Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-10 / 103. szám

DÉLMAGYARORSZÁG t Kedd, 1938. május 10. Politikai napilap XIV. évfolyam 103. sz. Megkezdődtek Genf Izgalmas napjai £orú Halifax kedden ismerteti Anglia álláspontfát — Ax exnégus a Népsxövetség asxialánál Genf, május 9. Hétfőn délután kezdődött a népszövetségi tanács ülésszaka. A tanács el­határozta, hogy ideiglenes napirendjére még több kérdést vesz fel. Lord II a 1 i f a x angol külügyminiszter be­jelentette, hogy kormánya a kedd délelölt tar­tandó ülés előtt nyilatkozni fog a most létesült angol-olasz egyezményről. A tanács a bejelen­tést tudomásul vette. A volt négus bejelentést intézett a Népszö­vetség főtitkárságához és bejelentésében arra kéri a főtitkárt, hogv közölje a Népszövetség tanácsával, az alapokmány IV. cikkelyének 5. szakasza értelmében azt_ az óhaját, hogy bo­csássák be Etiópia képviselőjét a tanácsülésbe, annak a kérdésnek tárgyalása során, amelyet •a brit kormány kívánságára napirendre tűzlek és amelv különösen érinti Etiópiát. A Tanács esle 7-kor zárt ülésl tartott, Azt a kérdést vitatták meg. hogy meghivják-e a né­gus képviselőiét a Tanács asztalához. L i t v i no v az etióp kiküldöttnek a tanács­ülésre. való meghívása mellett foglalt állást­Avcnol népszövetségi főtitkár emlékezte­tett arra, hogy az 1936. évi szeptemberi köz­gyűlés igazoló bizottsága csak kizárólag a fo­lyamatban levő ülésszakra fogadta el érvé­nyesnek az etióp kiküldöttek meghatalmazását. Lengyelország képviselője a főtitkár érvelé­sét támogatta. A zárt ülés folvamán rövid nézeteltérést tá­madt Hali fax lord angol külügyminiszter és Jordán újzélandi képviselő között, aki azt kivánta, hogy fejtse ki, mily értelmű nyilat­kozatot tesz Halifax a holnapi tanácsülésen. A Tanács elhatározta, hogy kedden meghall­gatja Halifax lord nyilatkozatát és megkezdi a köztársasági spanyol kormány kérésének a vizsgálatát. A délutáni ülésen a Tanács meg­vitatja a kínai kormány panaszát, szerda dél­előtt pedig az angol kormány kezdeményezését Etiópia mai helyzetével kapcsolatban. Az ülés este fél 9-kor ért véget. Hosszas vita után elhatározták, hogv a volt négus képvise­lőiét meghívják a Tanács asztalához, amikor Etiópia helyzetének következményeiről lesz szó, de ugv, mint Haile Szelasszie császárt, nem pedig mint Etiópia képviselőjét. „Magyarország a világ elolt ugy szerepel, mint a szabadság és a jogegyenlőség hazája, ezl az alapot az ország jövője érdekében meg kell őrizni" Gratx Gusxiáv nagy besxéde a „xsiáó javaslat" nagy vitájában — „A helyxetet nagy erővel, nyilt és bátor kiállással lehet megmenteni" Budapest, május 9 Nagy beszédekkel foly­calódott hétfőn — már nyolc órás ülésen — a képviselőházban az úgynevezett „zsidójavas­lat" vitája. Az első felszólaló Vázsonyi János volt. Az emancipációs törvény létrejöt­tépek előzményeit ismertette. Adatokkal bizo­nyltja, hogy Budapest zsidóságának arányszá­ma Budavár bevételétől a mai napig inindösz­sze egy százalékkal növekedett. A törvényja­vaslat a gazdasági éleire — mondotta — nyug­talanító kihatással lesz. Szerinte ezt a javas­latot az indokolatlan gyűlölet diktálta. _ •— Amikor a képviselők megszavazzák ezt a javaslatot — mondotta Vázsonyi —, arra ké­rem őket, gondoljanak Vadász Lipótra, aki a Tisza-kormány államtitkára volt, aki min­denkor nemzeti érzelmű, igaz magyar volt. Amikor a miniszterelnök ur, aki az Esterházy­és Wekerle-kormány főispánja volt, benyúj­totta ezt a javaslatot, valószínűleg néni gon­dolt arra, hogv az Esterházy- és AVekerlr­koi Hiánynak volt egv zsidó vallású minisztere, aki a ncmzcli érzésből mindenkinek csak lec­két adhatott. Bármi történik, — ha a haza szó­lítani fog bennünket, nem 20, de 100 százalékos érzéssel ott leszünk, ha kell, a tűzvonalban. — Tudomásul kell venni azt, hogy a zsidó­ság sem nem politikai, sem nem gazdasági egység. Ami az 1919. augusztus 1-i dátumot illeti: valaki vagy keresztény, vagy nem ke­resztény. Ez a javaslat sebet ütött minden jó­érzésű magyar zsidó lelkében. Beszédét a Ma­gyar Hiszekeggyel fejezte bc. Krúdy Ferenc azt mondotta, hogy nem valláskérdésről van szó és a javaslat benyújtá­sát nem antiszemita közhangulat idézte elő. Szerinte a szorgalmas kispolgári zsidóságnak is "érdeke, hogv minél közérdekübb kapitaliz­musban helyezkedjék el. Nem antiszemitiz­mus kell, mert az negatívum, a magyarság jö­vője pozitívumokat követel. A javaslatot eííc­gadta. Ezután fíratz Gusztáv mondott, beszédet. — A törvénv javaslatot clhibázottiiak és ká­ros lépésnek tartom — kezdte. Az úgynevezett zsidókérdés, ha van ilyen, nálunk a közép­osztály problémája és annak megerősítésével látom kapcsolatban. Ne tévesszük össze a célo­kat. Súlyos teendők várnak megoldásra a bir­tokpolitika terén és a termelés produktivitásá­nak fokozása tekintetében. Nehezebb azonban a középosztály megszilárdításának kérdése az ipari feladatokkal kapcsolatban. Ezután megállapította, (hogy a középosztály­ra még olyan nagy dolgok várnának, amelyek" a magyar fiatalság széles rétegeinek jövedel­mező munkát adnának- Svájc területe például alig fele Magyarország területének, de Svájc­ban háromszor annyi kereskedő tud megélni, mint nálunk.. A magyar ifjúságnak a gazda­sági foglalkozások iránti ellenszenve azonban még ma sem szűnt meg. A fiatalság egy ré­szénél a vezérigazgatói fizetések után mutat­kozó éretlen irigykedés nem téveszthető oisze a gazdasági foglalkozások iránti vonzódással. — A törvényjavaslat egész bölcsességé ab­ban merül ki. hogy a magánvállalatok tisztvi­selőiből kialakult uj középosztály néhánvezer tagiától elveszi a megélhetési lehetőséget és ezeket a lehetőségeket másoknak tartja fenn. Ehhez nem kell nagy bölcsesség, ehhez inkább a bölcsesség hiánya szükséges. — Az én felfogásom szerint elvi kérdésekben igazság esak' egv van és ami harminc évvel ezelőtt igazság volt. az igazság marad mindmáig. — Ha tehát mi Kossuth, Deák és Eötvös ta­naira hivatkozunk, ne térjenek vállvonogatás­sal napirendre ezek fölött azzal, hogy ezek a tekintélyek elmultak. Nem kell szégyenkez­nünk azon, ha szivesebben érezzük magunkat Kossuth, Deák, Eötvös eszméinek társaságában, mint azokéban, akik ellen ezek a nagv férfiak héroszi küzdelmet folytattak a szabadság és polgári jogegyenlőség nevében, amely min­dennél jobban hozzájárult ahhoz, hogy Ma­gyarország bekerült a müveit világ szivébe. (Zajos helyeslés) Nem fogadhatom el a javaslatot — foly* tatta Gralz —, inert az sérti a jogegyenlőség elvét, amikor az ország polgárai között különb­séget tesz aszerint, hogy milyen fajhoz vagy felekezethez tartoznak. Ha egyszer önkényesen letérünk a jogegyenlőség alapelvéről, oly lejtőre jutunk, amelyen nehéz lesz megállani. — De nem fogadhatom el a törvényjavasla­tot azért sem, mert az igazságtalanul bélyegzi és alázza meg a magyar polgárságnak egy olyan részét, mely a mai Magyarország felépí­tésében fontos és hasznos feladatot töltött be A kiegvezés utáni korban néhány előkelő né­met származású kereskedő mellett főleg zsidók voltak azok, akik Magyarországot az európai gazdasági életbe bekapcsolták s ezzel megala­pozták Magyarország példátlan gazdasági fel­lendülését. — Ha azok — folytatta —, akik a magyar ipart megalkották, nciu végezték volna el nagy munkájukat, ugy azoknak, akiknek a törvény­javaslat most a gazdasági pályákra vezető út­ját akarja egyengetni, nem volna hová beül­niük. — Nem fogadhatom cl a javaslatot azért, mert ez kezdetét jelenti — megengedem, vi­szonylag enyhe kezdetét — az egyes nagy né­pek és nagv országok civilizáció iának alapját képező és olt uagyru értékelt elvektől való el­szakadását. — Magyarország a silág előtt ugy

Next

/
Thumbnails
Contents