Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-15 / 108. szám

—— DÉLMAGYARORSZÁG V < "rnap, IQ58. müfu® H MÁTRA PENSIÖ PARÁDFÜRDŐ magaslati üdülő cs gyógyhely. Hjilcg­meicg folyóvízzel, villanyvilágitáasal, dié­tás étkezés kívánatra. Prospektust kül­dünk. ke volt n legtekintélyesebb róniai főnemeseknek és araikor Attila 452-ben Aipnleját ostromolta, mint fővezér esett el a harctéren. Az ujabb korban Porciu (Strozae) János fia, János Ferdinánd gróf játszik nagyobb szere­pet. A fiatal grófot ugy mis III. Ferdinánd csá­szár rendeletére Lipót főherceghez, a későbbi csá-' szárhoz hivtáik meg játszó- és tanulótársul. A tő­herceg és a gróf között barátság fejlődött ki, amely annyira fennmaradt, hogy a főhercegnek trómalépése ulán János Ferdinánd gróf egy­másután leszesült az urqlkodoi kegy különféle nyilvánulásaibm Igy előbb Krajna helytartója, majd császári követ Velencében, később főudvar­mester, valóságos belső titkos tanácsos, igazgató­kamarás, aranygyapjas vitéz és végül első mi­niszter lett. A császári háznak tett kitűnő szol­gálataiért I Lipót császár 1flft8-ban P. János grófnak n hercegi cimet adományozta elsőszülött­ségi örökösödéssel. János Ferdinánd herege utó­dat alapították a knrintiai és krajnai hitbizomáuyt P. Ferdinánd herceggel (szül 1831, meghalt Sp>!­talbin a Dráva mellékén 189tt-ban) uz első ág kihalt és igy a bitbizomány és a rang a másq­dik, t. i. a Magyarországban az 1658. CXXXl. t.« cikkel houfiusitott ágra szállt. A magyarországi ág frje Antal császári és királyi százados és ka­marás, ennek gyermeke Ottó gróf (megh. 1881) rv kir. dzsidás-százados, ktnrk 1818-ban a ma­gyar tábornoki rangot felajánlották, de ő családi Körülményi 1 miatt nzt nem fogadhatta el. Ottó grófink nemes I'opovics Annával kötött házassá­gából sz.ármazotl Lajos herceg, n hilbizománv je­lenlegi tulajdonosa, uki Bilinr vármegye közéle­tében játszott kiválóbb szerepet. Ferdinánd herceg halála nlkalmával a Herkulesfürdő kormánybiz­tosa volt, amelyről a hilbizomány átvételével 'c­mondoll és Magyarországból kiköltözött a Dráva nie'lrlt levő Spittalba. Gyermekei koziil Aladár gróf az elsőszülött. A magyarországi ág egykori birtokainak visszavételével a hercegi család a fő­rendiházi tagságot szándékozik megszerezni. Ennyit mond az 1897. évben kiadott lexikon, Óe már cz is elegendő volt ahhoz, hogy a sze­gedi városházán fölfokozza az örömet. Nagy csillák dulttik akkortájt a szinház körül, éles liarr folyt az igazgatói állásért, a társadalom pártokra szakadt. Lázár polgármester és Gaál Endre tanácsnok titokzatosan mosolygott Aladár herceg levelének birtokában. Gyorsan megszerkesztették rá a választ, megírták, liogy örömmel látnák Gkegvelmességét a sze­gedi szinház élen, esak jöjiön és vessen ve­get az örökös bizonytalanságnak. De a levelet föl sem adhatták még, Portia Aladár hercegtől ujabb koronás-címeres le­vél érkezett. N.xgjuágos Polgármester Ur! A legnagyobb sajnálatomra kell tudatnom, hogy ugy a rvi­ládi conferentla, nvnt a magasabb helyről tör­tént figyelmeztetés határozottan ellenezte, bogy mai társadalmi posotióni mellett színházbér­let vállalatokba boesájlkozzum. Nc inéttúz­lassé.k tehát rossznéven venni, hi a tegnap­előtt Nagyságodnak tett Írásbeli ajánlatomat a szegedi szinház bérletére vonatkozólag ezen­nel kénytelen vagyok visszavonni. Bocsásson meg Nagyságod, ha ezáltal önhibámon kivül kellemetlenséget okoztam volna Önnek. — ben­nem megvolt a jóakarat és az ambitió a ma­gy ir sz.inészelct incgmenleni azon szörnyű helyzetből, amelyben ezidőszerint sínylődik. Maradtam kiváló tisztelettel ITg. Portia Aladár, '.V rsuládi konferencia és a niagasahb he.lv aknrata tehát meghiúsította azt, hogy a sze­ged' szinház igazgatói székét Portia Aladár herceg foglalja el. Pedig talán tényleg más­képen alakul a magyar színészet jövője és je­lenje, ha a krajnai Wtbizomány dúsgazdag ura nem „kénytelen" visszavonni Lázár pol­gármesternek telt ajánlatát. Magyar László. Félmillió tulipán a makói határban (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Ma­kót alighogy elhagyja a Szeged-Csanádi Vasút motoros kocsija s kattogva fut néhány percen át a Maros védtoftésénefc aljábuu Apátiáivá felé, a májusi harmatos reggelben u sárgászöld búza­táblák és haragoskék hagymaföldek egymásután­jában gyönyörködő utas tekintetét ragyogó szín­foltok kapják meg. Égőpiros) harsogó sárga, pnsztcllila, azután rózsaszín táblák, mint meg­annyi szines selyemfutó reáhelyezve szeszélyes összevisszaságban a földabrosz zöldbársony térí­tőjére. — A makói tuLipánföldek! — mondja a csodál­kozó idegennek a benszülött utas és valami jól­eső büszkeség vin ebbn a közlésben. És valóban már az egyik legnagyobb, a vasúti töltéshez legközelebbeső, felerészben sárga, fele­részben rózsaszín tábla mellett fut vagy másfél­száz méteren át a vonat. És az eddigi összeolva­dó szináradatból különválnak, kiemelkednek tíz­ezerszántra az egyforma tulipánvirágok. A húsos, sz.incs virágkelyhek, merev egyenes szárukon, körültámaszlva a kövér kardlcvclck hanivaszöld rózsájával. Sürün, egymás mellett, nyílegyenes sorokban, sor, sor mellett s talán a reggeli szel­lőtől, talán az elsuhanó vonat légáramlásától késztetve szelíden bolongatnak a csodálkozó gyö­nyörködő szemek után. Mintha megköszönnék a mellettük elrobogó vonat ámuló utasainak gyö­nyörködő, ncma hódolatát virágszepségük előtt.., A makói tulipánföldek A makói határnak a Maroshoz közclcső és igy páradusabb részén, a kákási részen több, mint ü katasztrális holdat foglalnak el. A legjobb és legdrágább makói földek ezek, a leghíresebb makói hagymatermelők földjei, akik talán egy évszáza­da már hagymát termeltek itt és termelnek ma is, dc nyolc evvel ezelőtt a világhires makói hagy­ma mellé leduggatták az áldott fekete televény­be egy-két sor idegen fajtájú, idegen formájú hagymát — az eli-ft tulipánhagymákat. Dr. Kovács Károly nyugalmazott gimnáziumi tanár, aki a makói hagymatermelőknek éveken át szellemi vezére, a hagymakertészek egyesüle­tének elnöke volt s akit a makói hagymások csodálatosképen megszerettek, hozta az ő ntakoi kertészeinek ezeket az első virághagymákat. Azt mondotta: — Nézzék emberek, a hollandusok vi­lághires tulipántcrmelést folytatnak, megpróbál­hatnák a világhires makói hagymakertészek is a tulipántcrmelést. Elvégre hagyma ez is és a ma­kói magyar föld is, meg a makói magyar kertész is van olyan, mint a hollandus! Miért ne lehetne Makón is, a makói kertészeknek is tulipánhagy. mát termelni, amivel csak segíthetnének magukon, ha történetesen a hagymaértékesités — aminek a konjunktúrája úgyis letünőben van —, egyik, vagy másik esztendőben rosszul sikerül. És a makói hagymakertészek közül talán tizen­öten mindjárt az első szóra megfogadták Kovács Károly tanácsát, aki a Fővárosi Kertészképzft Iskola vezetőjének, Varga "Mártonnak elgondo­lása alapján indilotta meg a makói tulipánter­mesztés! akciót. Varga Márton, aki 1906 óta foly­tatott kisérlctekct hollandi tulipánhagymák ma­gyarországi termesztésére s 200 eredeti holland fajból 30 bevált fajtát tenyésztett ki, 1930-ban ndta ki Kovács Károly utján a makói kertészek­nek az első 3000 darab tulipánhagymát. A lulipánios Erdei-család A nyolc 'évvel ezelőtt megindult makói tulipán­hagyma úttörőiből nyolcan vannak, akik megma­radtak s akik kísérletezésből eljutottak az eredményig. Az eredményig, amely teljes és cso­dálatos. Bár u makói tullpónhagymatermeszlés mindjárt az első években biztató -eredményeket igért s az is kiderült, hogy az országnak tiz kü­lönböző helyén folytatott termelési kisérletbüJ a legkedvezőbb a makói volt, a sok türelmet, mun­kát és szakértelmet kivánó foglalkozást a kezde­ményezők közül csak nyolcan vállalták mosta­náig. Csodálutosképcn ez a nyolc inukói hagy mi­kertész úgyszólván egy családnak tekinthető. lla nem is mind vérségi, de rokonsági kapcsolntok­kal az Erdei-család tagja. Apák, fiuk, testvérek, sógorok. Erdei András, Erdei József, Erdei Fe­renc, azután Koczkás Ferenc, Börcsök Sándor, Szilágyi Sándor és József, Mészáros József. A nevűik is ma már, hogy a tulipántermclésbeu el­ért eredményeik általános elismerést és megbe­csülést vivtak ki, a „tulipános Erdei" lett s hogy ezt a megkülönböztetést maguk is szivesen vál­lalják, bizonyítja, hogy egy ügyes ntakói lakatos­sal ezüstből miniatűr tulipánjelvényt készítettek s azt viselik az ünneplő kabáfhajtókájukon. > A tulipános Erdei család minden tagja a leg­nagyobb szeretettel beszél a „virágokról." A vi­rágokkal való foglalkozás, az óvatos, aprólékos, finont munka, a virághagymákkal szinte egyénen­kénti foglalkozás, valósággal átformálta, mássá tetto lényüket. Nagy nyugalom, békesség, szelíd­ség árad ezekből a „virágos" emberekből s amikor erröl szólunk, mosolyogva hallgatja az öreg Erdei András s csak annyit mond reá csön­desen: — Szelíd embör, mög lélek költ a tulipánhoz! Félmillió tulipánhagyma "A makói tulipánföldek csodálatos szinpompája a mostani virágzás idején már egészen olyan ké­pet nyújt, mint a hollandi lájak. A nyolc évvel ezelőtt a makói földbe elültetett 3000 hagynia*! 500.000 hagyma lett s ez a félmillió tulipán piros, sárga, lila, rózsaszín szőnyegként borítja a föl­det s méltán kelti föl a szemlélődő csodálatát. Ez az eredmény niár komoly hagymásvirág kuliurá­nak veti elöre a képét s biztatás arra, hogy a magyar hagyma mellett a magyar tulipán is, a mr.kói hagyma után a makói tulipánhagyma is márka legyen. A magyar tulipánha.gytermesztést ma még, an­nak megteremtője, a Kertészképző Iskola irányít­ja s az végzi a kész hagymák értékesítését Is. A makói tulipánföldek kész és korai hajtatásra alkalmas termését — a mult évben cca 40.000 da­rabot — az Iskolának adják át a makóiak, a ki­selejtezett, vagy hajtalásra nem alkalmas hagy­mák virágtermését pedig a fővárosba vágott vi­rágként adták cl s ebben a cikkben is megszerez­ték már a virágkereskedelemben Makónak a hír­nevet. A termelési szerződés az iskolával két év múlva megszűnik s az akkorra megsokszorozódó makói tulipánhagymaállomány értékesítése sza­baddá válik a makói kertészek számára, akik már most készülnek arra, hogy a kertészek szö­vetkezete szervezze meg az értékesítést és végez­ze ezt a munkát. Ezzel kezdődik. majd tulajdonképen a magyar tulipántermelés igazi fejlődése. A most virágzó makói tulipánmezők ígérete alapján biztosra ve­hclő, hogy Makón lesz ez az értékesítő központ s ezzel a makói kertészek szorgalma, tudási és érielme egy uj márkával gazdagítja a magyar kertkutturát és mezőgazdaságot. (a. FT-") indenkor araWtf,íín éc/iékc m kedveső részletre Széchenyi tér 9. Dff" Szenzáció* alkalmi vételek brllliána és gyémánt tárgyakban. Precíziós márkás svájci órák iegmesazebb­menö fele ősség mellett. Elsőrendű javítóműhely Tört arany, zálogjegy beváltás

Next

/
Thumbnails
Contents