Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-04 / 98. szám

' 2 DÉLMAGyAROPC7AG 5zerda, 1936. május Al Izgalmas nyolcórás ülés a Házban Sulyok Dezső ujabb beszédében feniariolia a Sxálasi-leleplexés minden adatát és Jelkér te a belügy minisztert, őogy vizsgálja meg a Ház asztalára lelett okmányokat — „Adataimat nem íudiák megcáfolni" Budapest, május 3. Sztranyavszky Sándor elnök tiz órakor nyitotta meg a képviselőház keddi ülését. V á r. s o n v • János a sajtórendészeti javaslat folytatólagos vitája során rámutatott arra, hogyha u lapulupitás joga a kormánytól függő jog, akkor nem beszelhetünk sajtószabadságiól. Felhívta a kormány figyelmet arra, hogy a szabadosság 1918-ban a Vörös Újságban tombolt és ma egyes újságokban ugyancsak a szabadosság érvényrejutását latjuk. A kormány pedig nem lép fel elég erélyesen ilyen tünetek ellen. Fz a törvényjavaslat felvonul a bátor, sorsdöntő magyar problémákhoz nyúlni merészelő irók ellen. Esztergályos János: E javaslat alapján a jövőben még a bibliát sem lehetne kiadni. Nagv Emil: Fájdalmas minden olyan rendszabály, amelv csak némiképen is érinti a sajtószabadságot. Mégis kénytelen elfogadni a javaslatot, meri szerinlc a változott viszonyoknak következtében nem lehet kitérni előle. Történelmi visszapillantásai során megállapította, hogy a szabadelvűsig nagy erkölcsi értékeinek vajéra váltásában, a törvény előtti egyenlőség, az egyéni szabadság kivívásában óriási szerepe volt a sajtószabadságnak. Ru peri Rezső volt a következő felszólaló, aki megállapította, hogv a javaslat csak növeli az uszitó sajtó veszélyét, mert urm az uszjló sajtót szabályozza meg, hanem csak arra alkalmas, hogv a tisztességes ellenzéki sajtó njfgrendszabálvozását legve lehetővé. (Zajos helyeslés a bal é.s szélsőbaloldalon.) A zugsajtót nem lehet megfékezni azzal a rendelkezéssel, hogy köteles példányt kell eljuttatni minden lapszámból az ügyészségre, mert az uszitó sa'tó, néhány szubvencionált orgánum kivételével, eddig sem kérte a terjesztési engedélyt. A zugsajtó és a zsaroló sajtó megfékezése esak ürügyül szolgál arra, hogy az időszaki sajtóval szemben a kormánynak megadják az önkény lehetőségét. A zugsajló megjelenését rendészeti uton is meg lehet akadályozni és a fennálló törvények komoly alkalmazásával is elejét vehetik az izgatásnak. Szembeszállt azzal a feltevéssel, mintha a munkásságtól kellene félteni az ország rendjét. A rendet csak a csőcseléktől és ennek vezetőitől kell félteni, akiknek semmi közük a komoly munkássághoz. R u p c r t Rezső beszéde végén azt hangsúlyozta, hogy ezzel a törvényjavaslattal megölik a magyar irodalmat. Madách „Az ember tragédiájának'* megjelenését az ügyész ma nem engedélyezné. — A színházakban ma nem lehetne játszani a legnagyobb magyar drámai müvet. Kóthly Anna: Tiborcz panaszát sem lehetne megírni. S u r g o t h Gyula a következő szónok. Még mielőtt elkezdene beszélni, ezt kiáltja feléje M a 1 a s i t s Géza: _ Na, most jön a legméltóbb szónok, aki előre elkészítette az Ítéleteket! S u r g o l h Gyula: Ez nem tartozik ide! Ezután a könyvek megjelenésével kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozik. Rupert Rezső: A pornográf rondaságok ellen kell védekezni! Surgoth Gvuta: Ez nem tartozik ide! Most kitör a vihar. Az ellenzéki képviselők kórusban kiáltoznak Surgoth felé. A nagy zaj 1 ban csak Rupert Rezsó szavait lehet érteni. Rupert Rezső ezt kiáltja: ön egy romlott lelkű, erkölcstelen ember! A legdisznóbb viccekkel traktál mindenkit a folyosókon... és pornográf könyveket árusított! Szénen néz ki az a kormány, amelyiket maga védi Surgoth Gvuta: Ez szemtelenség! Szégyelje magát! (Hangja elvész a zajban.) Malasits Géza: Minden szóról szóra igaz, amit Rupert mondott. Kornis Gyula elnök rendreutasította Rupert Rezsőt és Malasits Gézát. Sulyok Dezső beszéde Félhárom ulán került sor Sulyok-Dezső nagy érdeklődéssel várt beszédére, amelynek st.rán válaszolt Ilubay tegnapi érvelésére és megcáfolta a Szálasi-okmányok ügyében tett kijelentéseit. A javastatról először ezeket mondotta: —- Magát a célkitűzést helyeslem, dc a javaslatban levő eszközöket nem tartom jóknak. Véleményem az, hogy egy politikai lapban élesen el kell különíteni a véleményt, állásfoglalást tartalmazó részt attól a résztől, amely tudósitás, beszámolás. — Előfordul — folytalta — bogy másró! beszélnek mint amiről beszélni kellene. Klasszikus példá ja ennek u Szálasi-fclc ügy. Én adatokat tettem a llá/ asztalára ... Egy hang a szélsőjobbról: Hamisak. Sulyok Dezső: Nem hamisak, az első betűtől az utolsóig megfelelnek a valóságnak. A tovgsbcrényi kerület kénviselöfe állításaimat nem ludla megcáfolni. Fhelvell olyanokat cáfolt, amiket én nem állítottam. Az larlozij; a dolog lényegéhez, hogy a tizenegy okmánv, .unelvet a Ház asztalára leteltém, alakilag és tartalmilag fedi-e a ?alóságot, igen, vagy nem? Ha jlandó vagyok a legilletékesebb fórumnak a belÜgy miniszter urnnk u döntését ki. kérni. — Itt, enöl a helyről kérem, hogy vizsgáltassa meg ezeket az okmányokat és azután a közvélemény tájékoztatására adjon ki hivatalos nyilatkozatot, hogy ezek az adatok megfelelnek-e a valóságnak, Igen-e, vagy sem? — Azok az adatek, amelyeket a képviselő előhozott, nem alkalmasak az én adataim megcáfolására. — Csak a logkiáltóbb példakat hozom ide. Én leteltem a Ház asztalára hiteles kivonatban ifjahli Szálasi Ferenc születési anyakönyvi kivonatát, amely szerint 1897. január 6-án születelt Kassán. Magyarországon 1895. október 1-től kezdve állami anyakönyvek a hitelesek. Ezzel szemben képviselőtársara leiette ide Szálasi Ferenc keresztelő bizonyítványát, lehát egy egyházi hutóság bizonyitványát. Azt hiszem, nem lehet vitás, liogv ha az egyházi és állami anyakönyv 1895. október 1. utáni időkre vonatkozó adatai egymástól eltérnek, akkor az állami anyakönyv a hiteles és a valódi. — Miután én az állami anyakönyv hiteles példányának kivonatát hclvcztcm ide a Ház asztalára, az abban foglalt fel jegyzéseket mindenki köteles hitelesnek elfogadni. _ A képviselő ur — folytatta — becsatolta az erzsébetvárosi elöljáróság állal kiállított honossági bizonyitványt. Az 1879. évi E. tc. óta \tH*varorszáeoii honossági blzonvityány ktál'ttásém a belirévniinhzter van hivatva, tétéit nem valumcly városi, vagy községi hatóság. — Csalóim a képviselő ur a miskolci yc. gyesdandár parancsnokság állal kiállilolt állampolgársági bizonyítványt. A vegyes dandárparancsnokság állampolgársági bizonyítvány kiállítására nem alkalmas. A bemutatott cllenakták nem alkalmasak az én bizonyítékaim megcáfolására. Olt van a magyar anyakönyvi kivonat, amely azt mondja, hogy a magyar anyakönyv tartalmát idősebb Szálasinak németül magyarázták el és nevét németül irta alá az 1897. januárjában Kassán. — A képviselő ur — folytatta Sulyok" —, örmény nyelven vezetett örmény katolikus! anyakönyvekről kiállított tatlnnvelvü másolatot mutatott bc. Ila egy latinnyelvül másolatot mutatnak be örmény eredeti okiratról, akkor ez nyilvánvalóan fordítás, a fordítás hitelességéért pedig igazán nem lehet jótállni, akkor, amikor én eredeti örmény írással, szó és betű szerint annak az örraénv anyakönyvnek hiteles másolatát mutattam be. •— Én nagyot kockáztattam, ha kiderül, hogyf adataim hamisak. Nekem akkor cl kell tűnnöm a magyar közéletből. Tessék megvizsgálni ezeket az okmányokat. Sulyok Dezső ezután a javaslattal foglalkozott; — A népet forradalomba vInni: egyenlő a nemzet elárutásával. —- mondotta. Párhuzamosan kell menni cjjy rendőri intézkedésnek, egy gyorsirainu szociális átalakulással. A röpcédulák irői nem fogják bemutatni a röpcédulákat, ezért a javaslatot ebben a részé tan nem tudom elfogadni. — A zsidó törvényjavaslattal kapcsolatban1 az a kijelentés hangzott el, hogy nem érinti az egyenjogúság elvét. Ennek a javaslatnak tárgyalása során is azt mondják, hogy ezek az intézkedések nem érintik a sajtószabadságot.. Dehogyis nem érintik. Tulajdonképen elveszik a sajtószabadság lényegét, mert dc faclo bevezetik uz előzetes cenzúrát. Sulyok ezután arról beszelt, hogy csak-1 ugyan szükség van arra, hogy a röpcéilutaözónt, amely elárasztja a magyar társadalm i', letörjék, mert ez a röpcédulafront az ellenféli nek: a mai hivatalos magyar államnak az ön© bizalmát akarja letörni és amikor letörte, piegfelelő pillanatban torkára akarja tenni kezétJ Ezcrt kell letörni a röpcédulafroulot. Ne akarjon itt mindenki más politikát csinálni és a régi, ősmagyar lakosságot másodrendű állampolgári sorba taszítani. Mi min-, dig szeretettel fogadluk vendégeinket. Szent István óta a magyar nép befogadott mindenkit.' aki idejöl' hozzánk, és velünk egy fedél alatt akart élni. Nemzetünk legjobbjai kerültek ki idegen vérből, hogy csak a legjobbakra, Rá© kóczira, Petőfire, Munkácsira utaljak. — Mint magyar, mint született ősmagyar —^ fejezte be beszédét — nem tűröm azt, hogy: bárki ennek a nemzetnek nemzeti voltát ketJ ségbe vonja. Legyünk egyek, mert különben a kótyagos, semmi igazsággal alá nem támasztott tanok meg fognak bennünket mételyezni. { C s o ó r Lajos a javaslatot nem farija jó-i nak, amely nem mondja meg nyíltan, hogy) teljesen ki akarja szolgáltatni a sajtót az államnak, ezért nem fogadta cl a javaslatot. Proppcr Sándor azzal kezdte beszédét/ hogy a régi sajtótörvény is éppen elég szigorít volt. A törvényjavaslat a parancsuralom halárán mozog. Védelmébe vette a falukutató iró© kat, ezekre nem lehet azt mondani, hogy tuH zók, vagy bolsevisták. Drobny Lajos szerint szükség van a ja-i vaslatra. A mai szükséghelyzetben — mondotta — fontosabb a nemzet egyetemének az érdeke, mint az irók egyéni kívánságának honorálása. Hubav Kálmán szerint, amikor a javasw lattal az állam rendjét akarja megóvni a kormány, bizonyos szempontból igen liberálisait kezeli a kérdést, amikor nein teszi kötelezők ó a budapesti lapengedélyekre a revíziót. •A Ház ezután az elnök napirendi indítványát elfogadta. Szerdán délelőtt folytatják a javaslat vitáját és az interpellációkra délután fél hat órakor térnek át. Az ülés személyes kérdésben történt felszólalásokkal ért véget. Haám Arthur hivatkozott a képviselőház könyvtárában található adatokra, amelyek szerint Propper Sándor. Farkas István, Pever Károly tagiai voltak J szövetséges tanácsok országos gyűlésének. > Propper Sándor ezzel szemben kiielentelte, hogv a szovjet alatt semmiféle hatóságnak és testületnek tagja nem volt és ismételtért hangoztatta, liogv aki ennek' az ellenkezőjéí állilia, az tudatosan rágalmaz. Az ülés fél T\ órakor ért véget.