Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-10 / 103. szám

DÉLMAGYARORSZÁG t Kedd, 1938. május 10. Politikai napilap XIV. évfolyam 103. sz. Megkezdődtek Genf Izgalmas napjai £orú Halifax kedden ismerteti Anglia álláspontfát — Ax exnégus a Népsxövetség asxialánál Genf, május 9. Hétfőn délután kezdődött a népszövetségi tanács ülésszaka. A tanács elhatározta, hogy ideiglenes napirendjére még több kérdést vesz fel. Lord II a 1 i f a x angol külügyminiszter bejelentette, hogy kormánya a kedd délelölt tartandó ülés előtt nyilatkozni fog a most létesült angol-olasz egyezményről. A tanács a bejelentést tudomásul vette. A volt négus bejelentést intézett a Népszövetség főtitkárságához és bejelentésében arra kéri a főtitkárt, hogv közölje a Népszövetség tanácsával, az alapokmány IV. cikkelyének 5. szakasza értelmében azt_ az óhaját, hogy bocsássák be Etiópia képviselőjét a tanácsülésbe, annak a kérdésnek tárgyalása során, amelyet •a brit kormány kívánságára napirendre tűzlek és amelv különösen érinti Etiópiát. A Tanács esle 7-kor zárt ülésl tartott, Azt a kérdést vitatták meg. hogy meghivják-e a négus képviselőiét a Tanács asztalához. L i t v i no v az etióp kiküldöttnek a tanácsülésre. való meghívása mellett foglalt állástAvcnol népszövetségi főtitkár emlékeztetett arra, hogy az 1936. évi szeptemberi közgyűlés igazoló bizottsága csak kizárólag a folyamatban levő ülésszakra fogadta el érvényesnek az etióp kiküldöttek meghatalmazását. Lengyelország képviselője a főtitkár érvelését támogatta. A zárt ülés folvamán rövid nézeteltérést támadt Hali fax lord angol külügyminiszter és Jordán újzélandi képviselő között, aki azt kivánta, hogy fejtse ki, mily értelmű nyilatkozatot tesz Halifax a holnapi tanácsülésen. A Tanács elhatározta, hogy kedden meghallgatja Halifax lord nyilatkozatát és megkezdi a köztársasági spanyol kormány kérésének a vizsgálatát. A délutáni ülésen a Tanács megvitatja a kínai kormány panaszát, szerda délelőtt pedig az angol kormány kezdeményezését Etiópia mai helyzetével kapcsolatban. Az ülés este fél 9-kor ért véget. Hosszas vita után elhatározták, hogv a volt négus képviselőiét meghívják a Tanács asztalához, amikor Etiópia helyzetének következményeiről lesz szó, de ugv, mint Haile Szelasszie császárt, nem pedig mint Etiópia képviselőjét. „Magyarország a világ elolt ugy szerepel, mint a szabadság és a jogegyenlőség hazája, ezl az alapot az ország jövője érdekében meg kell őrizni" Gratx Gusxiáv nagy besxéde a „xsiáó javaslat" nagy vitájában — „A helyxetet nagy erővel, nyilt és bátor kiállással lehet megmenteni" Budapest, május 9 Nagy beszédekkel folycalódott hétfőn — már nyolc órás ülésen — a képviselőházban az úgynevezett „zsidójavaslat" vitája. Az első felszólaló Vázsonyi János volt. Az emancipációs törvény létrejöttépek előzményeit ismertette. Adatokkal bizonyltja, hogy Budapest zsidóságának arányszáma Budavár bevételétől a mai napig inindöszsze egy százalékkal növekedett. A törvényjavaslat a gazdasági éleire — mondotta — nyugtalanító kihatással lesz. Szerinte ezt a javaslatot az indokolatlan gyűlölet diktálta. _ •— Amikor a képviselők megszavazzák ezt a javaslatot — mondotta Vázsonyi —, arra kérem őket, gondoljanak Vadász Lipótra, aki a Tisza-kormány államtitkára volt, aki mindenkor nemzeti érzelmű, igaz magyar volt. Amikor a miniszterelnök ur, aki az Esterházyés Wekerle-kormány főispánja volt, benyújtotta ezt a javaslatot, valószínűleg néni gondolt arra, hogv az Esterházy- és AVekerlrkoi Hiánynak volt egv zsidó vallású minisztere, aki a ncmzcli érzésből mindenkinek csak leckét adhatott. Bármi történik, — ha a haza szólítani fog bennünket, nem 20, de 100 százalékos érzéssel ott leszünk, ha kell, a tűzvonalban. — Tudomásul kell venni azt, hogy a zsidóság sem nem politikai, sem nem gazdasági egység. Ami az 1919. augusztus 1-i dátumot illeti: valaki vagy keresztény, vagy nem keresztény. Ez a javaslat sebet ütött minden jóérzésű magyar zsidó lelkében. Beszédét a Magyar Hiszekeggyel fejezte bc. Krúdy Ferenc azt mondotta, hogy nem valláskérdésről van szó és a javaslat benyújtását nem antiszemita közhangulat idézte elő. Szerinte a szorgalmas kispolgári zsidóságnak is "érdeke, hogv minél közérdekübb kapitalizmusban helyezkedjék el. Nem antiszemitizmus kell, mert az negatívum, a magyarság jövője pozitívumokat követel. A javaslatot eíícgadta. Ezután fíratz Gusztáv mondott, beszédet. — A törvénv javaslatot clhibázottiiak és káros lépésnek tartom — kezdte. Az úgynevezett zsidókérdés, ha van ilyen, nálunk a középosztály problémája és annak megerősítésével látom kapcsolatban. Ne tévesszük össze a célokat. Súlyos teendők várnak megoldásra a birtokpolitika terén és a termelés produktivitásának fokozása tekintetében. Nehezebb azonban a középosztály megszilárdításának kérdése az ipari feladatokkal kapcsolatban. Ezután megállapította, (hogy a középosztályra még olyan nagy dolgok várnának, amelyek" a magyar fiatalság széles rétegeinek jövedelmező munkát adnának- Svájc területe például alig fele Magyarország területének, de Svájcban háromszor annyi kereskedő tud megélni, mint nálunk.. A magyar ifjúságnak a gazdasági foglalkozások iránti ellenszenve azonban még ma sem szűnt meg. A fiatalság egy részénél a vezérigazgatói fizetések után mutatkozó éretlen irigykedés nem téveszthető oisze a gazdasági foglalkozások iránti vonzódással. — A törvényjavaslat egész bölcsességé abban merül ki. hogy a magánvállalatok tisztviselőiből kialakult uj középosztály néhánvezer tagiától elveszi a megélhetési lehetőséget és ezeket a lehetőségeket másoknak tartja fenn. Ehhez nem kell nagy bölcsesség, ehhez inkább a bölcsesség hiánya szükséges. — Az én felfogásom szerint elvi kérdésekben igazság esak' egv van és ami harminc évvel ezelőtt igazság volt. az igazság marad mindmáig. — Ha tehát mi Kossuth, Deák és Eötvös tanaira hivatkozunk, ne térjenek vállvonogatással napirendre ezek fölött azzal, hogy ezek a tekintélyek elmultak. Nem kell szégyenkeznünk azon, ha szivesebben érezzük magunkat Kossuth, Deák, Eötvös eszméinek társaságában, mint azokéban, akik ellen ezek a nagv férfiak héroszi küzdelmet folytattak a szabadság és polgári jogegyenlőség nevében, amely mindennél jobban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország bekerült a müveit világ szivébe. (Zajos helyeslés) Nem fogadhatom el a javaslatot — foly* tatta Gralz —, inert az sérti a jogegyenlőség elvét, amikor az ország polgárai között különbséget tesz aszerint, hogy milyen fajhoz vagy felekezethez tartoznak. Ha egyszer önkényesen letérünk a jogegyenlőség alapelvéről, oly lejtőre jutunk, amelyen nehéz lesz megállani. — De nem fogadhatom el a törvényjavaslatot azért sem, mert az igazságtalanul bélyegzi és alázza meg a magyar polgárságnak egy olyan részét, mely a mai Magyarország felépítésében fontos és hasznos feladatot töltött be A kiegvezés utáni korban néhány előkelő német származású kereskedő mellett főleg zsidók voltak azok, akik Magyarországot az európai gazdasági életbe bekapcsolták s ezzel megalapozták Magyarország példátlan gazdasági fellendülését. — Ha azok — folytatta —, akik a magyar ipart megalkották, nciu végezték volna el nagy munkájukat, ugy azoknak, akiknek a törvényjavaslat most a gazdasági pályákra vezető útját akarja egyengetni, nem volna hová beülniük. — Nem fogadhatom cl a javaslatot azért, mert ez kezdetét jelenti — megengedem, viszonylag enyhe kezdetét — az egyes nagy népek és nagv országok civilizáció iának alapját képező és olt uagyru értékelt elvektől való elszakadását. — Magyarország a silág előtt ugy