Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-03 / 97. szám

fi Pír MAGYARORSZÁG Kedd, 1958. május 3: HÍRES A KONYHÁJA A miMPOIMN Telefon 138-950. Rákóczi ut 58. A DÉLMAGYARORSZAG R £ G É H Y £ NEGY NEGYED MAGYAR LASZLO 54 — Ne tessék haragudni — mondja nagyon halkan —, egy nagy szívességet szeretnék kérni. Matináknénak eszébe sem jut, hogy tegeződtek valamikor. Beljebb tessékeli vendégét, bevezeti az ebédlőbe és hellyel kínálja. — Nem akarom sokáig zavarni — szabadkozik Gebhardtné —, csak azért jöttem, hogy..: Megakad. Nem tudja kinyögni a kívánságát. Matinákné türelmesen vár. Hallgatása megnémítja n másikat is, aki érzi, hogy most mindjárt föltörnek újból a könnyei és odaborul a divány sarkába, kisírhassa magát. Keményen harcol. Nem szabad sírni, nem szabad összetörni. Fenn kell a látszatot tartani még most is. Mosolyog és úgy mondja: — Olyan kellemetlen. Az uram nem hagyott pénzt itthon, elfeljtcttem kérni tőle, nem gondoltam arra, hotry szükség lesz nz rbédhez még valamire. Csak most, hogy a. hogy a... tésztát akartam meggyűrni.:. megakadtam, mert nincs a háznál egyetlen tojás sem. Kifogyott. Ha lenne olyan kedves és kölcsönözne egy tojást... Matinákné zavarban van. Hebeg valamit, mentegetődzik, de aztán fölkapja a fejét, szinte durván megragadja Gebhardtné karját és húza, vonszolja magával ki, a konyhába. — Nézze, — mondja szomorúan —, hideg a tűzhely. Ma nem főzünk ebédet. Nincs miből. Nézzen be a kamrába is. Üres. Semmi, de semmi nincs itthon. Egyetlen falásnyi kenyér sem. Higyje el, olyan szívesen ndnám azt nz egv tojást. De tudja, hogy mikor láttam utoljára tojást? Talán hónapokkal ezelőtt. Hetek óta szalonna az ebédünk, az a reggelink, az a vacsoránk. Ma már az sem lesz. Az utolsó darabot az este faltuk föl. Nincs. Elfogyott minden. Matyi munkanélküli segélye a hét első két napja alatt elfogyott. Gebhardtné megrettenve bámul a nagy ürességbe. Később tanácstalanul kérdi: — Mit csináljunk? — Matyi talán hoz haza valamit. Kora reggel elment. A gyerekekkel együtt. Azt mondta, hogy a szervezetbe megy, hátha akad valami kisegítés. Ha nem akad, akkor kimegy a vasútra és ha lehet, hordárkodik. — Mit csináljunk? — kérdi ismét Gebhardtné. Matinákné végtelenül megsajnálja. Viszszavezeti nz ebédlőbe, maga pedig kendőt kap magára és fölszalad Bálintnchoz. Itt nem szól a csengő. Három nappal ezelőtt kikapcsolták a villanyó-nt, mert nagyon fölszaporodott a számlahátralék. Zörögni kell a kilinccsel. NagyneKezen kinyilik az ajtó. — Ne lessék haragudni — ismétli Matinákné a másik asszony szavát —, ha lenne olyan szives és adna kölcsön egy tojást. Holnap majd visszahozom. — Tojást? — csudélkozik Bálintné — nagyon szívesen adnék, de éppen elfogyott. Most gyúrtam éppen bele az utolsót a tésztába. Maguk is tésztát főznek? — Mi nem főzünk senftmit, de Gebhardtnénak kellene. — Gebhardtnénak? Miért nem ő kéri? — Tőlem kért szegény, de nekünk sincs. Megpróbálom Mezeiéknél. Nekik talán lesz. — Hol van Gebhardtné most? — Odalenn vár, nálunk, — Hát maguknál mi lesz az ebéd? — Nálunk? Semmi. Nem főzök. Nincs | miből. Talán az uram hoz majd valamit haza estefelé, ha megjön. — Még mindig nincs munkája? — Nincs. — Borzasztó ez a nyomorúság. Én «em tudom, mi lesz. Attól félek, hogy Ferkó valami bolondságot csinál. Bálintné könnyezik, de elborítja a könny Matinákné szemét is. A két asszony hirtelen összeborul az ajtóban és ugy sírnak együtt. Aztán lemennek mind a ketten Mezeinéhez. Szerencséjük van. Nem is annyira nekik, mint Gebhardtnénak. Mezeiné kölcsönadja a tojást. Marad neki még kettő. Már éppen indulnának o drága zsákmánnyal, amikor visszaszólítja őket Mezeiné. — Várjanak már egy kicsit. Van egy nagyszerű ideám. Rendezzünk ma közös ebédet. Úgyis tészta lesz nálunk is. Összetesszük a lisztünket, egyfajtát főzünk, aztán elosztiuk négyfelé. — De nekem semmim sincs, — szomorodik el Matinákné. — Legközelebb majd magának lesz es másvalakinek nem lesz. — Nagyszerű gondolat, — lelkesedik Bálintné —, de szóljunk előbb Gebhardtnénak. Matinákné szaladni akar érte, de visszatartják. Együtt mennek be hozzá mind a hárman. Aztán megtartják az asszonykonferenciát. Most háziasszony, családanya, feleség mind a négy asszonv. Rögtön megértik egymást. Fölismerik Mezeiné ötletének a jelentőségét. Egészen fölvillanyozódnak. A mai ebéd problémájának sikerült megoldás ígérgetés "utat nyit képzeletük előtt a jövő felé. Hirtelen megfeledkeznek minden bajról, gondról és beszélnek, terveznek, építik a jövőt. Nem a maguk egyéni jövőjét, hanem a családjukét, a gyerekeikét. Miiven nagyszerű is lesz, hogy eddig nem gondoltak rá. Közös konvhát vezetnek. Együtt főznek négy család, húsz ember számára. Rengeteget megtakarítanak. Élelmiszerben, tüzelőanyagban, időben, munkában. Húsz ember számára könnyebb főzni, ha négyen teszik bele a tudományukat, mint öt ember számára. Kevesebbe kerül, kevesebb kell hozzá és mégis jobb, bőségesebb ebédek készülhetnek. Aztán összehordják a mai napra szánt lisztet, tojást, zsemlemorzsát, cukrot, zsírt. Kiderül, hogy így elég lesz az ebéd a négy család számára, pedig Matinákné nem adhat semmit sem hozzá. Áthurcolnak mindent Mezeiné konyhájába és ott nekilátnak a főzéshez. Az egyik asszony összegyúrja a tésztát, a másik kinyújtja a gyúródeszkán a vékony tésztalapokat, a harmadik fölmetéli, a negyedik a tűzre, vízre vigyáz és befőzi. (Folyt, kflv.) Hl J KÖNYVEK Ignácx Rozzsá: Rézpénz Eve Curie: Mademe Curie Henry de Montherlant: Agglegények André Maurois : A gondolatolvasó gép Longwortd-Chambrun : Kilünő barátom Shakespeare :Possonyi Lásszló: Üldözni fognak titeket Nagyiványi Zoltán: Islenek völgye Sxücsné Lengyel Margit: Fogolytábor békében Pearl S. Buck: A széthuló család Sinclair Lewis : A tékozló szülők Tfiurxó Gábor: Előiátck Sscönyi Isíván : Házasság, az komoly Kollár Béla : Dr. Mezitláb D. Wfieatley: Axel drága John Goodwin : A titokzatos senki Félix Langer: Whiteman ur 7 napja Zane Grey: A fekete völgy diktátora Bruce: Zárt ajtók mögött Berend Miklósné : Piombó-kép Nagy Lajos: Három boltoskisasszony Albert Gervals : Nehéz orvosnak lenn; Kínába Alice LytlRens: Nem bizonyítható Esxterhds István : Háborúban nőttünk fel Détmagyarország kölcsönkönyvtár