­tására, amely kimondja, hogy a törvény ren­delkezései nem érintik a korábbi szerződése­ket, megállapodásokat és szokásokat, amennyi­ben azok az alkalmazottakra kedvezőbb hely­zetet biztosítanak. Reibel Mihálv második interpellációját á kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterhez intézte a vasárnapi munkaszünet lÖrvénybeik­talása tárgyában. Takács Ferenc a belügyminiszterhez in­terpellált a választói néviegvzék összeállítá­sáról. Hangoztatta, Hogv a névjegyzékek összeáll dó­sában rosszabbodás van a múlt törvényhez ke­pest. Keres z te s-F is cher Ferenc belügymi­niszter válaszában kijelentette, hogv a h'g" ulóbbi összeírásnál a néviegvzékbe bekerulte­ket automatikusan vegyék fel a mostani va­lasztóí jegyzékbe, nem lehet teljesíteni, meri a választó iog máskép van megállapítva. _ Réldi Béla a belügv- és pénzügyminiszter­hez intézett mterpelláriót a városi pénzintéze­teknél levő OTI- és MABI-tartalékok célsze­rűbb elhelyezése tárgyában. Aranyosilani Ken a bevételeket a főváros és a vidék kozolt. Az ülés fél 1 óra után ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents