Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-04 / 98. szám

' 2 DÉLMAGyAROPC7AG 5zerda, 1936. május Al Izgalmas nyolcórás ülés a Házban Sulyok Dezső ujabb beszédében feniariolia a Sxálasi-leleplexés minden adatát és Jelkér te a belügy minisztert, őogy vizsgálja meg a Ház asztalára lelett okmányokat — „Adataimat nem íudiák megcáfolni" Budapest, május 3. Sztranyavszky Sándor elnök tiz órakor nyitotta meg a képvi­selőház keddi ülését. V á r. s o n v • János a sajtórendészeti javas­lat folytatólagos vitája során rámutatott arra, hogyha u lapulupitás joga a kormánytól függő jog, akkor nem beszelhetünk sajtószabadság­iól. Felhívta a kormány figyelmet arra, hogy a szabadosság 1918-ban a Vörös Újságban tombolt és ma egyes újságokban ugyancsak a szabadosság érvényrejutását latjuk. A kor­mány pedig nem lép fel elég erélyesen ilyen tünetek ellen. Fz a törvényjavaslat felvonul a bátor, sorsdöntő magyar problémákhoz nyúlni merészelő irók ellen. Esztergályos János: E javaslat alap­ján a jövőben még a bibliát sem lehetne ki­adni. Nagv Emil: Fájdalmas minden olyan rendszabály, amelv csak némiképen is érinti a sajtószabadságot. Mégis kénytelen elfogadni a javaslatot, meri szerinlc a változott viszo­nyoknak következtében nem lehet kitérni előle. Történelmi visszapillantásai során meg­állapította, hogy a szabadelvűsig nagy erköl­csi értékeinek vajéra váltásában, a törvény előtti egyenlőség, az egyéni szabadság kivívá­sában óriási szerepe volt a sajtószabadságnak. Ru peri Rezső volt a következő felszólaló, aki megállapította, hogv a javaslat csak nö­veli az uszitó sajtó veszélyét, mert urm az uszjló sajtót szabályozza meg, hanem csak arra alkalmas, hogv a tisztességes ellenzéki sajtó njfgrendszabálvozását legve lehe­tővé. (Zajos helyeslés a bal é.s szélsőbaloldalon.) A zugsajtót nem lehet megfékezni azzal a ren­delkezéssel, hogy köteles példányt kell eljut­tatni minden lapszámból az ügyészségre, mert az uszitó sa'tó, néhány szubvencionált orgá­num kivételével, eddig sem kérte a terjesztési engedélyt. A zugsajtó és a zsaroló sajtó megfé­kezése esak ürügyül szolgál arra, hogy az idő­szaki sajtóval szemben a kormánynak megad­ják az önkény lehetőségét. A zugsajló megjele­nését rendészeti uton is meg lehet akadályoz­ni és a fennálló törvények komoly alkalmazá­sával is elejét vehetik az izgatásnak. Szembeszállt azzal a feltevéssel, mintha a munkásságtól kellene félteni az ország rend­jét. A rendet csak a csőcseléktől és ennek ve­zetőitől kell félteni, akiknek semmi közük a komoly munkássághoz. R u p c r t Rezső beszéde végén azt hangsú­lyozta, hogy ezzel a törvényjavaslattal meg­ölik a magyar irodalmat. Madách „Az ember tragédiájának'* megjelenését az ügyész ma nem engedélyezné. — A színházakban ma nem lehetne játszani a legnagyobb magyar drámai müvet. Kóthly Anna: Tiborcz panaszát sem le­hetne megírni. S u r g o t h Gyula a következő szónok. Még mielőtt elkezdene beszélni, ezt kiáltja feléje M a 1 a s i t s Géza: _ Na, most jön a legméltóbb szónok, aki előre elkészítette az Ítéleteket! S u r g o l h Gyula: Ez nem tartozik ide! Ezután a könyvek megjelenésével kapcsola­tos intézkedésekkel foglalkozik. Rupert Rezső: A pornográf rondaságok ellen kell védekezni! Surgoth Gvuta: Ez nem tartozik ide! Most kitör a vihar. Az ellenzéki képviselők kórusban kiáltoznak Surgoth felé. A nagy zaj 1 ban csak Rupert Rezsó szavait lehet érteni. Rupert Rezső ezt kiáltja: ön egy romlott lel­kű, erkölcstelen ember! A legdisznóbb viccek­kel traktál mindenkit a folyosókon... és por­nográf könyveket árusított! Szénen néz ki az a kormány, amelyiket maga védi Surgoth Gvuta: Ez szemtelenség! Szé­gyelje magát! (Hangja elvész a zajban.) Malasits Géza: Minden szóról szóra igaz, amit Rupert mondott. Kornis Gyula elnök rendreutasította Ru­pert Rezsőt és Malasits Gézát. Sulyok Dezső beszéde Félhárom ulán került sor Sulyok-Dezső nagy érdeklődéssel várt beszédére, amelynek st.rán válaszolt Ilubay tegnapi érvelésére és megcáfolta a Szálasi-okmányok ügyében tett kijelentéseit. A javastatról először ezeket mondotta: —- Magát a célkitűzést helyeslem, dc a ja­vaslatban levő eszközöket nem tartom jóknak. Véleményem az, hogy egy politikai lapban élesen el kell különíteni a véleményt, állásfog­lalást tartalmazó részt attól a résztől, amely tudósitás, beszámolás. — Előfordul — folytalta — bogy másró! be­szélnek mint amiről beszélni kellene. Klasszi­kus példá ja ennek u Szálasi-fclc ügy. Én ada­tokat tettem a llá/ asztalára ... Egy hang a szélsőjobbról: Hamisak. Sulyok Dezső: Nem hamisak, az első be­tűtől az utolsóig megfelelnek a valóságnak. A tovgsbcrényi kerület kénviselöfe állításaimat nem ludla megcáfolni. Fhelvell olyanokat cá­folt, amiket én nem állítottam. Az larlozij; a dolog lényegéhez, hogy a tizenegy okmánv, .unelvet a Ház asztalára leteltém, alakilag és tartalmilag fedi-e a ?alóságot, igen, vagy nem? Ha jlandó vagyok a legilletékesebb fórumnak a bel­Ügy miniszter urnnk u döntését ki. kérni. — Itt, enöl a helyről kérem, hogy vizsgál­tassa meg ezeket az okmányokat és azután a közvélemény tájékoztatására adjon ki hivata­los nyilatkozatot, hogy ezek az adatok megfe­lelnek-e a valóságnak, Igen-e, vagy sem? — Azok az adatek, amelyeket a képviselő előhozott, nem alkalmasak az én adataim meg­cáfolására. — Csak a logkiáltóbb példakat hozom ide. Én leteltem a Ház asztalára hiteles kivonatban ifjahli Szálasi Ferenc születési anyakönyvi ki­vonatát, amely szerint 1897. január 6-án szü­letelt Kassán. Magyarországon 1895. október 1-től kezdve állami anyakönyvek a hitelesek. Ezzel szemben képviselőtársara leiette ide Szálasi Ferenc keresztelő bizonyítványát, le­hát egy egyházi hutóság bizonyitványát. Azt hiszem, nem lehet vitás, liogv ha az egyházi és állami anyakönyv 1895. október 1. utáni időkre vonatkozó adatai egymástól eltérnek, akkor az állami anyakönyv a hiteles és a valódi. — Miután én az állami anyakönyv hiteles példányának kivonatát hclvcztcm ide a Ház asztalára, az abban foglalt fel jegyzéseket mindenki köteles hitelesnek elfogadni. _ A képviselő ur — folytatta — becsatolta az erzsébetvárosi elöljáróság állal kiállított honossági bizonyitványt. Az 1879. évi E. tc. óta \tH*varorszáeoii honossági blzonvityány kt­ál'ttásém a belirévniinhzter van hivatva, té­téit nem valumcly városi, vagy községi ható­ság. — Csalóim a képviselő ur a miskolci yc. gyesdandár parancsnokság állal kiállilolt ál­lampolgársági bizonyítványt. A vegyes dan­dárparancsnokság állampolgársági bizonyít­vány kiállítására nem alkalmas. A bemutatott cllenakták nem alkalmasak az én bizonyíté­kaim megcáfolására. Olt van a magyar anya­könyvi kivonat, amely azt mondja, hogy a magyar anyakönyv tartalmát idősebb Szálasi­nak németül magyarázták el és nevét németül irta alá az 1897. januárjában Kassán. — A képviselő ur — folytatta Sulyok" —, ör­mény nyelven vezetett örmény katolikus! anyakönyvekről kiállított tatlnnvelvü má­solatot mutatott bc. Ila egy latinnyelvül másolatot mutatnak be örmény eredeti okirat­ról, akkor ez nyilvánvalóan fordítás, a fordítás hitelességéért pedig igazán nem lehet jótállni, akkor, amikor én eredeti örmény írással, szó és betű szerint annak az örraénv anyakönyv­nek hiteles másolatát mutattam be. •— Én nagyot kockáztattam, ha kiderül, hogyf adataim hamisak. Nekem akkor cl kell tűn­nöm a magyar közéletből. Tessék megvizsgál­ni ezeket az okmányokat. Sulyok Dezső ezután a javaslattal foglal­kozott; — A népet forradalomba vInni: egyenlő a nemzet elárutásával. —- mondotta. Párhuzamosan kell menni cjjy rendőri intézkedésnek, egy gyorsirainu szociá­lis átalakulással. A röpcédulák irői nem fog­ják bemutatni a röpcédulákat, ezért a javasla­tot ebben a részé tan nem tudom elfogadni. — A zsidó törvényjavaslattal kapcsolatban1 az a kijelentés hangzott el, hogy nem érinti az egyenjogúság elvét. Ennek a javaslatnak tár­gyalása során is azt mondják, hogy ezek az intézkedések nem érintik a sajtószabadságot.. Dehogyis nem érintik. Tulajdonképen elveszik a sajtószabadság lényegét, mert dc faclo bevezetik uz előzetes cenzúrát. Sulyok ezután arról beszelt, hogy csak-1 ugyan szükség van arra, hogy a röpcéiluta­özónt, amely elárasztja a magyar társadalm i', letörjék, mert ez a röpcédulafront az ellenféli nek: a mai hivatalos magyar államnak az ön© bizalmát akarja letörni és amikor letörte, pieg­felelő pillanatban torkára akarja tenni kezétJ Ezcrt kell letörni a röpcédulafroulot. Ne akarjon itt mindenki más politikát csinálni és a régi, ősmagyar lakosságot má­sodrendű állampolgári sorba taszítani. Mi min-, dig szeretettel fogadluk vendégeinket. Szent István óta a magyar nép befogadott mindenkit.' aki idejöl' hozzánk, és velünk egy fedél alatt akart élni. Nemzetünk legjobbjai kerültek ki idegen vérből, hogy csak a legjobbakra, Rá© kóczira, Petőfire, Munkácsira utaljak. — Mint magyar, mint született ősmagyar —^ fejezte be beszédét — nem tűröm azt, hogy: bárki ennek a nemzetnek nemzeti voltát ketJ ségbe vonja. Legyünk egyek, mert különben a kótyagos, semmi igazsággal alá nem támasz­tott tanok meg fognak bennünket mételyezni. { C s o ó r Lajos a javaslatot nem farija jó-i nak, amely nem mondja meg nyíltan, hogy) teljesen ki akarja szolgáltatni a sajtót az ál­lamnak, ezért nem fogadta cl a javaslatot. Proppcr Sándor azzal kezdte beszédét/ hogy a régi sajtótörvény is éppen elég szigorít volt. A törvényjavaslat a parancsuralom halá­rán mozog. Védelmébe vette a falukutató iró© kat, ezekre nem lehet azt mondani, hogy tuH zók, vagy bolsevisták. Drobny Lajos szerint szükség van a ja-i vaslatra. A mai szükséghelyzetben — mondot­ta — fontosabb a nemzet egyetemének az ér­deke, mint az irók egyéni kívánságának hono­rálása. Hubav Kálmán szerint, amikor a javasw lattal az állam rendjét akarja megóvni a kor­mány, bizonyos szempontból igen liberálisait kezeli a kérdést, amikor nein teszi kötelezők ó a budapesti lapengedélyekre a revíziót. •A Ház ezután az elnök napirendi indítvá­nyát elfogadta. Szerdán délelőtt folytatják a javaslat vitáját és az interpellációkra délután fél hat órakor térnek át. Az ülés személyes kérdésben történt felszó­lalásokkal ért véget. Haám Arthur hivatko­zott a képviselőház könyvtárában található adatokra, amelyek szerint Propper Sándor. Farkas István, Pever Károly tagiai voltak J szövetséges tanácsok országos gyűlésének. > Propper Sándor ezzel szemben kiielen­telte, hogv a szovjet alatt semmiféle hatóság­nak és testületnek tagja nem volt és ismételtért hangoztatta, liogv aki ennek' az ellenkezőjéí állilia, az tudatosan rágalmaz. Az ülés fél T\ órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents