Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-06 / 100. szám

Péntek, T93& mójira 5. DE CM AGYAR ORSZ'ÁG . 3 Egy házaspár drámája a közúti hidon Együttesen öngyilkosságot határoztak el, a férj beug­rott a Tiszába; feleségének nem volt erefe követni férjét, súlyos idegrázködtatást kapott (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délután a Közúti hidról a Tiszába vetette magát Grünhut Zsigmond 47 esztendős Margit-ucca 8. szám alatt lakó fogtechnikus. A zuhanásra figyelmesek lettek a hajósok, többen csónakba ültek, a fuldokló után eveztek, sike­rült is az utolsó pillanatban elérniök és ki­menteni a vízből. Mialatt az izgalmas mentés folyt a Tiszán, a hidon kétségbeesve szaladgált a fogtechnikus felesége. Kiderült később, hogy a házaspár együttesen szánta rá magát az öngyilkosság elkövetésére és ugy állapodtak meg, hogv mind­kelten a Tiszába vetik magukat. Elmentek a Közúti htdra, rövid tanácskozás után a férfi átvetette magát a korláton. A szerencsétlen asszony megdermedve nézte férje küzdelmét a habokkal és elvesztette bátorságát, ugy, hogy nem mert férje után ugrani. Á fogtechnikust a mentők a belgyógyászati klinikára vitték, állapota súlyos, életveszé­lyes. Az asszony is súlyos idegrázkódtatást kapott. A rendőrség az esti órákig még egyikü­ket sem tudta kihallgatni, egyelőre nem tud­ják, hogv miért akarlak mindketten meghalni, valószínűleg anyagi gondok miatt keresték a halált. A második asszony WILLY FORST poétikus íl'mie. A film ártás igazgyönarve. tfAwÁ Szombat A zendai fogoly az United Artista' gigantikus flím;e Ronald Colmannal Roiuérnci Szombattól DEl^Iöal A sima kereszt a magyar kereszténység egyetemes jelképe Rendelet a középületeken alkalmazható jelvényekről Budapest, május 5. Á minisztérium a követ­kező rendeletet adta ki a közhatóságok, közhi­vatalok és közintézmények épületein és helyi­ségeiben alkalmazható jelvényekről: 1. Közhatóságok, közhivatalok, közin­tézmények épületein és helyiségeiben a magyar állam címerén és az egyágu egy­szerű kereszten, mint a magyar keresz­ténység egyetemes jelképén felül csak köz­ségi, város törvényhatóság, illetve az inté­zel, intézmény, iskola, üzem címerét sza­bad kifüggeszteni. 2. Az első szakasz rendelkezése nem vo­natkozik az egyházi és hitfelekezeti ha­tóságokra és azok intézményeire, amelyek épületein, helyiségeiben saját jelvényeiket "" jelképeiket, megfeszített Megváltót, es kiskeresztet, kelyhet, Luther-rózsát, sfb., minden korlátozás nélkül alkalmazhatják. 3. E rendelet kihirdetése napján lép élet­be és végrehajtásáról az érdekeli minisz­ter gondoskodik. A polgármester betlltfa a városi llszlviselőh hortesiatogatásat 15 állási iöií be a juniusi közgyűlés (A Délmagyarország munkatársáról.) A szer­dai közgyűlés betöltötte az ölód.k tanácsnoki állást, tanácsnokká választotta ur. Kcrae­nesy Tibor tb. tanársnokot, a népjóléti ügy­osztály vezetőjét, akinek megválasztásával megüresedett egv elsőosztályu aljegyzői állás. Az uj elsőosztályu aljegyzőt valószínűleg a ju­niusi közgyűlés választja meg. A juniusi köz­gyűlésen különben igen.sok tisztviselőválasz­tás lesz. Mintegy tizenöt állást tölt be akkor a közgyűlés, amely adótisztekel, irodatiszleket és kezelőszemélyzetet választ. Ezeknek a már régebben megüresedett állásoknak a betöltésé re nemrégen érkezett meg a belügyminiszteri engedély. A törvények értelmében a pályáza­tot csak akkor lehel kiírni, ha a város a mi­niszter leiratát előzetesen bemutatta a köz­gyűlésnek. Mivel a leirat a legutóbb tartott r-endkivüli közgyűlés után egv nappal érkezett meg, a város hatósága a bemutatás müveletét már nem végezhette cl. ezért maradtak le ezek a választások a tavaszi közgyűlés napirend­iéről. Dr. Pálfy József polgármester most kijelentette, hogy a pálvázatot hamarosan ki­iria és a iuniusi közgviilés igv minden aka­dály nélkül megválaszthatja az uj tisztvise­lőket. A mostani tanácsnokválasztással kapcsolat­ban több nanasz érkezett a polgármesterhez a városa tyák köréből, a tótba'tolt körletén miatt. ívé o*l Mosei Ma ntoOAra Pillanalnvi pénzzavar A | Korzó Mozi Mi n'n'i ra 9 Chrrl!© Chm-nal VESZPRÉM AZ EZERÉVES VAROS ÉR KORNYÉKE . A városházán az a hir terjedt el, hogy a pol­1 gármester szigorú rendelkezéssel kiván véget [ vetni a kilincselés rendszerének. Erre vonatko­, zólag a következőket mondotta a polgármes­I ter: — A hozzám érkezett panaszok alapján fog­lalkozom azzal a gondolattal, hogy rendeleti­leg tiltom el a tisztviselői állások pályázóit a tövényhatósági bizottsági tagok látogatásától, mert ez a lehetetlen rendszer kellemetlen a városatyákra is, de kellemetlen a pályázókra is, mert ezek a kényszerű látogatások bizony megalázkodással járnak. Valószínűleg ki­adom a tiltó rendelkezést, amely aztán végei vet ennek az áldatlan rendszernek. Az a pá­lyázó, aki a rendelkezés ellenére is korteslálo­gatásokat tenne, igen súlyos fegvelmi vétséget követne el, aminek esetleg a jelölésnél is kö­vetkezményei lehelnének. Hltfer Olaszországban Róma, május 5. Hitler és Mussolini szer ági tanácskozásaival -foglalkozva, az olasz lapok hangsúlyozzák, hogy a berlin-római tengely töréséről szó som lehet. Hamisnak minősítik a külföldi lapoknak azt a beállítását, mintha a szabadkéz politikája annyit jelentene, hogy Németország és Olaszország külön utakra tér­nek. de ugyanilyen téves az a híresztelés is, hogy Olaszország és Németország megállapo­dott egymással a világ feloszlására nézve. Né­metországnak főleg az Északi-tengeren. Kelet­curópában, a Dunainedenrébon és a Balkánon vannak érdekei és ezeket az érdekeket Olasz­ország teljes mértékben tiszteletben tartja. il sinajai konferencia Sinaja, május 5. A kisantantértekezlet csü­törtöki ülésén az általános európai helyzet megvizsgálása után foglalkoztak a kisebbségi kérdéssel, a zsidókérdéssel és Svájc semleges­ségének kérdésével. Történtek utalások a kis­antant s Magyarország viszonyára is. Foglal­koztak az Egyesült-Államoknak azzal a kez­deményezésével, hogy rendezzék Ausztria és Németország egyesülése után külföldre mene­kült osztrák zsidók ügyét. Megállapították, hogy a zsidókérdés nem szőritkozhatik kizáró­lag az Ausztriából elmenekült zsidókra, hanem a rendezésnek ki kell terjednie Romániára, Jugoszláviára és Csehszlovákiára is. Bárdossy László, bukarcsli magyar kö­vet Sinajában tartózkodik és közelről figyeli az eseményeket. A bukaresti lapok egyöntetűen megállapít­ják, hogy a sinajai értekezleten a leghatáro­zottabban leszögezték a Magyarországhoz való közeledés szükségességét. Sinaja, május 5. A kisantant sinajai érte­kezlete csütörtökön délután véget ért. Sztrájk után Magánosok elleni erőszak vétsége miatt 14 napra ítéltek két munkást (A Délmagyarország munkatársától.) Ámult évben építőipari sztrájk zajlott le Szegeden. A sztrájknak csütörtökön folytatása támadt a törvényszék Sára y-tanácsa elött. Amikor a sztrájk kitört, egyesek nem tartották be a sztrájkot, egy kisebb építkezésnél három sztrájktörő dolgozott. Amikor erről tudomást szereztek a sztrájkoló munkások, felkeresték ezeket és a vádirat szerint fenyegetésekkel kényszeritették őket a munka abbahagyására. Két munkás abba is hagyta a munkát és a sztrájkotokkal együtt bementek a Munkásott­honba, később azonban visszatértek munka­helyükre. Áz ügyészség minősített zsarolás és magá­nosok elleni erőszak miatt adott ki öt munkás ellen vádiratot. Ezek közül a csütörtöki főtár­gyaláson ketten ielentek meg: B ő r c s ö 1? Ferenc és Kása József. Tagadták bűnösségü­ket és kijelentették, hogy nem kény.szeritettéle fenyegetésekkel a dolgozókat a munka abba­hagyására, csupán figyelmeztették őket. hogy­ha nem tudnák, hát sztrájk van. A kihallga­tott'tanuk a vádlottak ellen tettek vallomást. Dr. Goltner Dénes ügyész eloifcllc a vád­lottakkal szemben a zsarolás vád iát. csupán magánosok elleni erőszak cimén kérte meg­büntetésüket. Dr. V a 1 e n t i n v Ágoston és dr. Szécsi Gvörgv védők felszólalása után a biróság a vádlottakat fejenkint 14—14 nani fogházra ítélte. féláru utazási igazolvá ny /zegedi ipari Vásárra ©a SS ®*1> *

Next

/
Thumbnails
Contents