Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-17 / 109. szám
DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1938. máius 17. A DÉLMAGYARORSZÁG R Í G l N Y Í NEGY NEGYED a makó v. 17. Vasárnap le»z © makói városrendezési előadás. Birbuu'er Virgil építészmérnök, városrendezési tanács tagja Makón előadast tart városrendezési problémákról s ez alkalommal ismétli eredeti elgondolásait Makónak, mint mintaszerű aifS-ldi gazduvarosnak továbbfejlesztéséről. Az érdekes elhullást eriglctilcg szombatra tervezték, minthogy azonban Birbauer Virgil szombaton Hódmezővásárhelyen tart előadást, makói szereplési vasarnapra marad. Vasárnap délelőtt 11 urai kezdettel a városháza nagytermében lesz az előadás, amely ingyenes. Anyakönyvi hirek. Házassági a jelentkeztek: Varga István Galamb Ilonával. Elhallak: özv. Dán Jánosné Bors Julianna 77 éves (Szent Jánostér 25.),JAndó Istvánné Kiss Matild 25 éves kun ágotai lakos a kórházban, Patócs Ferenc 45 éves kiszombori lakos a kórházban, Gera Sanmelné Szirbik Erzsébet 67 éves (Kossuth-ucca 47.), özv. "zilúgyi Ferencné Király Julianna 71 éves a szegényházban. M Rendőri hirek. Gallovich Mária Révészueca lt szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki tegnap délután besurrant nyttvahagyott lakásába és egy ébresztőórát ellopott. — Kerekes István Hédervnryuccni piaci árus kocsijáról ismeretlen tettes lelopta a gazda télikabátját. — Hétfőre virradó éjszaka özv. F ischer Ferdinándné Kossuth-ucca 5. szám alatti udvaráról 5, Telek János Bécsi-uceai lakostól két tyúkot elloptak. Gyanns tüzeset. Hétfőn délelőtt Makón a Jófcai-uoca 1. számú háznál, amely Diós Tstván tulajdona, tűz támadt. A szomszéd ház kerítése mellett felhalmozott csutkarakás gyulladt ki, amit a kivonult tűzoltóság percek alatt eloltott. A tüzeset az első pillanatban már gyanús volt s a hivatalos vizsgálat is megállapította, hogy gyújtogatás történt. A rendőrség most keresi a gyujtogntót, de egyidejűleg a károsult gazda ellen is megindították a kihágás! eljárást azért, mert közvetlen a szomszéd kerítése mtllé halmozott fel gyúlékony onyngot. rjraválasztották n Gazdasági Egyesület vezetőségét. Vasárnapi tartotta a Makói Gazdasági Egyesület tisztujitó közgyűlését S. Bálint György elnöklete alntt. Nagv Ernő ügyvezető elnök adott részletes beszámolót a mandátumát visszaadó egyesületi tisztikar és vezetőség bárom éves működéséről s a gazdnérdekok védelmében. | nz egyesület fejlesztésének szolgálatában végzett munkásságáról. Az egyesületet 3 évvel ezelőtt 15 ezer pengő adósság terhelte, amely három év nlnlt 2500 pengőre csökkent. Szuly Elemér marni titkár n kecskeméti mezőgazdasági kamera' elismerését tolmácsolta s megállapította, ho^y a kamara-területén a makói gazdasási egyesület vezetése, eredményes működése példát adó. A közgyűlés megjelent tagjainak bizalma osztatlanul megnyilvánult a régi vezetőség melleit s a lelépő elnökségnek, valamint vitéz Galamb Sándor korelnöknek választási aiánló javaslataival szemben egybnngu közfelkiállással választották újra* meg a régi elnökséget és vezetőséget. A választással kapcsolatos felszólalások, üdvözlések és programadások után vitéz G' a T a irt b Sándor inditvánvdra kimondotta n közgyűlés, hogv 500 pengős tanulmányi nlnpot létesít gnzdnifjak számára. Hivatali szünet május 30-án. A belügyminiszter rendelete értelmében az eucharisztikus kongresszus ünnepségéire Való tekinteltel május 30-án az összes állami és önkormányzati hivatalokban szünnap lesz. A Történelmi és Régészeti Társulni iilése. Vasárnap közgyűlést tartott n Csanádmegvei Történelmi és Régészeli Társulat. A közgyűlés tudomásul vette nz előterjesztett titkári jelentést, majd a mezökovácsliázui határban tervezett ásatásokra 600, a makói vöröskereszt melletti régészeti kutatásokra pedig 100 pengő költséget szavazott mt g Ezután újraválasztotta a közgyűlés az egvesület tisztikarát s- Csepregi Imre dr. alelnök me-! ieg szavakban méltatta a betegsége miatt távollevő és ulraválaszlolt Tnrnay Ivor ny. alispán, társulati elnök érdemeit. Megtört szívvel tudatjuk szeretet legj iobb apa, lestvér és sógor Kakusil János | tl éves korában rövid szenvedés ulán elhunyt. Drága halottunk temetése május 18-án d. u. 5 órakor a felsővárosi gyévi 1 temető ravatalozójából. F.ngrsztelő szentmise 18-án reggel 7 | órakor a felsővárosi templomban ic'sz bemutatva. GYÁSZOLÓ CSALÁD. j Megtört szívvel tudatjuk szeretet legj iobb apa, lestvér és sógor Kakusil János | tl éves korában rövid szenvedés ulán elhunyt. Drága halottunk temetése május 18-án d. u. 5 órakor a felsővárosi gyévi 1 temető ravatalozójából. F.ngrsztelő szentmise 18-án reggel 7 | órakor a felsővárosi templomban ic'sz bemutatva. GYÁSZOLÓ CSALÁD. j 1 R T A MAGYAR LÁSZLÓ Az augusztusi napfény gazdagon árad be a széles ablakon, ejboritja a kiflimorzsas abroszt, a fülespoharakban aranyfénnyel láng-ól tőlük a fehérhabos sör és a szivarokból fölkarikázó füst opállá változik. — Hallom, — szólal meg- rekedtes hangon az anyakönyvvezető —, hogy kiadó a Holduccai házban mind a négy lakás. Mondják, bogy valami apróhirdetés is volt az újságban. Hát elköltözött mind a négy család? — Bizony, itthagytak valamennyien, — bólintott a tanácsos úr. — Igaz. Fölvitte az Isten a dolgukat. Több, mint százezer pengő jutott mindegyikre. Most már nem is férnének el abbun a kétszobás lakásban. — Képzelem milyen kapósak lehetnek most ezek a szerencselakások, -— szólt bele a pénzügyigazgatóhelyettes. — Az emberek azt hiszik, hogy ezekben a lakásokban minden lakó megüti a főnyereményt. — Matinák Mátyás elférne benne, — mondta csöndesen a tanácsos űr. — Az a nyomdász? — kérdezte valaki. — Az maradna is szívesen, de nem maradhat. Azt mondta a felesége, hogy nagyon sok a lakbér. Nem győznék. — Hát hova tették azt a tengersok pénzt. — Ugv elment az, olyan gyorsan, mint ahogy jött. Azt hiszem, már semmi sincs belőle, legfeljebb néhányezer pengős adósság. Hihetetlenül hangzik, de bizony igy történt. Matinék gazdagsága nem tartott sokóig. Tulnngy, tulvalószinütlen gazdagság volt ahhoz, semhogy sokáig tarthatott volna. Matinék nem vette, nem tudta komolyan venni. A tengersok pénz teljesen megzavarta egyensúlyát és a lelkét szégyenérzéssel töltötte el. Szégyelte a munkanélkül hozzátapadt ezreseket és föllázadt ellenük. Az volt az érzése, hogy szabadulni kell tőlük mindenáron, mert különben hűtlen árulójává teszik osztályának. Alapjában véve bohém volt Matinák Mátyás és a pénz most felszabadította a lelke mélyén szunnyadó urat, akit a szegénység, a munkássors bilincses rabságban tartott eddig. Eleinte még gondolt néha arra, hogy valamit meg kellene menteni Rózsika és a másik két gyerek számára, de ezek az apai ösztönök gyorsan elmerültek a költekezés mámorában. Aztán egyre esztelenebbül szórta a pénzét. A kis kertes ház, amit az első napokban megvásárolt, tulajdonképen soha, egy pillanatig sem volt az övé. Részegen kötötte meg a vásárt és alku nélkül olvasta le az eladó asztalára a húz képtelenül nagy vételárát. De már a telekkönyvi átírásra nem került a sor, mert néhány hét múlva az eladó féláron visszavásárolta tőle a házat, a pénzre pedig o hitelezők tették a kezüket. Szórta o pénzt Matinák Mátyás, lázasan, mámoroson. Hosszú hónapokig tartott a dáridó, hosszú hónapokig nem jelentkeztek a nyomdászok a helyi szervezetnél a munkanélküli segélyekért, mert bőségesen eltartotta, fölruházta őket a főnyereményes szaktárs. A helyi nyomdavállalatok kénytelenek voltak vidékről, Pestről hozatni nyomdai munkásokat, mert a régiek nem értek rá dolgozni. Matinák lefoglalta őket magának. Valósággal szétosztotta köztük a vagyonát. Marokszámra gyömöszölte zsebükbe a bankókat, mintha a főnyereményt nem is ő, hanem az egész nyomdászszervezet nyerte volna meg. Folyt a bor. a pezsgő és az autózás szakadatlanul. A város legjobb cigánybandája teljesen Matinákhoz szegődött, Matinák hatalmas társaságát kisérte egyik kávéházból a másikba, minden éjszaka reggelig. A társaság pedig égyre növekedett. Aki ingyenélő akadt a városban, az mind hozzájuk sodródott és mind szívesen látott vendég volt Hiába sírdogált napszámra Matinákné, hiába könyörgött apjának Rózsika, hiába cipelték haza minden nap részegen a gyerekek. Matinákné már-már arra gondolt, hogy a rendőrség segitségét kéri és a bolondok házába záratja az urát, de nem merte valóra-' váltani ezt az okos tervet. A szive legmélyén! talán ő is azt érezte, bogy az urának van igaza, hogy ez az őrületes tékozlás, amely egésa takaros összeghez juttatta a dorbézoló társaság nem egy ravasz és okos tagjót, bosszil akar lenni a sok haszontalan verejtékért, al sok nyomoruságért, a sok reménytelenségért és az egész örömtelen, proletáréletért. Bosszú a pénzen, a gazdagságon; a büszke* hideg pénz szertartásszerű megalázása. Titokban talán, hu sirt is sokat, de együtt érzett az urával. Beletörődött ebbe az őrületbe és picit már büszke is volt, amikor egy reggel vadonatúj autón vitték haza holtrészegen az urát, aki tántorogva, öklendezva fordult be az ajtón, kézenfogtu a feleségét* kirángatta az uccára és vigyorogva dadogtaj — Ezt meg neked vettem... tízezerért... Ma ..Ma.. Ma .. tinák .. né .. na .. na .. nacscságos asszony... — és addig nem nyugodott, amig a felesége be nem ült a fényes kocsi puha bársonyülésébe és a soffőr, Matinák Mátyás saját külön soffőrje, végig nem futott vele hangos tülköléssel a Hold-uccán Még talán ez az autóvétel volt a legokosabb cselekedete. Mert amikor már mindért elporladt, az alaposan megviselt autót e! lehetett adni kétezer pengőért. Ebből a kétezer pengőből bujt meg valamennyi Matinákné blúza alatt az álomszerű gazdagság vérszegény emlékeként. De eddig sok minden történt még. A solc dáridózás, az örökös alkohol és pénzmómot súlyos beteggé tette Matinák Mátyást. Irtózott a kijózanodás gondolatától, mert ha néha sikerült kialudnia mámorát, rettenetes és fájdalmas gondolatok gyötörték. Ilyenkor elfogta a halálvágy, mert mérhetetlenül szégyelte magát a gyerekei előtt. Kétszer-háromszor követett el öngyilkossági kisérletet is, de ebben sem volt szerencséje, mindig észrevették. Egyszer már a ruhaszárító kötélről vágták le a padláson, máskor a tóból halászták ki, még később egy rozsdús forgópisztolyt csavartak ki a kezéből, (Folyt, köv.) Olcsó és |ó szórakozás Délmaggarország kölcsönkönyvtár!