Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-08 / 102. szám

16 DÉLMAGY A ROPSZ ÁG Vasárnap, 1938. május 8.' Valódi Merkúr kerékpárok ismét kaphatók. Részletre is. Alkatrészek, gumik. Nagy javítóműhely agtsy • Déry Gépáruliáz A DÉLMAGYARORSZÁG R E G É N Y E i NEGY NEGYED I R T A MAGYAR LÁSZLÓ 58 — Ez is filozófia. Ebben aztán meg is állapodtak cs jókedvűen ballagtak, tovább. IKésőbb a lányokra terelődött a gondolatuk. Arról beszélgettek, hogy nemsokára megesküsznek. Már az egész ház magától értetődőnek tartja, hogy egybekeljenek. Árpád elveszi Rózsikát, Domonkos pedig Lilit. — Ha gyerekeink lesznek, — mondta csillogó szemmel Domi —, azoknak már önmagukban kell elintézniük minden társadalmi problémát. A te fiad önmagában gyűlölheti inajd a zsidót, a magánalkalmazottat, a munkást. Az enyém pedig önmagéban megtalálhatja a svábot, a magyar, a parasztivadékot, a vasutast és a városi tisztviselőt. De az enyém is, a te fiad is megtalálhatja vérsejtjei között a dohánycsempészt is. — Mit nevelsz a fiadból? '— Szeretnék boldog embert nevelni belőle. Hát te? «— Én meg annak a boldog embernek" a /estvérét. •— Tudod mit, neked lányod lesz. Majd összeházasítjuk őket. Igy aztán az unokáink vérsejtjei között helyet kap az egész Viribus Unitis. Azokat sorozzák azután be valamilyen társadalmi, faji, vagy nemzetiségi kategóriába. — Légy nyugodt, be is sorozzák", 3. — Itt mégis csalc jobb. . .. _ . Ezt Bálint Ferkó mondta cs a másik három némán rábólintott. Nem volt ugyan semmi észrevehető összefüggés Bálint megállapítása és a korábbi beszélgetés tárgya között, Bálint nem is fűzött hozzá semmiféle magyarázatot, mégis rögtön tudták mind a négyen, hogy mire gondol. Tulán csak Matinék nem tudta, de a másik három bizonyosan. Hiszen a Koronában ültek, a hazai márványasztal mellett, ahonnan kiláthattak »a kisforgalmú uccára és ha egy kicsit oldalt hajoltak, hát láthatták azt az uccaszegletet is, amely egy távoli olasz városkában valamikor olyan ismerősen vetítődött hazavágyó képzeletük tükrére. Akkor csudálkoztak nnjyon, hogy úgy összekerültek. A Hold-uccai ház három lakója. Összesodorta, együtt tartotta, egymáshoz kapcsolta őket a háború. Csak Matinák hiányzott. Brassóban vesztegelt alig gyógyult fejsebével. De ők, hárman, őszintén szerették volna, ha velük van, ha együtt lehetnének mind a négyen. Csurlálkozva mondogatták egymásnak, hogy idehaza, az öreg Koronában, sohasem ültek még együtt. Nem is jártak a kávéházba. A világháború kellett ahhoz, hogy asztahársakká tegye őket. Most együtt vannak, asztaltársak és egy cseppet sem csudálkoznak rajta. Elég sűrűn járnak kávéházba mostanában. Igy kívánja a Viribus Unitis üzleti érdeke. A kávéház nagyszerű hely. Üzleti öszszeköttetéseket lehet szerezni, üzleteket lehet kötni, meg lehet tárgyalni az ügyeket. És itt néha, titokban, egy-egy szerb cigarettát is el leKet szívni. Jellegzetes illatú füstje elvegyül u sűrű füsttengerben. Finánc legyen, aki kiérezi belőle. Persze, hogy jobb itt, mint abban az olasz városban volt. Mindenkinek jobb. Ha a közvetlen gondok száma meg is sokasodott, ha véres és veszélyes is a kenyérért folytatott harc, de azőrt más, mint az a másik volt. Itt tudja az ember, hogy miért. Itt lehetnek egyéni céljai. Itt érzi azokat, akikért viaskodik. A jelenlétüket, a közelségüket, a szivük dobbanását, a vágyaikat, álmaikat érzi. Ott nem érezhetett semmi mást, csak a szörnyű távolságot és a rettenetes céltalanságot. Hallgatnak mind a négyen és bámulnak ki az ablakon. Mintha csak most látnák először a mindennapos képet. Jönnek-mennefc az emberek az ablak előtt és benn, a füstöemennyezetű kávéház asztalai között is. A sarokbay öreg kereskedők vívják örök alsóscsatájukat. Kopasz koponyájuk fénylik a verejtéktől. Messzebbről a csorba billiárdgolyók finom koccanása hallatszik, ha el nem nyomja ezt a hangot a pincérek lármája, a feketekávés poharak és a tálcák zörgése. A másik sarokban politizálnak a törzsvendégek. Szidják a kormányt és sokallják az adót. Csupa itthoni zaj, meghitt, barátságos lárma, idegzsongitó, pihentető hangzavar. Néznek ki az ablakon, figyelik a járókelőket. Csak Mezei bújik el az újságja mögé. — Nézd csak, — szólal meg hírtelen Gebhardt és megérinti Matinák karját —, odanézz. Matinák néz és látja, hogy az ablak előtt lassan elsétál egy összesimuló fiatal pár. Az ő RÓzsikája, meg Mezei Árpád. Most Matinák érinti meg Mezei karját és mutat kifelé. A két apa arca megértően mosolyog, Bálint pedig ismét az olasz kávéházra gondol és képzeletében látja az ablak előtt a frissen érkezett önkéntest, Gebhardt tanácstalanul nézelődő fiát, akit az utolsó transporttal parancsolt ki a háború poklába a császár parancsa. — Igy mégis csak jobb — mondja hangosan és a töbiek mosolyogva bólintanak rá. —. Mikor esküsznek? — kérdi Gebhardt Péter. — Még nem beszéltünk róla, — válaszolja Mezei. — De azt hiszem, még az idén. — Domonkosék sem várnak már sokáig. i— Nincs is értelme a sok várakozásnak, — teszi hozzá Bálint. — Novemberre talán kinevezik a fiút. — Lilike is bízik abban, hogy megválasztják tanítónőnek. Kettőjük fizetéséből már megélhetnek valahogy. Legalább elkezdhetik az életet. Ismét hallgatás következik. Mindenki a jövőre gondol. Azt találgatja, szebb lesz-e, jobb lesz-e a fiatalok élete, mint amilyen az övéké volt. Igaz, hogy ők nehezebbek kezdik, de talán majd könnyebben folytathatják. Ahogy így ábrándoznak, az asztalhoz lép a Schwnrcz úr. A kis púpos. Érdekes, ismert figurája o városnak. Nvuutalan természetű. fürge emberke, aki fáradhatatlanul"cipeli éjjel-nappal púpját és apró-cseprő üzleteket köt. Gyufát, levelezőlapot, könyveket árul. Titokban pornográf képeket is. Mindig rejteget néhány ilyen üldözött mulatságot hatalmas zsebeinek mélyen és ha megfelelő médiumot sejt egyik-másik öregúrban, diszkréten meg is mutatja, föl is kínálja. Hordárés postásszolgálatokat is teljesít. Üzeneteket hoz és válaszokat visz. Üzletek nyélbeütésénél segédkezik. Tippeket ad. Ötletei vannak. Állítólag leskelődik is a féltékenyebb természetű férjek számára. Kilesi feleségük titkos útjait és lelkiismeretesen referál megfigyeléseiről. Sok válóperben töltötte már be a koronatanú szerepét. De sorsjegyárúsítással is foglalkozik. Nagyszerűen ért hozzá. Ugy ad el minden egyes sorsjegyet, hogy szinte garantálja hozzá a főnyereményt. ("A<?a "réioJ) Szeged sz. kir. város fii. bizottságának közgyűlésétől. 81-1938. közgy. sz. Hirdetés Szeged sz. kir. város th. bizottsága 1938 május hó 4-én és 5-én tartott rendes közgyűlésében a következő közérdekű határozatokat hozta: 1. Vitéz Gömbös Gyula felállítandó emlékművének költségeire 500 P hozzájárulást szavazott meg. 2. Dr. Kemcnesy Tibort életfogytiglan tanácsnokká választotta meg. 3. A közigazgatási bizottságba egy tagot választott. 4 A város tisztviselői és alkalmazottai létszámáról szóló szabályrendelet módosított részeit kihirdette. 5. A város üzemeihez két üzemvezetői állást szervezett. 6. A fehértói halászcsárda építésére hitelt engedélyezett. 7. A fűszer-paprika kikészítő iparról szabálybályrendeletet alkotott. 8. A piaci és vásári szabályrendeletet módosította. 9 A Szeged-Vidéki Gyümölcstermelők Egyesületének segélyezésére póthitelt engedélyezett. 10 A gyámpénztári szabályrendeletet módosította. 11. A temetőről és ravatolzásról szabályrendeletet alkotott. 12. A bábasegedelem biztosításáról szabályrendeletet alkotott. 13. A város háztartásának 1937. évi zárszámadását tudomásul vette és a felmentvényt a felelős számadók részére megadta. 14. A nyugdijszabályrendeletet módosította. 15. A Magyar Altalános Takarékpénztár rt.-nál és a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank rt.-nál fennálló IViggőkőlcsöiit meghosszabbította. 16 A fehértói halgazdaságoknál felmerült költségekre póthitelt engedélyezett. 17. A Tiszaparti Halásztársaság partjavadalnii diját átalány ősszegben állapította meg. 18.. A szervezési szabályrendelet kiküldési illetményeket szabályozó szakaszait módosította. 19. A Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó rt. igazgatósága és felügyelő bizottságába egy-egy tagot jelölt ki. 20. A volt házákezelésü sziuházOzem veszteségeit töröl le. 21. Néhai Ilirhágcr Ferenc árvatári adóstól e gyámlári tartalék alap javára megvásárolt ingatlan másik részének eladásához hozzájárult. 22. Széchenyi Lajos gazdasági intéző részére az általa kezelt gazdaság tiszta jövedelméből jutalékot állapitolt meg. 23. A Szabadtéri Játékok rendezésének költségeire további hitelt engedélyezett. 24. A Szegedi Dalárda és Oratórium Egyesület részérc segélyt állapított meg. , 25. A vízvezeték tartalék alap, a közlegelő alap, a Mészáros György és Szabó András féle alapítvány, az árvaházi alap, a szegény alap, a társadalmi szegjény alap, dr. Aigner Károly-féle, az özv. Lichtcncgger Gyuláné-félc, a Peternelly Lajos-féle a Sáry János és neje-féle I, TI, III. V. és a dr. Somogyi Szilveszter-féle alapítványok 1937. évi számadását felülvizsgálta .s a felmentvényt o lárkczelők részére megadta. Ezen közgyűlési véghatározat ellen a kihirdetés megjelenését követő naptól számított 15 nap I alatt a polgárme-sleri hivatal utján benyújtható jogorvoslatnak van helye. Szeged sz. kir. város tb. bizottsága 1938. évi I május hó 5-én tartott üléséből. • Dr. Pálfy József polgármester.