Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)
1938-05-13 / 106. szám
Pémeic, 1935. május 13. délmagyaropszag M 011 700 eicr pengő öregségi járulék uíőlogos befizetését követeli a várostól (A Délmagyarország munkatársától.) Több, mint egy hónapja tart az a vizsgálat, amelyet az OTI budapesti központjának ellenőrei folytatnak Szegeden a nagyobb üzemekben és vállalatoknál. Az ellenőrzések során most sor került a városra is. Napokkal-ezelőtt az OTI két revizora jelent meg a városi számvevőségnél és megkezdték a vizsgálatot, elsősorban abból a szempontból, hogy a város által 1929 január 1 és 1937 december 31 közötti időpontban levont öregségi és rokkantsági biztosítási járulék mekkora összeget tesz ki. A város kilenc cvig a maga külön öregségi és rokkantsági biztosítási pénztára javára vonta le tisztviselőitől és alkalmazottaitól a járulékokat, ezév január 1-én azonban a kormány rendelelé!>ől kifolyólag az OTI átvette a város öregségi és rokkantsági biztosítási pénztárát és ettől kezdve az OTI szedi a biztosítási járulékokat is. A várost sulvos helyzet elé állította a rendelet; a városnak vissza kell fizetnie a kilenc év alatt beszedett járulékokat is az OTI-nak, ami hatalmas összegre rug. Az OTI vezérlitkárának becslése szerint ez a visszafizetendő összeg 700 ezer pengőt tesz ki, a városnál azonban túlzottnak tartják ezt az összeget és abban reménykednek, hogy nem baladja meg a félmillió pengőt. Egyébként évek folyamán a város befizetett az OTI pénztárába mintegy százezer pengőt azok után az alkalmazottai után. akik más munkaadónál vállaltak alkalmazást. Az OTI revizorainak ellenőrző munkája hónapokig is eltarthat; minden egyes tételt kivizsgálnak: kitől mennyit vontak le kilenc év alatt és tekintettel arra, liogy minden tisztviselő, havidíjas, munkás, napszámos tagia volt a biztosítási pénztárnak, sokezer tételt át kell vizsgálni, amig a végösszeget megállapítják. Szerencsére a városnak nem kell egvöszszegben visszafizetni ezt a félmillió nengő körüli összeget, hanem negyven félév alatt, egyenlő részletekben. Páger Unta?, To!nav Klári, reprón. Döntő Szombat Kakos, Pethes, Makláry ,th Himji pillanat Belvárosi Társadalmi igazságosság és jogi egyenlőség Érdekes felszólalások a képviselőház csütörtöki zsidó-vitájában — Mikecz igazsdgtígyminiszier beszéde Budapest, május 12. A képviselőház csütörtöki ülésén folytatták az úgynevezett „zsidójavaslat" tárgyalását. Az első felszólaló Ulain Ferenc volt, aki azzal kezdte, hogy meggyőződésű szerint Magyarországon a zsidókérdést ugy megoldani, mint ahogy azt Németországban tették, nem lehet, mert Magyarországnak más a gazdasági, társadalmi és politikai strukturája. Súlyos gazdasági veszteséget jelentené egy olyan radikális megoldás, mint a németországi. De nálunk társadalmilag is más a helyzet, mert a keresztények és zsidók társadalmi és szociális összekapcsolódása nálunk sokkal szorosabb, mint Németországban. Azt fejtegette, hogy Magyarországon 1919 előtt húszmillió állampolgár élt s ennek a fele nemzetiség volt. A nemzetiségek alig termellek intelligenciát. Ezzel szemben a törzsökös magyarság és a zsidóság óriási elánnal és rönnel futott előre a gazdasági cs társadalmi expanzió terén, az intelligenciát a magyarság és a zsidóság termelte. Elismerte, hogv a zsidó nem tehet arról, hogy ambicionál, képességei dinamikus voltánál fogva, az Istentől beléje oltott kvalitásainál fogva előretör, intelligenciát termel. Szerinte az intelligenciát termelő túltelítettséget előidéző zsidó prolctáriátusnak lehetővé kell tenni intézményes eszközökkel a kivándorlást. A kormány e tekintetben tegyen külpolitikai lépéseket, támogassa ezt az akciót ugy, hogy évente legalább húszezer zsidó proletár vándorolhasson ki. M a 1 a s i t s Géza: Gyönyörű politika Utánuk jönnek majd a parasztok! És aztán egyedül maradnak az urak! Ulain Ferenc: A jómódú magyar zsidó ne reszkessen, hanem álljon mellénk és segítsen bennünket nemzetépítő munkánkban. Farkas István: Szóval a gazdag zsidó maradhat, a szegénv zsidó vándoroljon ki? Festetics Sándor gróf volt a következő felszólaló. A javaslatot nem fogadja cl, mert a zsidóságot nem minősiti fajnak, hanem felekezetnek. S ze n t p á 1 y László Eckhardt Tibori al polemizált, aki felszólította a kormányt, bogy menjen annyira jobbra, amig csak tud, de azután állítson fel drótsövényt a forradalmi törekvésekkel szemben. Arra kell ügyelni, hogy a középosztály ne legyen forradalmasítható. Remélhetően cz a javaslat lesz a biztosiló szelep. Kilenc képviselő előtt beszélt ifj. Balogh István. A zsidókkal szemben a meg nem alkuvást hirdeti, ezért a javaslatot nem fogadja el. Rakovszky Tibor kijelenti, hogy nem akart ugyan a vitában résztvenni, kénytelen azonban mégis felszólalni, mert három képviselőt megtámadtak egy vállalat miatt. Az elmúlt esztendőkben — mondotta —, egy ál-görögkeleti püspök szervezett szövetkezetet a nyugati határszélen, emiatt rengeteget károsultak az ott elő gazdák, ök elmentek hivatalos helyekre, támogatást kérve, olt ajánlották azután a szóbanforgó részvénytársaságot, amelyet tényleg zsidók vezetnek, de a legjobb akarattal sem találtak olyan vállalatot, amely Úszta keresztény lett volna. Utasították a vezérigazgatót, hogy egy esztendőn belül bocsássa el az összes zsidó alkalmazottat. Beszéde végén a zsidó szellemiséget támadta. Malasics Géza megállapítja, bogv ez a törvényjavaslat a legélesebb osztályharc jegvében született. Tulajdonképen a középosztály elhelyezkedési harca a zsidósággal szemben. Azok, akik minden nap véresre koptatják a nyelvüket Marx szidásában, azok a legjobb tanítványai Marxnak. Csakhogv szerinte ez az osztályharc épp annak a keresztény középosztálybeli rétegnek nem fog segíteni, amelynek érdekében elkészült. Elismerte, hogv Magyarországon sajnos, van egy intelligencia túltermelés- Annak a levezetése azonban nem lehet a kivándorlás, ahogv azt Ulain ajánlotta. A bajok orvoslására mindent el kell követni. Mi is megtesszük most a magunkét, mint ahogv mindig is megtettük. A MABI elhatározta, hogv százhúsz Ilóman-bóit vesz fel. De hogy példát mutassunk, nem 70, hanem 120 peneő fizetéssel. — Miért nem szüntetik meg az álláshalmozásokat? — folytatta Malasits. Nemzetiszocialisták keresik fel a kereskedőket megvágási szándékkal. Ilyen körülmények között ne csodálkozzanak, ha senkisem akar cpilő munkát kifejteni. — Mi szociáldemokraták kötelességünknek Éneklő bnmDía Belvárosi Mozi Péntek Wno Mnrllnl a yil4;hirü tenorista filmje Sárga lobogó Hans Alhers és (Ilon Tscheohovn fXmmiMwá fiiumM SÜTEMÉNYEK BIZONYÍTJÁK a DrOETKERfit SÜTŐPOR ELŐNYEIT! tartjuk a magyar népet megóvni attól, hogy itt felfordulás íegyen és minden rendelkezésre álló eszközzel oda fogunk hatni, hogy ennek a javaslatnak lényegét is megismerje a magyar nép. A következő felszólaló llupert Rezsó volt. — A javaslat — mondotta — elsősorban a keresztény társadalomnak fog súlyos károkat okozni. Ezt a javaslatot mindenkinek cl kell utasítania, akit igazán az ország érdeke vezet és aki igazán magyarnak érzi magát. Sérti ez a javaslat keresztény hitünket, magyar becsületünket és hagyományainkat, úgyszintén kockáztatja külföldi érdekeinket is. A zsidóknak egyetlen bünük az, hogv dolgoztak, — folytatta —, ezért akarják megbüntetni őket. Az álláshalmozókkal szemben kell intézkedéseket hozni, mert itt a helyzet szégyenletes és tűrhetetlen. Ha reformokat akarunk, akkor elsősorban a három millió nincstelen magyar sorsát kell megjavítani. — Ezer mód áll rendelkezésünkre abban az irányban is, hogy a keresztény ifjúság helyzetét megjavítsuk. A keresztény ifjúság önérzete is tiltakozni fog az ellen, hogy ilyen áioni jusson állásokba. Azt látja most is a keresztény ifjúság, hogy ezt a törvényt. csak azért hozzák meg, hogy a zsidó mamutfizelésck helyébe keresztény mamutfizetések lépjenek. * — A javaslat nem fedi a keresztény álláspontot, amelyre a Vatikán álláspontja az irányadó. Az Osservatore Romano karácsonyi számában ezt irja: Azl antiszemitizmus századunk szégyene. ' . Homonnay Tivadar kijelenti, hogy a kereszténypárt szerint a kormánynak olyan javaslattal kellelt volna jönnie, amely a kérdést eredményesen meg is oldja. A kapitalizmus mai formájában csak ugy maradhat fenn, ha teljesiti kötelességét. Határozati javaslatot terjesztett be, hogy utasítsa a Ház a kormányt, hogy a gazdasági pályákon elhelyezkedni kívánó ifjakat lássa el megfelelő szakkönyvekkel. Tiltakozott az ellen, hogy idegen állampolgárok szállják meg a magyar ipart. Györki Imre méltánytalannak és igazságtalannak tartja, hogy magyar állampolgárokat kitaszítsanak kenyérkereseti pályákról, amikor idegen állampolgárok elhelyezkedését lehetővé teszik. Vitába száll Milotaynak azzal a megállapításaival, hogy a debreceni keresztény magyar ipari és kereskedelmi osztály megszűnt és ma már a Piac-uccán egyetlen egv keresztény kereskedő sincs- Azt hiszi, hogy Milolay ezen állítása szemenszedett valótlanság. A továbbiakban azt mondotta, hogy a kereskedelmi pályán működő patrícius családok gyermekei nem akarják apjuk mesterségét folytatni. Ma már visszahívják sokan a numerus clausus behozatala előtti állapotokat. A javaslatot nem fogadta el. Mikecz Ödön igazságügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Bevezetőben a javaslat benyújtásának okaival foglalkozott. Kijelentette, hogy a kérdésnek a törvényjavaslatban szándékolt rendezése az egész nemzet egyetemes érdekét szolgál ja- Több képviselő kifogásával szemben megjegyezte, hogy egyedül és kizárólag törvénnyel nem lehet megoldani a zsidókérdést, mert annyi erkölcsi, gazdasági, kulturális és más vonatkozása van, amelyet törvénnyel és demagógiával megoldani nem lehet. A törvényes intézkedés arra szükséges, hogy a kérdés megoldását helyes irányba terelje. Nekünk az a felfogásunk, hogy megkeressük és megtaláljuk azokat a módokat és eszközöket, amelyek a helyzet i kedvezőbb alakulását teszik lehetővé — mon-