Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-18 / 110. szám

DÉLMAGYARORSZAG Szerda, 1938. május 18. Politikai napilap XIV. évfolyam 110. sz. Van magyar kérdés is! Mióta számot kell adnunlc a világtörténetem eseményei feletti reflexióinknak, lélekben mindig féltettük az emberiséget az öszszeütközéstől és mindig örvendeztettünk a bckés megoldásoknak. Csak most, talán ennek a nemzedéknek életében először állítja érzéseinket súlyos alternatíva elé a történelem s azt kérdezi tőlünk ez a válasz elé állítás : örülhetünk annak, ha itt a közvetlen közelünkben összeütközések nélkül oldódik meg a németek és csehek problémája? Mindenki örülhet azoknak a békekilátásoknak, miket az angol és francia diplomácia fáradozása ígér, csak mi nem. Ha a cseh kormány békét köt a területén lakó német néppel, akkor addig, amíg ez a béke fennáll, nem remélhetjük azoknak az aspirációknak kielégülését, mélyeknek forrása: az ezeréves tényleges és államjogi helyzet. Az Anschluss után a magyar revíziónak hatalmas szövetségesévé vált a tényleges európai helyzet. Csehország cseh része és német területe egy oroszlán torkába került s hogy ez az oroszlán mekkorát tud ugTani, ha arra kényszeritik s hogyan tud rácsapni kiszemelt áldozatára, arról nem szavak, de tények győzik már meg a világot. Északról, nyugatról, délről a nagy német birodalom nyaldossa Csehország német. szigeteit s aki tisztán lát, nem hunyhatja be szemét annak felismerése elől sem, hogy a tömegek vonzása nemcsak fizikai jelenség és szabály s az egyformán érző, egyformán beszélő emberek tömegei sokkal nagyobb erővel vonzák egymást, mint az élettelen molekulák. Az első pillanatra látható volt, hogy az Anschluss utáni helyzet nem végleges 6 Ausztria és Csehország határai nem maradnak határai Németországnak is. S nemcsak centripetális, de a centrifugális erők is erre törekedtek. A Fizika törvényét a politika törvénye ezen a ponton módosította, a két erő nem egyensúlyba tartotta, hanem erősítette egymást, Csehország németjei egész más hangon és egész más tartalommal fogalmazhatták meg az Anschluss után a maguk követelését nemcsak azért, mert mögöttük állott a hetvenöt milliós német nép ereje és félelmetes elszántsága, hanem azért is, mert a nemzetközi politika a szudéta németek jogainak elismerését az európai béke feltételének fogadta el. Egyszer talán leszünk mi is a szerencse kegyeltjei s a magyar kérdés nemcsak a világ szimpátiáját és együttérzését, hanem a világbéke érdekeit is foglalkoztatni fogja. Egyszer talán a magyar kérdés is felkerül a világtörténelem színpadára s megkapja majd a világpolitika támogatását. A csehországi németek még a német birodalom torkában sem remélhetnék népi kívánságaik teljes elismerését, ha nz angol és francia kormány az ellenállásban támogatná a prágai kormányt. A magyar nép nagyon hálás az angol kormánynak azért az „igenis, Ura ml" válaszért, amivel az angol külügyi államtitkár felelt henderson kérdésére, aki aziránt érdeklődött Anglia kormányánál, hogy szem előtt tartják-e a magyar miniszterelnöknek azt a kijelentését, amellyel az európai ügyek iránt egyre több érdeklődést mutató angol politikáról emlékezett meg. Hálásak vagyunk ezért az „igenis, Ura m"-ért is, de akármennyi is bennünk a hála, az elégedettség érzésévé nem fokozódik. Mert mi többet kérünk és többet várunk azoktól, akik a világpolitikáért felelősek, mi azt kérjük, egyben azt várjuk is, bogy a magyar reviBió ügye váljon függetlenné a cseh kormány és a csehszlovákiai németség tárgyalásaitól s a magyar ügy kapja meg erőben és tekintélyben azt a támogatást, amivel a szudéta németek rendelkezhetnek. Hogy Németország megfélemlítette a világot s hogy a szudéta németek támogatása nem más, mint feloldása annak a helyzetnek, melyben ennek a megfélemlítésnek tényeit is el lehet várni, — az kétségtelen. De — husz év óta nem volt olyan angol, vagy francia miniszterelnöki nyilatkozat, amelyik nem az erkölcsi szabályok diadalát sürgette a nemzetközi életben is. Mi — ma még —• nem tudjuk követni a német népet 1 a megfélemlítés politikájában, de az erkölcsi igazságra való törekvés necsak szónoki formula legyen, hanem valóban irányítsa a nemzetközi politika elhatározásait és cselekvéseit. Arról már szerencsére, nem kell vitatkozni, hogy ezt az országot becstelenül megrabolták s nem kell már érveket hangoztatni akkor sem, ha a világ nyilvánossága előtt arra akarunk hivatkozni, hogy ezerszer több erkölcsi, nemzeti, politikai és történelmi joga van ennek az országnak elszakított területeihez, mint amennyivel azokat ma Csehszlovákia tartja fizikai uralma alatt. A felvilágosítás munkája be van fejezve, o kérdés a maga tisztaságában áll a világ közvéleménye előtt, most már csak arra van szükség, hogy a magyar probléma ne legyen függvénye olyan, bármily nagyjelentőségű kérdésnek, melyhez semmiféle vonatkozásban nem tertozik s melynek sorsában semmiféle jogcímen nem részesíthető. Csehszlovákiában nemcsak német kérdés van, van magyar kérdés is s a mi kötelességünk áz, hogy a magyar kérdéssel zörgessünk a világpolitika kapuin. Imrédy tárgyalásai t Ki lesz a képviselőház és a kormánypárt elnöke Az uj kormány első minisztertanácsa Budapest, május 17. Imrédy Béla miniszterelnök kedden délben megjelent a képviselőházban és dolgozószobájában tanácskozásokat folytatott gróf Bethlen Istvánnal. Tárgyalt később Sztranyavszky Sándor földmivelésiigi miniszterrel, Mikecz ödön igazságügyminiszterrel, Tasnddy-Nagg Andrással, a kormánypárt elnökével, majd Hónum Bálint tárcanélküli miniszterrel. A miniszterelnök tanácskozása a kora délutáni órákig tartott. Imrédy és Sztranyavszky tanácskozása során hir szerint arról a kérdésről volt sző, ki kerüljön a Ház elnöki székébe? Sztranyavszky flvozása után gróf Bethlen István ment be Imrédy Bélához. Azután megérkezett Hóman Bálint tárcanélküli miniszter. Hómau egy óra hosszáig tartózkodott Imrédynél, majd az előszobában Tasnádi-Nagy Andrással és Shvoy Kálmánnal folytatott megbeszélést a miniszterelnök. Csaknem egységes a kormánypárt abban, hogy a párt országos elnökévé Marschall Ferencet, a Darányi-kormány volt földmivelésügyi miniszterét válasszák meg. Bárhogy is dönt Imrédy Béla abban a kérdésben, hogy kit jelöljön a párt a képviselőház elnökének: Marschall Ferenc Nep-clnöksége befejezett ténynek látszik. A Nep csütörtöki pártértekezlete foglalkozik a kérdéssel, hogy kit jelöljön a képviselőház elnöki tisztségérc. Felmerült az a kérdés is, hogy az uj miniszterelnök, aki nem országgyűlést képviselő, hol jusson mandátumhoz? Arról van szó, hogy Pinezich István, Sopron képviselője felajánlotta a pártelnökségnek, hogy lemond mandátumáról abban az esetben, ha imrédy vállalná Sopron mandátumát. runlsztertanács Budapest, május 17. A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Imrédv Béla minisztcreluök elnökletével minisztertanácsot tartottak, amelyen a kormányprogrammal kapcsolatos teendőkkel foglalkoztak, továbbá megállapították a parlament legközelebbi munkarendjét és megvitatták a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok anyagát a bizottságban felmerült szempontok figyelembevételével. K á n y a Kálmán külügyminiszter a varsói lengyel-magyar kereskedelmi tárgyalásokról telt jelentést. Imrédy Béla miniszterelnök, mint kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter ismertette a Külkereskedelmi Hivatalnak a kereskedelmi miniszter hatásköre alá, továbbá az árkormánybiztosnak a miniszterelnök hatásköre alá rendeléséről szóló rendeleteket. A minisztertanács ezután folyó adminisztratív ügyeket tárgyalt és 8 órakor ért véget. A miniszferelntth beszéde a kereskedelmi minisztérium tisztviselőihez Budapest, május 17. Imrédy Béla miniszterelnök kedden vette át a kereskedelemügyi minisztérium vezetését. A Így ay-Hubert Pál államtitkár vezetésével üdvözölte a minisztérium tiszlviselökaraA miniszterelnök az üdvözlésre válaszolva ki jelentette, hogy a tisztviselőtársadalonmuk is ki kell vennie részét abból a munkából, amelyet a kormány maga elé tűzött, a tisztviselőknek a magyar nép millióinak gondját állandóiul a szivükön kell viselniük — mondotta. Ha ez a szellem árad ki a központok ból, a minisztériumokból, meg van győződve, hogy az ország szabadiul lélekző, boldog ország lesz a maga sok gondja és szegénysége közepette is. — A kereskedelemügyi minisztériumnak küIönösképcn ki kell vennie részét az ország boldogulásának anyagi megalapozásában — mondotta. Azt lehet mondani, hogy a magyar ci-