Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-15 / 132. szám

7 DÉL MAGYARORSZÁG Szerda, 1958. íunlus 15. parlamentben bizonyos megnyug­vás, nyugalmi érzet következett be. Szólott azokról a kemény intézkedésekről, amelyeket a kormány a közrend megóvása ér­dekében tett. A kormányt ebben a munkájában az ellenzék is támogatta és támogatja, mert a kormány nem azzal a programmal jött, hogy különbséget tegyen jobboldali és baloldali szélsőségek közöli, lianem azzal jött, hogy a közrendet minden vonatkozásban megóvja. Be­széli a tisztvíselőkarnál hozott rendszabályok rúl. Mcgállapitotla, a tisztviselőknek joga van a vá­lasztások alkalmával szabadon sza­vazni, de nincs joga agilációbau résztvenni, mert oda nemcsak az állampolgár egyszerű személyét viszi, hanem a köztisztviselőnek a pozícióját is, amely megköveteli, hogy lávol­tartsa magát minden pártpolitikai tevékeny­ségtől. Altalános helyeslés kiserte Rassay szavait. A továbbiakban hangoztatta, a kormány lát­balta, hogv jelentéktelen turbulens elemektől rltekíntve, pártkülönbség és világnézet különb­ség nélkül mindenki ott fog állni a kormány mellett, ha • • az állam rendjét, a békél és a nyu­galmat akarja megvédeni. — Megkönnyíti a nyugalmi helyzet kiala­kulását — folytatta Rassav —, a miniszterel­nök ur külpolitikai kijelentése. A miniszterel­nök ur azt mondotta, hogy politikája aktiv óékepolitika. Mi távol kell, hogy tartsuk a nemze­tet minden idegen érdeket szol­gáló politikai helyzetbe való. ke­veredéstől, a nemzet nem lehet passzív függvénye más nagyhatalmak egymás ellen való készülődésé­nek Más állam nem avatkozhat bc a mi orszá­gunk belső rendjébe, a magyarság saját poli­tikai problémáiba, történjek ez a beavatkozás akár a trianoni halárokon belül, akár pedig e határokon tul Ha azt látjuk, hogy egv idegen állani politikai berendezését és társadalmi éle­tét akarják utánozni, akkor mi ezzel élesen szembefordulunk. Külpolitikai kapcsolatunkat el kell választani belső politikánktól. — Sokszor halljuk azt a véleményt, nem­csak mi magyarok, hanem más kis nemzetek is, hogy a 0—7 milliós kis nemzeteknek nincs létjogosultságuk- Szembe kell szállnunk ezek­kel a véleményekkel, mert a mi nemzetünk és más kis nemzetek is jelentős részt vállaltak a kultura fejlesztésében. — A miniszterelnök ur — folytatta rá­mutatott egy nagyon megdöbbentő tünetre: a kényelmes életre törekvő ifjúságra és reá mu­tatott arra, hogy ez a kényelmes életre törek­vés a nemzet karakterének elpuhulását jelenti. Ez a megállapítás nemcsak az ifjúságra, de a politikai ifjakru is vonatkozik. Az a tünet, hogy a tegnap ellenzéki programmal megvá­lasztott képviselő ma bevonul a kormányzat pártjába, a parlamentarizmus lejáratását je­lenti. (Nagy mozgás.) Mi az ellenzéki szerepet » választópolgároktól kapott megbizás alapján telepitjük. mert ez a kötelességünk a Parla­menttel és az országgal szemben. Rassay ezután igv folytatta: — Sajnos, a korlátlan halalomból származó törekvés a miniszterelnök ur beszédében is hangot kapóit. 'A rend és a .szabadság nem ellen­tétes fogalmak. — Ahol nincs rend, olt nincs szabadság sem. A rend ellentéte nem a szabadság, hanem uz anarchia- A polgári szabadságelveken felépülő állam ellenfele pedig az állami mindenhatóság­ra felépített kormányzati forma, amely lehet ilyen, vagv amolyan szinü diktatúra. Bennün­ket a miniszterelnök ur kijelentései óvatos­ságra kell hogv kényszerítsenek. Van az egyen­lőségnek egv fogalma: az embereknek születé­süktől. hitüktől, foglalkozásuktól független egyenlősége. :i törvény előtti egyenlőség, amit egyetlen nemzet sem adhat fel, amelv igényt tart a kulturnemzet nevére- (Taps.) — Minket a "kormánytól elválaszt az a tör­vény, amelynek kidolgozásában és előkészíté­sében a miniszterelnök ur és kormányának több tagja tevékeny részt veit. Nekünk, akik ezt a törvényt a magyar nemzetre nézve károsnak tartjuk, kötelessé­günk, hogy a meggyőzés eszközei­vel, alkotmányos fegyverekkel küz­delmet folytassunk ellene. A kötelező munkaszolgálat kérdésére tért át ezután Rassay. — Megmondom őszitén, ezt a gondolatol egészségtelennek és feleslegesnek tartom. Van még egy pont, ami aggodalommal tölt el: a propagándaminisztérium felállítása. Én nem viseltetem ellenséges érzéssel a volt kultusz­miniszter úrral szemben, akiről elismerem, hogv nagv történelemtudós. Elismerem agili­tását is. dc a propagandaininisztcr ural nem tartom túlságosan alkalmasnak arra a politi­kai múltja és szereplése alapján, liogv előmoz­dítsa azt a célt, amit a miniszereinők ur be­mulalkozó beszédében köd és homály szélosz­bilásában jelölt meg. Alkotmányos berendezésű államban a propagandaminisztériura felállí­tását nem tartom helyénvalónak. — 'A miniszterelnök ur fanatikus ember — fejezte be Rassay Károly —, aki hisz elhi­vatottságában. Ugyanugy hiszünk mi is a nii ideáinkban és a miniszterelnök urat nem az­zal becsüljük meg, bogy a hála mögött támo­gassuk, hanem azzal, hogy mint egész férfiak megállunk helyünkön és teljesítjük alkotmá­nyos kötelességünket a nemzet erdekében. (Taps.) Makkai János volt a következő felszó­laló. Magvarországon nincs válság, mint ahogy egyesek' állít ják — mondta. Imrédy Béla poli­tikájának lényege az Európában uralkodó egy­ségen alapul, azonban ezeket sajátos magyar módszerekkel kívánja megvalósítani. Meizlcr Károlv bejelenti, hogy Keresztény Nemzeti Szociális Front főcímmel uj politikai tömörülés jött létre. Az alakulás még viem végleges. Ezután a felsőházat támadta. A fel­sőházi tagok megmozdulása szerinte szélsősé­ges mozgalom, amelvet le kell törni Fábián Béla: Munkatáborba JanEovIch­csal! Horváth Zoltán: Bele kell venni a rend­törvénybe, hogv a felsőházi tagoknak nem szabad vacsorázni. Ernszt Sándor szólalt fel ezután. Hangoztatta, bogy át kell venni mindazt, ami a mai Európában jó és ha­Budapest, junius 14- 'A Nep kedden délután pártértekezletet tartott, amelyen megjelent a kormány valamennyi tagja- Tasnádi Nagy András nyitotta meg az értekezletet és beszé­dében a párt nevében üdvözölte a kormányzót 70. születésnapja alkalmából. — Kérjük a Mindenhatói — mondotta —, áldja meg őt, erős magyar hitével, férfias aka­ratával, bölcsességével, mindazokkal a nagy­szerű erényekkel, amelyekkel immár 18 esz­tendeje kormányozza a nemzetet. Ezután R em ény i-Sch n e 11 er Lajos pénzügyminiszter ismertette az uj szesztör­vényt és bejelentette, hogy a Ház szerdai ülé­sén benyújtja azt. — A szesztermelés nem az ipar szempontjá­ból fontos — mondotta hanem a mezőgaz­daság szempontjából. A feladatot az ipari szeszgyárak termelés-keretének leszállításával nem lehet megoldani. Elhatározták ezért, hogy a szeszegvedáruságot fogjuk bevezetni. E rend­szer rugalmas, lehetővé fogja tenni a különbö­ző rendelkezésre álló nyersanyagoknak egyes vidékek életviszonyaihoz mért felhasználását, lehetővé teszi, bogy a pótkereteket vidéken­ként is megfelelően tolhassuk, emeltük, vagy ladást jelent, de olyan módon, hogy az a nem­zet érdekét szolgálja. Hiba, ha túlzásokba m<j© gyünk, hiba, ha maradiak vagyunk. Az uj kor© mány kénytelen volt átvenni az előző kor© mány költségvetését és a kormánynak időt kell adni arra, hogy megkezd je működését és a nem-1 zet ítélkezhessen telette. A külügyi helyzet rendkívül súlyos, feltétle­nül szükséges a kormányt támogatni, bár© mennyire ellenzéki álláspontot foglal el, árui­kor komoly külügyi döntésekre kerülhet a sor. Elismeréssel nyilatkozott Darányi volt mi­niszterelnökről, akivel barátai, szerinte, tierö ugv bántak, ahogy kellett volna. Ernszt Sándor: A nemzetnek minden ere© iével rajta kell lenni, hogy a külpolitikai vál­tozások kapcsán érvényesíthesse jogait. Sulyok Dezső hangoztatta, hogy a külpolitikai és belpolitikai fe­szültség lényegesen alább ha. gyott. Ezután arról beszélt, hogy az uj magyar na-1 cionalizmust kell kialakítani, meri csak cz biz­tosíthat ja a magyar jövendőt. A magyar kul­túrával kell összeegyeztetni azt, amit a külföld­ről átveszünk. Mint a keresztény egyház lui fia, kijelenti, hogy ütött az utolsó óra, amidőn aa egyházi vagyon tekintetében az egyház hajlan­dó-e a tömegek szükségletei elölt meghajolni. Három nagy sebe van a magyarságnak: a föld© kérdés, a kapitalista kinövések lenycsésc, vé­gül az állástalan fiatalsúg kérdése. Strausz István hangoztatta, hogy megne­hezíti a birálalot az a körülmény, hogy a költ­ségvetési előirányzatot más kormány készítet­te és más kormány nyújtotta be. Helyteleníti az alapokkal való gazdálkodás rendszerét. Bi­zik abban, hogy a milliárdos beruházás tételei* nem az alapok segítségével fogják kezelni. B ti c Ii i n g c r Manó alapos szociálpolitika? intézkedéseket "követelt. Kifogásolta a munka­bér alacsonysácát. A választójogi törvényt re­akciósnak minősítetle. Csík József az eucharisztikus Kongresz­szusról beszéli. A külföldiek lelkét az kaplaf meg legjobban — mondotta —, liogv az állam is részlvell a kongresszusban. Elismerésser emlékezeit meg arról, hogy valamennyi ke­resztény felekezet minden tőle telhetőt ipar­kodott elkövetni, hogy a kongresszus a legtel­jesebb mértékben sikerüljön­Tói b Píl nevelési kérdésekről beszélt, majd a családvédelmi gondola! minél teljesebb ér­vényesülését sürgette. A Ház legközelebbi ülését szerda 'délelőtt tartja. Az ülés háromnegyed hal órakor ért véri get. csökkenthessük', amint arra szükség van. Le­hetővé leszi a megfelelő ár elérését, mert biz­tosit ja, hogy a polgári haszon elmarad az egyes mezőgazdasági és ipari szeszgyáraknál. A na­gyobb ipari szeszgyárakat megváltjuk. A jövő­ben mezőgazdasági szeszgyártásra elsősnrbarí a gazdák szövetkezetei fognak engedélyt kapni. Ezután Sztranyavszky Sándor föld­művelési niiniszler bejelentette, hogy szerdáit benyújtja a hegyközségi javaslatot. Makkai János kérdést intézett a Korm'ány-j hoz. bogy mikor adja ki az ugvnevezctt „zsi­dótörvény" végrehajtási utasítását. Mikecz igazságügy-miniszter válaszában" közölte, hogy már holnap megjelenik az ügy­védi, orvosi és mérnöki kamarákról szóló ren­delet. — az ipari és kereskedelmi vállalatok' ügvéről a jövő héten adia ki a végrehajtási uta­sítást, a sajtókamaráról szóló rendeletet pedig még ugyancsak juniusban kiadja. A végrehaj­tási utasítást előzőleg a szakminiszterekkel és az érdekeltségekkel is meg kell tárgyalni. Két­ségtelen azonban — mondotta —, hogv a kor­mány még a háromhónapos terminus előtt ki­ad ia az összes szükséges rcn-telctc* Szerdán benyújtják az uj szesztörvényt Bevezetik a szesz egyedáruságol, a nagyobb Ipari szeszgyárakat megváltják luntus vígéig kiadják a „zsidótörvény" végrehajtási ufasitását

Next

/
Thumbnails
Contents