Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-08 / 102. szám

D f 1 MA 'YAROR'sZÁG <«zl a reményét fejezi ki, hogy Mussolini mér­séklő befolvását a megenyhülés érdekében veti latba. Érdekes a -Főúrnak az a londoni .jelentőse, amely szerint Mussolini közölte Londonnal, hogy olyan középeurópai összeütközés esetén, amelybe Anglia is belesodródnék, Olaszország semleges álláspontra helyezkednék. Olasz részről hir szerint, Hitlerrel is közölték Mus­solini erre vonatkozó.elhatározását Mussolini és Hiilev beszéde a Paíaxzo Veneziában „Örökre és ax uf érinthetetlennek tekintjük a római állam germán birodalom köxös alpesi határút" Róma, május 7. Hitler tiszteletére szombat­ra tervezett nagy légi parádét elmosta az eső. A felhők olyan alacsonyra ereszkedtek, hogy a felvonulásból semmit nem lehetett volna látni, ezért ugy határoztak, hogy a légi gya­korlatot és a tyrreni tengerparton tervezett lő­gyakorlatot vasárnapra halasztják, feltéve, ha addigra megjavul az idő. Hitler a szombat délelőttöt a Forum Roma­num, a Via Appia és az ókori Róma többi ne­vezetességének a megtekintésével töltötte. Ez U It volna eredetileg a vasárnapi program. Esle a Venezia palota egyik legszebb ter­űiében, a „Harcok" termében folyt le az a disz­lakoma, amelyei) Mussolini és Hitler clmoji­dotla pöhárköszöntőjrt. A vendégek négy asz­talnál ültek, a főasztalnál egymás mellett Hit­ler és Mussolini. Részt vett a vacsorán az egész hivatalos Olaszország, ott voltak a mi­niszterek, a katonai főméltóságok és az állami elet vezetői. Mussolini beszéde Mussolini pohárköszöntő.jében a követ­kezőket mondotta: Vezéri A legszívélyesebb örömmel tolmácso­lom önnek a magam, a kormány és az olasz nép üdvözletét Róma varosában, amely ha­gyományának és Fiatahnának dicső fényével fogadta önt. Az ön római látogatása teljessé tette és megpecsételte az egyetértést a két or­szág között. Ez az egyetértés, amelyre szilárd .akarattal törekedtem és amelyet állhatatos­sággal felépítettünk, az önök forradalmában és a mi forradalmunkban gyökerezik és erejét a két népet egybekötő világnézeti közösségből kapja és történelmi feladata van a két nép tartós* érdekeiben. — Ugyanazzal a hitlel és ugyanazzal az aka­.atlal harcolt Németország és Olaszország, hogy megalapozza egysegét. Dolgoztak, hogy szilárddá és biztossá tegyék ezt az egységet és a legutóbbi időkben kiszabadították magukat a bomlasztó ideologiák roncsából. A népi kor­mányzat jellemzője ennek az évszázadnak. Ezen a történelem által kijelölt uton halad­nak együtt népeink a lojális államokkal és az­zal a meggyőződéses bizalommal, hogy a bé­ke és a két nemzet közötti egyetértés mostani éveinek eseményeiben kiállta a próbát. _ A fasiszta Olaszország — folytatta — csu­pán egy etikai törvényt ismer a barátságban, azt, amit a Májusi mezőn kifejtettem. Német­ország és Olaszország együttműködése erre a törvényre hallgat, erre hallgat most és erre fog hallgatni a jövőben is. Az együttműködés előfeltételeit és céljait, amelyet a boriin ró­mai tengely szentesit, mindig ós nyíltan aicc­erősitettünk. — Németország és Olaszország maga mögött Iiagyta azokat az utópiákat, amelyekre Európa sok nemzete sorsát bizta. Egymás között és másokkal a nemzetközi együttélés olvan rend­jét kerestük meg, amely mindenki számára egyúttal hatályosabb biztosítékokat képes lét­rehozni az igazságosságra, a biztonságra és a békére. Ezt azonban csak ugy lehet elérni, ha loyálisan elismerik minden egyes népnek élet­re, munkára és védelemre való elemi jogait és ha a politikai egyenjogúság a megalapozott és meghatározott történelmi erők valóságán nyugszik. Meg vagyok győződve, hogy Euró­pa népei ezen az uton tgiálják meg a nyugal­mat és azt a bekét, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az európai kultura alapjait megóvja. Mussolini felszólalása után a zenekar a né­met himnuszt és a Horst Wcssel dalt játszot­ta; Hitler beszéde Hitler a következő bczéddel válaszolt: — Ugyancsak mélyen megindulva köszönöm önnek üdvözletének azokat a szívhez szóló szavait, amelyeket egyúttal az olasz kormány és az olasz nép nevében hozzám intézett. Bol­dog vagyok, hogy itt lehetek Róma városiban, amely páratlanul tiszteletreméltó múltjának bizonyságaival egyesíti az ifjú fasiszta Olasz­ország batalomtel.jes jeleit. Attól a pillanat­lói fogva, amidőn olasz földre léptem, min­denütt a barátság és rokonszenv légkörét érez­tem, amely egészen boldoggá tett. Ugyanazzal a bensőséges megindultsággal köszönti a né­met nép az ön személyében a Taslszla Olasz­ország megteremtőjét. — Németországnak és Olaszországnak azonos érdekei és a világnézeti közösség szorosan egy­be fiizi őket, ezzel Európában 120 milliós blokk ke­letkezeit — folytatta. Ezek el vannak határozva, hogy megóvják örök életjogaikat és szcmbeáHanak mindazokkal az erőkkel, amelyek megkísérelnék, hogy szembehelyezkedj enek természetes fejlődésük­kel. A megnemértés és a visszautasítás világa el­leni harcban, amelyet Németországnak és Olasz­országnak vállvetve folytatnia kellett, fokozatosan/ szivélyes barátsággá fejlődött a két nép között. E ha átsdg szi'árdsdga bebizonyosodott a legutóbbi évek eseményei során. .— Duci! A nxult ősszel ön Boriinben a Má­jusi mezőn igy fogalmazta meg ezt az etikai tör­vényt: »Szent tő. vény előttem és a fasiszta Olasz­ország előtt, világosan és nyíltan beszélek, ha egy barátunk van, végig vele együtt haladunk.« Német­ország nevében én is ezt a törvényt vallom. Ma ezt válaszolom önnek: Már két ezredéve annak, amennyire tudjuk, hogy a rómaiak és a germánok a 'történelem folyamán dső ízben találkoztak. .Vraikor most itt állok az eraberLég történelmé­nek e legtiszteletreméltóbb földjén, átérzem an­nak a sorsnak a tragikumát, amely egykor elmu­lasztotta. hogv erek között az annyira tehetséges Vasárnap, 1938. május 8: és értékes fajok kőzött világos határvonalat húz­zon. Sok nemzedék kimondhatatlan szenvedése volt ennek a következménye. Ma csaknem kétezer esz­tendő után, hála az ön történelmi munkásságá­nak -Benito Mussolini, a római állam a távolt ha gyományokból uj életre kcH s önöktől északra! sok törzsbői uj germán birodalom keletkezett. Két! évezred után mindketten, akik most közvetlen szomszédolóid váltunk, elismerni akarjuk azt a természetes határt, amelyet a Gondviselés és a tör­ténelem a két nép számára látható módon meg* vont. A két nemzet életerejének világos elkülö­nítésével ez a halár azután Olaszország és Német-, ország számára nemcsak a békés, biztos, tartóé együttműködés boldogságát fogja lehetővé tenni, hanem a kölcsönös segítség és támogatás mind­annyiunkat is fogja szolgálni. — Rendíthetetlen akaratom és ezt hagyom a né­met nép számára, hogy ezért örökre érinthetet­lennek tekintse a kettőnk között terjedő termésre• tcs alpesi hutá t. Tudom, hogy akkor Róma és Gcrmánia számára nagy és áldásos jövő vár. ön és az ön népe a döntó napokban megtalálta a barátságot Németország irányában: én és az én népem ugyanezt a barátságot tanúsítja Olaszország iránt nehéz óráiban. 4 lasz uralkodó látogatást fesz NemefországDan London, má jus 7. A Central News ugy értc­,sül, bogy Hitler meghívta III. Viktor Emá­nuel olasz királyt, hogy látogasson el Német­országba. Az uralkodó a meghívást elfogadta, a látogatásra valószínűleg még a nyár végén sor kerül. Az uralkodót németországi útjára a királyi család több tagja, közlük az olasz trónörökös is elkíséri. Darányi miniszterelnök; Felforgató törekvések sohasem fognak érvényesülni ebben az országban" 99 Budapest, május 7. Szombaton délben száztagú ceglédi küldöttség kereste fel Darányi Kálmán miniszterelnököt, aki a küldöttséget Mikccz ödön igazságügynriniszter és Rákóczy Imre sajtófőnök társaságában fogadta. Sárkány Gyula ceglédi pol­gármester üdvözlő szavaira a miniszterelnök vá­laszában a következőket mondotta: — Amikor a kormány az úgynevezett győri programban lefektette a közeljövő célkitűzéseit és megjelölte azokat az eszközöket, amelyeikkel a meghatározott célokat elérni kívánja, a magyart nemzet legközelebbi szükségleteit vetto fontolóra! és ezek megoldására igyekezett megtalálni a le­hetőséget. Az ország a béke álláspontján, a béke fentartása mellett van, de a békét is csak ugy lehet fentartani, ha erős hadsereggel rendelkezünk. Honvédségünk korszerű fejlesztésére irányuló tö­rekvésnek tehát minden egyebet meg kell ctóznta. Erre a célra semmiféle dldozalof nent szabad so­kalnunk és meggyőződésem, hogy ezt az ország minden fia át Is érzi a mai időben. >— A másik törvényjavaslatot — folytatta —< a társadalmi és gazdasági egyensúlyról a szüksé­gesség hozta magával, mert törvényes uton kell ezt a kérdést megoldani. Fajbeveróssel, rendzava­rással semmit sem lehet elérni. Felforgató tCrptr­vósek sohasem fognak érvényesülni ebben az or­szágban, mert jnegvan a nemzetben az erö, hogy kilökje magából azokat, akik ilyen célokra akarjál: igénybevenni a nemzetet azéit, hogy saját ma­gukat emeljék fel. "

Next

/
Thumbnails
Contents