Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-03 / 97. szám

Kedd. 1938. maiira 3. DÉLMAüyAT)oi?S7ÁG 3 Előkészületek a szerdai ianácsnohválasziásva Shvoy Kálmán ny. altábornagy indítványa Horthy Miklós kormányzó üdvözlésére (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délután négy órakor ül össze a törvényha­tóság tavaszi közgyűlésre, amelyet április vé­gén kellelt volna megtartani, de a letárgya­lásra váró anyag annyira megszaporodott, hogy előkészítésével idejére nem végezhetlek és igy a közgyűlést a főispán csak egy heti ké­séssel hivalla egybe. A kisgyűlés által szom­baton már előkészített tárgysorozat legna­gyobb érdeklődést keltő pontja a tanácsnok­választás, amely első kisgyüíési előterjesztés­ként került a napirendre. A kandidáló bizottság minden valószinüség szerint a közgyűlés nap­ján, szerdán délelőtt, de az is lehet, hogy dél­után, közvetlenül a közgyűlés elölt ül össze, hogy megejtse a jelölést a tanácsnoki állásra. Ebben a pillanatban még teljes a bizonytalan­ság, hogy a bizottság miképen oldja meg ezt fl kérdést. Egyelőre még az is bizonytalan, hogy hol ül össze a kandidáló bizottság. A fő­ispán ngygjiis könnyebb természetű influen­(A Délmagyarország makói tudósítójától.) Csanádmegye törvényhatósági bizottsága hét­főn délelőtt tartotta dr. Ká szőnyi Richárd főispán elnöklésévcl tavaszi közgyűlését. Napi­rend előtt C s e p r e g i Imre prelátus beszédet mondott, amelv méltatta a kormányzó emlé­kezetes rádiószózatát. A közgyűlés állva hall­gatta végig Csepregi Imre beszédét, lelkesen ünnepelte a kormányzót s kimondotta, hogy hódolatát táviratilag juttatja el az államfő­höz. A vármegye árvaszéki elnöki állásra egy­hangúlag dr. Magyar y Lászlót választot­tak meg, akit Nagy Károly üdvözölt az eskü­tétel után. Az alispáni jelentéshez elsőnek vitéz Pur­g 1 y Emil ny. miniszter szólott, aki beszédé­ben általános figyelem közepett kül- és bel­politikai kérdéseket érintett. — A német-osztrák csatlakozás hatása alól Magyarország nem vonhatja ki magát — mon­dotta. A velünk barátságos viszonyban álló 75 milliós nemzet szomszédsága gazdasági vonat­kozásban is következményekkel járhat s jól átgondolt nemzeti politikára van szükségünk a gazdasági és külpolitikai adottságok kihasz­nálásához. — A belpolitikai erőkifejtések alapja a nyugalom, a rend —- folytatta — se tekintetben szükséges, hogy az a jelszavas politizálás, amely az országban az eddigi nyugtalanságot keltette, Ievczctcs­sck. — Nem szabad — folytatta Purgly Emil —, hogy megfertőz­zük az emberek lelkét akár fantaz­magóriákkal, akár egyes turbulens elemek komolytalan elgondolásai­val. (Hosszantartó taps.) • — Soha olyan komoly idők nem voltak ta­lán, mint ma — mondotta ezután. Minden rna­zában megbetegedett, kisebb hőemelkedése van és orvosi rendeletre a szobát kell őriznie. Lehetséges, hogy szerdán már fölmehet a hi­vatalába, de az is lehet, hogy a kandidáló bi­zottságot esetleg a lakására hívják össze. Közvetlenül a közgyűlés előli — fél ncgy órai kezdettel — rendkívüli ülést tart a törvényha­tósági kisgyűlés, amely szombaton tartotta meg rendes áprilisi ülését és azon a közgyűlés napirendjét előké­szítette. A rendkívüli kisgyűlés összehívását dr. vitéz Shvoy Kálmán indítványa tette szükségessé. Shvoy Kálmán azt indítványozza, bogy a kisgyűlés, mint a város képviselete, föliratilag üdvözölje rádiószózata alkalmából Horthy Miklós kormányzót és köszöntse Dará­nyi Kálmán miniszterelnököt, valamint a kor­mányt. A rendkívüli kisgyülésre kiadott meg­hívók szerint az indítvány lesz a kisgyűlés egyetlen tárgya. gyár ember tartson össze, tisztelje, szeresse egymást. Nagyon nehezemre esik, de meg kell állapítanom, hogy ma több a gyűlölködés, mint a sze­retet, ez pedig szétbomlaszlja a nemzet erőit. A magyar jövőnek az ezeréves alkotmány és a magyar nemzeti becsület fennmaradása lehet az alapja. Ne bízzunk abban, hogy a nagyhatalmak hogyan akarják sorsunkat in­tézni, arra törekedjünk, hogy a magyar nem­zet maga alakítsa sorsát. — A Darányi-kormánv sorsalapitó törekvé­seiben — folytatta — a legelső, a honvédelmi célok eléréséhez minden áldozatkészségre szük­ség van. Helyeslem, hogy az áldozatkészség e tekintetben progresszív módon vétetik igény­be. Helyeslem azt is, hogy a magyar fainak különböző foglalkozási ágakban való elhelye­ződ ését szabályozzák. Az erre irányuló javas­latot magam is megszavazom, bár annak né­hány pontját más megfogalmazásúnak kíván­nám. A sajtó javaslatot is helyeslem — foly­tatta. Nem lehet megengedni, hogy a nemzet közvéleményét helytelen irányba vezessék és megfertőzhessék. — Minden magyar embernek éreznie kell — fejezte be beszédét Purgly Emil —, hogy mi­lyen órákat él ma az ország. H. Szabó Imre az alispáni jelentés kon­Belvárosl Mozi Kedd, szerda Piranafnyi pénzzavar Erdélyi MlcI, Kabos, Szeleczky Zila, Básly, Bilicsi, Pelhes, Dajbukát, MaklArv slb. fi. 7, 9 Korsó Mozi Ma utoljára A bíboros fulárja A Fox filmgyár grandiózus filmje. ANABELLB és CONRAD VEIOT ^szereplésével. 5, 7, 0 krét kérdéseihez szólott, majd Nicsovies György az állatárak katasztrófális esését telte szóvá s intervenciós vásárlásokat követelt. K o l r o c z ó József többek között a saját termésű boikimérések előtti állapotokat kifo­gásolta. T a r n a y Ivor a vármegye súlyos adósság­terhek a munkásházépitési és kói házfejlesztési problémákat tárgyalta. Löwenbach Bene­dek a liszlforgalmi adó eltörlését sürgette, az állalárak esését a rituális vágások eltiltásának tulajdonította. A felszólalásokra Ring Béla alispán rész­letesen válaszolt. A vitéz Galamb Sándor és társai által elő­terjesztett bizalmi indítványt tárgyalta ezután a közgyűlés, amely a gvöri program végrehaj­tását célzó javaslatok fölötti megelégedést tol­mácsolja. Galamb Sándor felszólalása után TI. Szabó Imre az indítvány felelt napirendre­térést javasolt, mert a kormány a földreform, a kartellkérdés, a szö­vetkezeti program Terén nem adott megoldást. Szerinte a zsídő­javaslat a magyar vidék számára semmi előnyt nem biztosit, csak arra jó, hogy a nagyobb néni problémáktól elterelje a figyelmet. Fried Ármin csatlakozott a napirendrsté­réshez. A kormány a titkosság behozatalával csak szűkítette a választójogot s engedte a gyűlölet felszitását. Galambos Emil dr. a javaslat védelmében szólalt fel. Dr. Cso'ba János szerint a kormánv, ha csak kötelessé­get teljesít, nem érdemel külön bizalmat és elismerést. S. Bálint Gvörgy H. Szabó Im­rével polemizált. "Dr. Dfósszilágvi Jó­zsef . ifj. Csibrán József, dr. Kuhár La­jos felszólalásával ért véget a vita. amelv után a közgyűlés megszavazta a bizalmi indítványt. Megszökött a kórházból az életmentő műtét elől Csodálatos véletlen mentette meg egy fiatalasszony életét, aki ebédközben csontot nyelt (A Délmagyarország munkatársától.) Hót"­főn délután izgalmas jelenetek játszódtak _lo a közkórházban. Közvetlenül a műtét előtt eltűnt egy asszony, akinek az állapota élet-1 veszélyes volt ós azonnali műtétet kellott volna végrehajtani. Vapenszky Mihályné 37 esztendős Teróz­ucca 15. szám alatti lakos azzal jelentkezett a kórházban, hogy csontot nyelt ég nagy fáj­dalmai vannak. Megröntgenezték és megálla­pitották, hogy a csont olyan helyen fekszik, hogy élete is veszélyben forog, sürgős műtétre van szükség. A kórház a rendőrséghez fordult. Nvomban rendőr ment kj az asszony lakására azzal az utasítással, hogv vigve vissza az asszonyt a kórházba. Vapenszkyné azzal fogadta a rend­őrt, hogy neki hála Istennek már nincs 6emmi baja. Elárulta, hogy házilag, keserüsó segítsé­gével megszabadult a csonttól. Elmondotta, hogy az oiterációtól való félelmében szökött meg a kórházból. A kórház szerint az asszony­csodálatos véletlennek köszönheti megmene­külését, könnyen megtörténhetett volna, hogy belehal a csontba. —oOo— 4400 letartóz­tatás Ausztriában Bécs, május 2. A MTI. jelenti: Hivatalos ki­mutatás szerint Bécsben jelenleg 140", Ausz­tria többi részében kereken 3000 ember van letartóztatásban. Ezekben a számokban benn­foglaltatnak azok is, akiket Ausztria politikai átalakulásával kapcsolatiban kellett letartóz­tatni. Minden egyes letartóztatottnál külön meg kell állapítani, hogy a május t-én kiadott kegyelmi törvény rendelkezése rá vonatko­zik-e. A politikai okból védöőrizetbe vett em­berek legnagyobb részét — mondja a bécsi je­lentés —, már az osztrák-német egyesülést követő hetekben szabadon bocsájlották. „Nem szabad, hogy megfertőzzék az emberek lelkét sem fantazmagóriákkal, sem turbulens elemek komolytalan elgondolásaival" Vitéz Purgly Emil felszólalása Csanádmegye hétfői közgyűlésén

Next

/
Thumbnails
Contents