Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-03 / 123. szám

Péntek, 1938. junius 3 Politikai napilap XIV. évfolyam 123. sz Amiből élünk ... Lezajlottak a nagy ünnepségek, amelyek Papokon keresztül Magyarországra irányították az egész világ figyelmét és kifelé tagadhatatlanul sok elismerést, megbecsülést és mörális erőgyarapodást jelentettek megcsonkított, kicsiny országunk javára. Belülről más volt az ünnepségek jelentősége. A nagy seregszemle, amelynek végeláthatatlan emberfolyama összekötötte az ezredévet jelentő Hősök terét az ország házának a jelent képviselő kupolás építményével, erőt és önbizalmat volt hivatva adni' az elkövetkezendő hétköznapok nehéz és fáradságos munkája számára. Mert ha az ünnepnapok fényárjában meg is feledkezhettünk a mindennapi élet nehéz gondjairól, visszatérvén a hétköznapok szürkeségébe, megint elébünk kell meredni a mindig visszatérő nagy kérdésnek, hogy miként fogjuk megoldani a megélhetés problémájának nagy gondjait és mekkora darab jut egyenként nekünk abból a kenyérből, amelyből mindannyian élünk. A kérdésnek most különösen nagy az aktualitása, mert közvetlenül a költségvetés letárgyalása után kerül sor a Trianon utáni Magyarország legnagyobb pénzügyi erőpróbájának, a milliárdos beruházási programnak végrehajtására. A feladat ugyanis nem kicsiny. Egy milliárdot előteremteni a rendes költségvetés szükségleti oldalának szolgáltatásán kivül egy olyan országban, amelynek egész nemzeti jövedelme egy esztendőben legfeljebb a négy milliárdot haladja meg, nem kis dolog. És ha a céloknak és szükségességeknek mérlegelése mellett a társadalom minden kereső rétege kivétel nélkül kész erejének megfeszítésével vállalni a reá nehezedő, de nemzeti szempontból elkerülhetetlen tehertöbbletet, akkor viszont kérheti az igazságosság emberileg elérhető legnagyobb mértékét ugy a terhek, mint a milliárdos beruházási programból eredő kereseti lehetőségek elosztásában. Még a gondolata is távol áll tőlünk, Kogy Cnnek a lapnak vezető helyén akár egyes emberek, vállalatok, vagy akár egyes érdekeltségi csoportok való, vagy vélt sérelmeinek akarjunk hangot adni. De elutasítva magunktól a rekriminálásnak még a látszatát is, a legtisztább objektivitás mellett is rá kell mutatnunk a mai Magyarország közgazdasági struktúrájának egy olyan jelenségére, amely kellő kiegyensúlyozás hiányában azt a veszedelmet rejti magában, bogy lesznek igen tekintélyes országrészek, amelyek sokkal nagyobb mértékben fognak részesedni a terhek viselésében, mint amekkora haszon reájuk nézve a beruházásokból származhatik. Ez az á pontja a milliárdos programnak, amely megfelelő mérlegelés után az osztó igazság különleges szempontjainak érvényesítését Követeli meg. Ugy tudjuk, hogy a kereskedelmi és iparkamara vezetősége az iparügyi minisztériumban folytatott tárgyalások során rámutatott már arra a körülményre, hogy a milliárdos beruházásban a dolog természetéből folyólag elsősorban azok a nehéziparok fognak részesedni, melyeknek természeti adottságai az ipari nyersanyagokban szegény Alföldön legkevésbé vannak képviselve és amelyek az ipartelepülés törvényei folytán inkább a fővárosban és annak közvetlen környékén, a bányavidékeken es a mai ország peremén helyezkedtek el. Ez egy sajnálatos tény, amelyen változtatni nem tudunk. A várható következmények módosítása és igazságos kialakítása azonban hatalmunkban van, illetve pontosabban kifejezve, a kormánynak állanak bizonyos eszközök a rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik ennek a geopolitikai tehertételnek ha nem is egészben, de legalább részben való kiegyenlitését. Ellenkező esetben ugyanis az fog bekövetkezni, hogy az országnak ez a része elvértelenedik, elveszti gazdasági életerőit és a legnagyobb erkölcsi felkészültség mellett is nélkülözni fogja a további tehervállalásnak anyagi lehetőségeit. Valahogyan ugy érezzük, ebben a kérdésben össze kell fogni a Tisza-Maros szöge városi és megyei törvényhatóságainak és fel kell hivni a kormány figyelmét a mutatkozó súlyos problémára. Össze kell ülni az érdekképviseletekkel és nagyon gondos, de nem hosszú lére eresztett munkával össze kell állítani azoknak az ipari ágazatoknak a jegyzékét, amelyek a milliárdos program megvalósításánál tekintetbe jöhetnek. Minthogy a Budapest, junius 2. A képviselőház csütörtökön folytatta a költségvetés tárgyalását. Az ülésen felszólalt Imrédy miniszterelnök és beszédet mondott a német kisebbség ügyeiről. Ezután folytatták a külügyi tároa költségvetésének tárgya á á1. Rakovszkg Tibor szővátetíe, hogy akadt egy államhatalom, ainejy az eucharisztikus kongresszusról hazatérő testvéreinket a határon kikutatta. Kérte a minisztert, hogy intézkedjék és ha szükségesnek látja, forduljon a Népszövetséghez. Somogyvárg Gyula felszólalása után elfogadták a tárca költségvetését, majd megkezdték a miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalását. Toperczer Ákosné helyesli a Kötelező női munkaszolgálatot. Malasics Géza: A mai szociális viszonyok között a szegény néprétegek családi éleié pusztulásm van ítélve. Kérte a miniszterelnököt, teremtsenek egy kis rendet 'a szubvenciók körül. Ne legyen ennek a kormánynak oly könnvü a keze. mint az előzőé. Pintér László az eucharisztikus kongresszus jelentőségét méltatta. A keresztény gondolat arra int, hogy ez a nemzet nc térjen la téves utakra, hanem járjon az ezeréves uton, amelyet Szent István jelölt ki számára. Célzás történt arra, hogy a határmenti községekben agent provokátorok járnak a lakosság között, akik Heil Hitler!-rel köszönnek. Ezeket szöges korbáccsal kell kiverni az országból. Klein Antal kijelentette, hogy a közelmúlt diktatórikus és totalitárius törekvéseivel szemben a kisgazdapárt a leghatározottabban állást, foglalt, ez azonban nem jelenti, hogy a kisgazdapárt ne nagyipar ezeken a területeken viszonylag kevéssé van képviselve és minthogy ezeknek a megyéknek gazdasági strukturája inkább kisipari jellegű, a kisipart fokozottabb módon kell a közszállit ásókba beszervezni és a kisiparon keresztül kell a vagyonváltság formájában leadotl pénzeket a gazdasági élet termelésfolyamatába visszajuttatni. A holnap megnyíló jubiláris szegedi ipari vásár elsősorban a kisipar termelőképességének és szakmai tudósának bemutatója. Ezt a vásárt remélhetőleg sokan tekintik meg az ország minden részéből. Látni fogják a vásárt a kormány hivatalos képviselői is. Arra kérjük őket, hogy a vásáron necsak a munkának üpnepi díszbe öltöztetett eredményeit méltass.*) figyelmükre, hanem lelki szemükkel lássák meg a miihelyeket is, amelyekben az öröm mellett nagyon sokszor a gond és küzködés üt tanyát. A milliárdból juttassanak minél többet ezeknek a műhelyeknek. És a bemutatónak ünnepi hangulatában ne feledjék, hogy az ünnep felemel ugyan, de a veritékes munka az, amiből élünk. ' tartson ki a német barátság mellett. Kijelentette ezután, hogy az egyik német egyesület anyagi és erkölcsi támogatást kap külföldről, A külügyminiszter tárja fel illetékes német körök előtt, hogy ez nem szolgálja a magyarok és németek közötti ióviszonyt cs ezt meg kell szüntetni. — Magyarországon a nyiias röpiratokhoz hasonló módon jelennek meg a másik front röpiratai, amelyek a pángermán agitációt szolgáiják, amit valamennyien elitélünk. Ezután Imrédy Béla miniszterelnök szólalt fel. — Ami a kisebbségi kérdéseket illeti — mondotta —, teljesen egyetértek Pintér László és Klein Antal felszólalásával. A kisebbségeknek megvannak a maga jogai, a kormánynak pedig az a kötelessége, hogy végrehajtó hatalmával biztosítsa e jogok érvényesülését. £les határvonalon kell vonni a sovinizmus és a nacionalizmus között. — Jól ismerem ezt a két tendenciát, amely ma problémája a hazai német kisebbségnek. Ismerem a hazai német kisebbség minden problémáját. Sajnálattal állapítom meg, hogy mostanában mutatkozik egy olyan tendencia, amely tulajdonkénen még a német kisebbség érdekeii sem szolgálja. Ezekkel a törekvésekkel szemben a kormány mindig a legerélyesebben fog eljárni. — A jóviszony, amely Németország és Magyarország között fennáll és fenn fog állni, lehetővé teszi számunkra, hogy tudomásukra hozzuk mindazt ós eléjük terjesszük mindazokat a jelenségeket, amelyek ebben az országban a német kisebbségekkel va)ó harmonikus és békés együttélést alkalmasuk megzavarni. Remélem, hogy sikerűin ( Imrédy miniszterelnök a sajtó, a kisebbség és a kereskedelem kérdéseiről beszeli KCI felszólalásában a hepvlseionaz csuierlöhl lilCsCn