Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-14 / 107. szám

8 délmagyarorszag A D ILMA GYÁR ORSZÁG R I G É N Y i HEGY NEGYED IRTA MAGYAR LÁSZLÓ 62 — Egyszer még; magadra gyújtod az dgyatl — szólt rá a felesége. — Láthatod, hogy vigyázok, — intette lc Matinák. — Ezt mondod mindig, mégis összeégettél már. mindent. Mi a fenének kell pöfékelni oz ágyban. Ha már nem tudsz leszokni arról a ronda bagózásról, hát kelj föl előbb és úgy gyújts rá. — Hallgass már, Rózsi, ne zsörtölődj mindig. Huszonöt év óta megszokhattad, hogy az ágyban szívom el az első cigarettát. — Nem szoktam meg és nem is fogom "negszokni. Ha kiégeted a párnát, nekem lesz gondom, bajom belőle. — Nem égetem ki, vigyázok. — Vigyázok, vigyázok, aztán kiégeted mégis. — Nem égetem ki. — De igenis kiégeted. — Azért se égetem ki. — Most már villogott Matinák Mátyás szeme. — Azért is kiégeted. — Nem égetem ki — ordította Matinák és dühében úgy belenyomta a cigaretta parazsát a párnájába, hogy azon pengőnyi luk eörkölődött rögtön, mire Matinákné győztes zokogással rohant ki a szobából és alaposan becsapta maga után az ajtót. Mezeiéknél szintén baj történt. De ennek nz asszony volt az oka. Nyitva felejtette a h'irdőszoba ablakát és amikor benyitott a hálószobába, az ablak becsapódott és az üvegje ezer darabban hullt ki belőle. Nyári zivatarok voltak ezek a bajok, ha hagytak is valami nyomot a hangulatokban, minden elsimult, amikor a négy asszony megkezdte az ebédfőzést. Hogy mi lesz oz ebéd ezen a csütörtökön, azt már tegnap este elhatározták. Lesz rántott leves, azután spenót tükörtojással. — Ökörszemmel, — mondta Bálintné —, nti így hívtuk odahaza a tükörtojást. — Csináljunk hozzá néhány bundás-kenyeret is, — javasolta Gebhardtné. — Nekünk nem kell, — jelentette be Mezemé —, mi valamennyien utáljuk a bundáskenyeret. A gyerekek se szeretik. Az uram egyszer, nem sokkal a háború után, spenótostól, tányérostól úgy a falhoz vágta, hogy még most is meglátszik a nyoma. De nehogy célozzatok rá előtte, mert nagyon restellj a dolgot. — Akkor csináljunk a bundáskenyér helyett valami könnyű sült tésztát. Jól esik az a spenót után — ajánlotta Bálintné. Végül is palacsintában állapodtak meg. Baracklekváros palacsintában. Egy-egy személyre három darabot szántak, tehát hatvan palacsintát kellett sütniük. Aztán kiderült most is, mint minden egyes alkalommal, hogy a spenótért senki sem rajong. Mindenki csak úgy ímmel, ámmal eszi meg, csak azért, mert nincs más. A palacsinta meglepetés és vigasztalás volt. Rendkívüli cbcdpótlék. A spenót-ebedből sarjadt nyomott hangulatot egyszeribe föloldotta és így mindenki jókedvűen állt föl az asztaltól. Csak Bálint Ferkó volt nyugtalan, de nyugtalanságának nem árulta el az okát. Rögtön ebédulán elment hazulról, nem is feküdt le egy félórácskára, pedig ezt a délutáni szundikálást ,nem engedte volna el a világért sem. Most azt mondta sürgős dolga van és még nem tudja, mikor kerül majd haza. Vacsorára föltétlenül itthon lesz. Gebhardtékhoz délután levelet vitt a postás. Gebhardt bontotta föl a levelet, nem vette észre, hogy az a feleségének szól. A borítékból ügyvédi fölszólítás került elő. A nagyságos asszony tartozik a kalapjáért tizenkét pengővel és mivel többszöri felszólítás ellenére sem egyenlítette ki számláját, rr.ost az ügyvéd szólítja föl, hogy három napon belül annál is inkább fizessen, mert ellenkező esetben kénytelen lesz ügyfele érdekeinek védelméért a bírósághoz fordulni. Gebhardtot éktelen haragba hozta a levél. Nem is tudott arról, hogy kalapot vett n felesége. Igy kell, utólag értesülnie mindenről. Mégis csak hallatlan! Tajtékozva robbant he az ebédlőbe es fenyegetően lobogtatta a fölszólító levelet. — Mit jelentsen ez?! — kiáltotta a gyanútlan asszonyra, aki éppen harisnyát stoppolt a nyitott ablak mellett. — Ne kiabáljon, ha lassabban mondja, akkor is megértem, — intette le flegmatikusán az urát. — Nem kell az egész Holduccdnak tudni, hogy milyen goromba. — Tudni akarom, hogy mi ez? — mondta már csöndesebben, de azért toporzékolva Gebhardt. — A maga kezében van, olvassa el, Ka olyan kíváncsi rá. •— Ügyvédi fölszólítás — hörögte a férfi. — Ja, a kalapos, — legyintett az asszony. — Ne legyintgessen itt, hanem mondja meg, mikor vett kalapot? — Még az ősszel. — És miért nem fizette ki? — Mert nem adott rá pénzt. — Ha nem volt pénze, mért vett kalapot? — Mert hajadon fővel nem járhat senki. — Volt kalapja. — Volt hát, de kiment a divatból. — A mi helyzetünkben.. ? — A mi helyzetünkben sem fütyülhetünk a divatra. Csak nem teheti föl az a lány az anyja tavalyelőtti kalapját. — Hát nem magának vette? i— Nem hát. — Mért nem mondta? A Magyar Komédia K a m a r a s z i n h á -I JEGYEI — Miért nem hagy beszélni? Mindig a szavamba vág. — Most mégis ki kell fizetni. Honnan vegyühk tizenkét pengőt. — Megelégszik az a kalapos három pengővel is. Éppen ma akartam bevinni hozzá ezt a három pengőt. A többit majd legközelebb. Igy aztán helyreállt itt is a béke. Bálint kávéházban ült. Egvedül. idegesen dobolt a márványasztalon. A feketéiét már régen megitta, azóta megivott három pohár hideg vizet is. Minduntalan az órát nézte és kémlelt ki az uccára. Leste a gyereket, tiki a délutáni lapokat hozza az állomásról. Végre megpillantotta. Fölugrott a helyéről, elébe szaladt ós valósággal kitépte az újságot a kezéből. Aztán visszaült a helyére és reszkető kézzel lapozni kezdett benne. Végre megtalálta, amit keresett: az osztálysorsjáték mai húzásának eredményéről szóló tudósítást. Tágrapattant szemmel meredt a vastagabb betűkkel szedett első számra: 69.877. Félhangosan, eszelősen olvasta: „A négyszázezer pengős főnyeremény1 és a kétszázezer pengős jutalmat a 69.877 számú sorsjegy nyerte meg" Az újság kiesett a kezéből. Arca vonaglott. Azt hitte rögtön megörül. Vagy talán álmodik. Hirtelen fölkapta a földről az újságot. Maga elé terítette, aztán kitépte belső zsebéből a tárcáját, kiráncigálta belőle a sorsjegyet ós ámuló szemmel olvasta le róla a számot: 69.877. (Folyt. VÖT.) RÁDIÓ Szombat, mftfu» 14 Állandó leadások Budapestről hétköznapokon 6.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli ka. rangszó, időjárás jelentés. 12.40: Hirek. 13.20: Időjelzés, időjárásjelentés 14.40: Hirek, étrend, élelmiszerárak. 16.45: Időjelzés, időjárásjelentés. BUDAPEST L 12.(15: Gerc Lola és vitéz Szende Ferenc, az Operaház tagjai énekelnek. 13.30: Hanglemezek. 16.15: Mesék. 17: Bábszínház. Közvetítés a nyomorék gyermekek országos otthonából. 17.40: Állástalan Zenészek Zenekara. Közben kb. 18.10: Helyes magyarság. 18.45: Elbeszélés. 19.15: Palló Imre, az Operaház tagja, dagyar nótákat énekel cigányzenekarral. 20: Bidermejer. Vigjáték. 21.30: Hirek, időjárásjelentés. 21.55: Operaházi zenekar. 23.20: Tánclemezek. BUDAPEST II. 18.15: Mezőgazdasági félóra. 18.45: Hanglemezek. Grieg-hangversenv. 20.05: Cigányzene. 20.30: Hirek lóversenyeredmények. 20.55: A rádió szalonzenekara. KÜLFÖLD Bécs. 21: Az 'Aida a firenzei Vittorio Emanuelle színházból. Aida —Cigna, Radames — GiglL Berlin 18 45: Dalos, zenés tavaszi est. 22.30: Könnyű és lánczene. Boroszló. 20: Az ébresztőtől -a takarodóig, katonaest. Deutsclilandsender. 20.10: Nagyanyáink dalaiból ék zenéjéből. Droitwidi. 2135: Opcretthősök éfi hősnők. Firenze. 19.20: Harmonika. Frankfurt. 18.30: Vidám lemezek. Hamburg. 19.10: Nagy tarkaest. Kassa. 17.40: Tobák énekesnő és Radvány énekes migyar dalokat ad elő Köln. 2425: Berlin könnyű és táneznéje. Lipcse. 20: Drezdai rádiózenekar niadrigálcgyültessel és Érden cscllómüvésznővel. London Régiónál. 18.50: Tánczene. 21: Könnyű orgonajáték. Luxemburg. 23: Angol tánczene. Prága. 22.30: Tánczene. Radio Paris. 2110: Dalos, zenés tarkaságok. 23: Tánczene. Róma. 21: Rádiózenekar, dalegyveleg. 23.15: Tánczene. Stuttgart. 1915: Film cs ODercttleniczek22.30: Tánczene dalokkal.