Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-19 / 135. szám

10 OÉI MAGYARORS7AG Vasárnap, T958. junius T9. Férfidivatkalapokés na'iamá'<ingok és nyakkendők, a szokott nagy választékban, olcsón. PoHák Testvéreknél C ekonícs-ucea 6. Ka A-í Ue Sitchcnvi.ltr «T. UnW tag. A dombon, ahol „Isten ostora" megpihen ... Attila lépteinek nyomában A: Attila -aombon Radonéi mellett, junius. Széles e vidék tol/stele van legendákkal. Nagyrészüket elmosta mér az idő. Mióta rádió van és aeroplánok keringenek a levegőben, a legendák száma egyre fogy. Ma már a folkiorc tudományának apostolai gyűjtik tudományos célokra a meséket, amelyek évszázadokon keresztül szálltak fiukra az apákról. E vidék maga Istentől ugy teremtődött hogy szülőhelye legyen époszoknak és meséknek. Éjszakánként a lidércfény fellobbanó lángja pattog a misztikus éjszakán. Füzek hosszú ágai borulnak kacskaringós patakok csöndes partjaira és J föld mélyéből titokzatos mennydörgéssel törnek elő Radonci rejtelmes forrásai. Honnan jönnek? Ki tudná megmondani ezt... »Attlla dombja* — a nép meséiben Három ország beszögollésébon, pár percnyire Radenci-fürdőtől, áll egy domb. Mindössze háromszázkilcnc méter magas. (Kápolna van a tetején. Szlovén neve a helységnek — alkalmasint a kápolnáról elnevezve — Kapellani, vagy Kapuinica. Az elképzelhető legszebb kilátás nyillk c helyről- Balra messze belátni Stájerországba, cszak felé Horvátország hegyei emelkednek meredeken a felhőkig, jobbra pedig előttük terpeszkedik a dunántuH Alföld. Még csak messzelátó sc kell, hogy észrevegyük a nagykanizsai templomtornyot. A kápolna hegyének oldalán szőlők terpeszkednek: azok, amelyeknek alapjait Probus római Imperátor vetette meg. \ szőlők között keskeny ösvényeken talán husz percet' ke'I mennünk, hogy elérjük a különös alakú dombot: évszázados fák veszik körül az egyik oldalon és ha megfigyeljük, látjuk, hogy egykoron köttös árok vette ezt körül. Az egyik ároknak két méter a szélessége, a másiké valamivel kevesebb. A domb magassága lehet vagy tizenöt méternyi, szé.csségc pedig közel husz méter. Akik megmérték, azt mond|ák, hogy a kerülete pontosan száztíz méter. E dombot vAttila dombjának* nevezi a vidék. Nem kell szakértőnek lenni, hogy az ember megállapítsa: a természet nem alkot ilyen szabályos dombokat, ezeket csak emberi kezek emelhették a völgy tisztásán. A radkersburgi tanitó — közel hetven esztendős öregúr — meséli nekem: — A nép ajkán él a legenda, hogy o domb Attila temetkezési helye. V vidék minden Istenfélő lelke elkerüli ezt a dombot. Éjszakánként lidércfény lobban fel körülötte: fiatal koromr ban, cmléks/ein, magam is láttam a lidércfényt. Ma már tudom: a földi gázokkal magyarázzuk e természeti tüneményekot. A környező falvak népe meséli, hogy éjszakánkent síró és zokogó hangokat hallat a domb... Éjszakának idején senki sem mer errefelé járni... — Valamikor régen, egykori feljegyzések megemlékeznek róla, régi köveket is találtak a domboldalon, sőt egy Krenipl nevü szerző Grazban 1845-ben megjelent könyvében — odahaza meg van c könyv — azt irja, hogy találtak volna a dombon egy márvénylapot, rajta a felírással: »Ad rapcUum in Erctno Koeiin, Attila, Castra mrtaius est CCCCXXXXtl.* — E latinnyelvü felírás azt jelenti: »Kocian roelmellett a völgyben ütötte fej 442-ban Attila tábo. rák* E tábla természetesen régebbi keletű, valószínűleg a török háborúk idejéből való, mert hiszen a domb akkor kapta a »Kocian« bevet, azonban a felírás bizonyára nem célzott mást, minthogy emlékkel jelölje meg a helyet, amelyről azt tartja a legenda, hogy rajta tanyázott és Ulán benne nyugszik Attila, a hunok királya... vAtll'a dombja« — a történetíró reflektorában Nem messze a különös alakú dombtól lakik szőlőbirtokának közepére épült csinos villájában Spajcs Sándor nyugalmazott ezredes. Ama katonák közé tartozik, akik a világháború első napjától az utolsóig a fronton küzdöttek. Versoci ember. A huszároknál szolgált, parancsnoka volt a pápai hetes huszárezrednek, aztán a huszonhetes sisaki regimentnek, sok időt töltött cl Ukrajnában, Albániában, amelynek egyik Icgajaposabb ismerője. Mint huszárkapitány attaséi. minőségben résztvett az orosz—japán háborúban és pontosan harminc év előtt jelent meg első könyve. »Kozákokkal Mandzsúrián dt.« Százharniinckét kép illusztrálja a könyvet, jobbára az ezredes ur felvételei. Az clsö kép: a téli palota a Ncva partján... Régen mu't álom... Az ezredes ur hatvankilenc éves, de sokkal fiatalabbnak látszik. Friss és fürge ma is. Zágrábban van a lakása, itt csak munka idején tartózkodik. Maga főzi ebédjét és gyalog jött le hozzám tegnap délelőtt Radencebe. Amikor csodálkoztam rajta, mosolyogva mondta: jártam én gyalog még Mariborban is. Egy napin; tartott az ut. Meg se éreztem... A lakása: valóságos muzeum. Az Attila-legendával foglalkozott Spajcs ezre. des ur is. Amit megállapított: közelebb hozza a legendát a valósághoz. Ezeket mondotta: — Közigazgatásilag e hely Radencirfürdőhöz tartozik, azonban az egyes dombok regi nevüket viselik. E helyet, ahol az én szőlőm van, GorniKocian-nak, az Attila-domb vidékét Dobne-Kocian-nak hívják. Érdekes c nevek magyarázata. E vidéken hatalmas kiterjedésben terült el egykoron I. Ferdinánd hadvezérének, *Hans Katzian von Katzenstcini-ndk birtoka. Ugy gondolom, hogy Magyarországba is benyúlt. Ez a Katzian a fizenha/odik század első fe'.ébcn vitézül verekedett a törökök ellen, később aztán áruló lett és tavaly volt pontosan négyszáz éve, hogy 1537-ben Zrínyi Péter lefejeztette. A helységek tölo kapták a nevüket és bizonyos, hogy az Attila-dombjának ne. vezett emelkedésen valamelyes háza volt. Talán csak egy kisebb vadászlak állhatott ott, vagy pedig csak afféle uri beszálló: ezt ma nehéz lenne konstatálni. Ellenben megállapítottam azt, hogy: amikor a Kapelnica kápolnáját templommá építették át 1823-ban, innen hordták a köveket a templom épitéséhez cs ezt cn a templom annalcseiben is megtaláltam. Ezenkívül találtak itt egy márványra vésett cinvert is, még pedig kettős cimert: ez meg van ma is, a szomszédságomban^ a muraszombati polgármester házában. Kinek a címere volt cz? Nem tudom. A Katzianokc nem lehetett. — Sokkal fontosabb az, hogy a templom építéséhez felhasznált kövek között római téglák is voltak, ami azt bizonyítja, hogy a rómaiak idejében — amikor e vidék Pannoniéhoz tartozott — kultura volt már itt. Hiszen alig puskalövésnyire, Ptujöan — az egykori Petavnban — most ássák ki a római kultura nyomait. Az »Attila dombján* talált római téglák romban hevertek már régen, amikor Katzian generális a maga házát itt megépítette és c vadászlakhoz ő inár római téglákat használt — Probus császár két és fél évszázaddal Attila előtt ültette be szöjövesszökkel a hegyoldalt, a hunnok ds avarok — ba erre jártak és minden valószínűség meg van arra, hogy erre járhattak — már a római kultúrát pusztították el a Mura völgyében... *Atiila dombjai •— Isten ostorának tábora <— Tudjuk a történelemből, hogy Attila Krisztus után 442-ben és 44ö.ban Pannoniát meghódította és a nyugatrómai birodalom 443-ba'n a béke. kötésben formálisan lemondott Pannóniáról a' hunnok javára. Hadseregének természetes felvonulási utja csak ez a vidék lehetett. Ha stratégiailag nem is elsőrendű hely az „Attila-dombja" oz a körülmény, hogy csodálatosan bc tudja látni innen az egész vidéket — egész ri'ka dolog liogy egy háromszáz méteres dombról akkora területet bc lehet látni, mint innen — elfogadhatóvá teszi, hogy a hunnok nemcsak járlak erre, hanem „Isten ostora" főhadiszállását itt állította fel. Ez volt oz a hely, ahonnan Attila gyorsaUbar. tudott seregeket dobni Gallia cs Felsöllália felé. Bizonyos, hogy a cjtalauni csata után, mikor 431-ben a római Actius és a nyugati gótok királya Teodorics megverték öt, erre vonult viszsza. Lehet, hogy Aquilcjt ostroma után ugyancsak ez a vidék volt visszavonulásának utja, hiszen! n;eg voltak itt a rómaiak által épített utak. A monda azt tartja, hogy itt érte a halála is. A monda azt tartja, hogy e domb temetkezésének helye. Mi igaz éhből? Nehezen lehel feleletet adni a kérdésre. — Tudjuk: a legenda ugy szól: Attilát egy folyó medrébe temették cl. Előzően a folyó medrét e'vczclték és aztán újra visszavitték ezt helyére. Ugy mondták nekem: valamikor a Mura nem mostani medrében folyt. Kétségtelen, hogy ma még látni nyomait egy folyómedernek, amelyet mesterségesen ástak. Komoly ember vagyok, nem szeretek legendákra adni, dc talán valamelyes kapcsolata mégis csak van a legendának a valósággal— Ezen a vidéken nem végeztek sohasem ásatásokat. Régi leírásokból tudjuk csak, hogy mimniutcsontokat talállak a vidéken. Véletlenül. Ugy fordullak kl ezek kapálás közben a földből. A tudományos kutatás sokszor bebizonyította, hogy * nép legendáinak komoly alapjuk van. Csak egy példát mondok el erről:' — Rndenci szénsivas forrásai dübörögve és sisteregve törnek elő a földből. Néha dübörgésük valóságos bömböléssé válik. Azt mondják ilyenkor az emberek: odalenn, a mélyben most főzik a boszorkányok a gombócokat, amivel másnap elverik a szőlőt. És másnap rendcsen jégverés következik bc. Miféle kapcsolata vati tehát a babonának a valósággal." A magyarázat egyszerű: Zivatar előtt a légnyomás csökken cs a föld mélyéből előtörő gázok kevesebb ellcnlállást találnak a levegőn. Gangosabban dolgoznak. Jégesőt megelőzően a légnyomás a minimumra csökken és ilyenkor valóbon „a boszorkányok odalenn főzik a gombócaikat"... — Rengeteg Mátyás-legenda él a vidéken. Most dolgoznak rajta, hogy megállapítsák ezek történelmi a'apjait. Nem fér kétség hozza: a dombot, amelyet Attila sírjának tart n néphit, emberi kezek hordták össze. E domb karaktere megfelel annak. amilyennek mi az ókor hadvezéreinek és fejedelmeinek sirhantját ismerjük. Egy ilyen kis domb nem leheteti kelte-vár. Ehhez túlságosan kicsiny 3 területe. Ma is megállapítható, hogy á körülötte húzódó árkok emberek kezétől származnak. Én azt gondolom: tatán mégis csak érdemes lenne ásatni a domb mélyében. A terület nem is olyan nagy tehát az ásatás nem járna nagy költséggel. Az ásatás mindenesetre feleletet adna arra s sok kérdésre, amelyek q legendák és a história nyomán a tudósok előtt lidércfényként felcsillannak ... A. P. Deszka Epületfa Léc BACH kerítéshez, asztalosáru, karé, Párlzl krt. 38. Voll Som. padozáshoz enyvesett lemez eazlop lal lo'op Toloton 11-28.