Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-12 / 105. szám

• Csütörtök, 1958. május 12. DÉtMAC, 7AROPSZAG Y Rohamosan árad a Tisza (A Délmagyarország munkatársától.) Amilyen alacsony volt Tisza és a Maros vízállása a tavaszi áradás törvényszedi idején, márciusban és április első felében, olyan rohamosan emelkedik most. A viz szinte márólliq)napra elborította ífz árterületeket és mindkét oldalán a külső töltések oldalát nyaldossa már. Most érkeznek meg azok a hatalmas víztömegek, amelyek a hegyvidékeken megindult olvadás következtében szabadultak fel, mivel pedig az olvadás nem fokozatosan történt, hanem egyszerre, a viz is egyszerre zúdul a mellékfolyókon keresztül a Tisza medrébe. Fokozza az áradás mértékét az is, hogv az utóbbi napokban rendkívül nagy esőzések voltak mindenfelé. Ez az oka annak, hogv a Tisza nivőja egy-két nap alatt méterekkel emelkedett. A gyorsütemű áradás közvetlen veszedelemmel nem fenyegeti Szegedet, a város balósága azért köteles óvatosságból megtette a szükséges árvédelmi intézkedéseket. A töltéseket nagy gonddal ellenőrzik és figyelemmel kisérik a felső szakaszokról érkező vízrajzi jelentéseket. A jelentések szerint a legnagyobb mértékben a Maros árad. amelv sok helyen kilépett a normális medréből, dc áradnak az összes többi mellékfolyók is. Szegeden az áradás egyelőre esak annyi ba jt okoz, hogy a vizi szezon kezdetét bizonytalan időre eltolta. A városi strand területét elborította a viz és az apadás beállta után akármilyen gyorsan vonul is le róla, jó időbe telik, ainig renbehozhatiák a területet. > „A szenlislváni birodalom alapja nem a faj, hanem a magyar szellemiség" Bródy Eruo és gróf Széchenyi György beszéde a „zsidójaraslaí" vitájában — „Ez a javaslat szembehelyezkedés a keresztény alapigazságokkal" Rövid inferpellációs vita a Ház szerdai ülésén Budapest, május 11. Érdekes felszólalásokkal folytatódott a képviselőház szerdai ülésén az úgynevezett „zsidójavaslat" vitája. Bródy Ernő volt az első szónok. — Ez a javaslat nagy jelszavakkal indult — mondotta. A kapitalizmus és a kartelluralom letörését hangoztatta. A végén azt látjuk, begy x vitában szegény nyomorult páriák százalékarányáról beszélnek cs arról, hogy a zsidók hogy helyezkedtek el az ószeres-, zsibárusiparban. Bródy ezután az emancipációs törvény létrejöttét ismertette. Hivatkozott báró Eötvös József beszédére, amelyben a nagy magyar leszámolt a ma sokat hangoztatott gazdasági és asszimilációs kérdésekkel. Deák Ferenc beszédeit ismertette, amelyek mind a vallásszabadság és a jogegyenlőség megoszthalatlanságáról tellek tanúbizonyságot. — A jogegyenlőség nem tűri az elkülönítést mondotta —, se az osztályozást, a jogegyenlőséget nem lehet parcellázni, kontingentálni, százalékúim, a jogegyenlőség egységes és fellétlen fogalom, nem ismer osztály- és felekezeti különbségeket. Abban a pillanatban, amint ez a javaslat vallások szerint, megkülönböztetést végzett — megszűnt a jogegyenlőség. — Magyarországon ma jogi szempontból zsidó nemzetségről beszélni nem lehet. A zsidóság gyűjtőfogalma alatt nem lehel mást érteni, mint azoknak összességét, akik a zsidó vallásfelekezetet alkotják. A zsidó elnevezés tehát a kúria szerint kizárólag Mózes-vállásuakat jelent, aki tehát zsidó ellen izgat, felekezeti izgatást követ el. Bródy Ernő igy folytatta: — Én ebben az országban születtem és velem együtt többszázezer zsidó itt nőtt fel, az anyatejjel együtt szívtuk magunkba a magyar haza szeretetét. Közülünk rendkívül sokan falun nőttünk fel, magyar iskolába jártunk. Gyermekkorunkban, ifjúságunkban egész eletünkön át telve voltunk lelkesedéssel a nr.gy országvezetők iránt, a nagy hadvezérek, szabadsághősök, irók és költők iránt. Lehet-e nekem. vagy sorstársaimnak, hittestvéreimnek egyáltalán azt mondani, hogv nekünk más volna a gondolkodásunk, mint a magyaroké? Magyarok vagyunk, magyarok maradunk és magvarok leszünk mindörökké. — Előbb vagyok magyar és csak azután vagyok zsidó és ügyvéd. M e g ay-Me i x n e r : Nem minden zsidó gondolkodik igy. Végváry József: Maga benne van a busz százalékban •., Bródy Ernő: Magyarország évtizedeken keresztül közjogi harcokkal volt elfoglalva. A közös hadsereg tisztjei bennünket is RákócziHiindoknnk és Kossuth-Kundoknak neveztek. Amikor most látom, hogy egyes fiatalok kucsmákat viselnek, eszembe jut, hogy fiatalkoromban én is viseltem ilyen kucsmát, akkor, amikor a véderővitában a magyar nyelvhasználatért folyt a harc. Ebben a teremben én éveken át együtt ültem olyan képviselőtársakkal. akik ma megszállott területen hűségesküt teltek le. Agyontaposnám azt a zsidót, aki ilyesmire vállalkozott, mert első a nemzethiiség. Aki zsidó létére máskép gondolkozik, az vándoroljon ki innen. Egész multammal rászolgáltam arra, hogy nekem ezt elhigyjék. Bródv Ernő itt láthatóan küzdött az elérzékenyüléssel. Könnyezve folytatta: — Trianon Magyarországot rétalapjaiban renditette meg. Azt szokták mondani: olyan kevesen vagyunk, hogv még az apagyilkosnak is meg kellene bocsátani. Én nem mondom, hogv ezeknek bocsássanak meg, én csak azt mondom: bocsássanak meg az ártatlanoknak! Báró V a v Miklós volt a következő szónok, aki legelőször is elismeréssel adózott Bródy Ernő beszédének. Szerinte a javaslat nem irányul sem a "zsidó egyház, sem a zsidó felekezet ellen, mert ezt ő, mint protestáns ember, nem helyeselné. Ezután, mint olyan ember, aki gazdaságilag szoros összeköttetésben a Zsidó iparral és kereskedelemmel. megállapítja, bogy kevés kivétellel hasznos tevékenységet fejtenek ki és szolgálataikat az adott viszonyok között nem is lehet nélkülözni. Báró Vav Miklós ezután felszólította a zsidóságot, hogv ne vegyék sértésnek ezt a javaslatot, ne bírálják el ennek a szemszögéből, hiszen vidéken sem tekintik a szóhanforBelvárosI Mozi Csütörtök, pintek r Mno Marlfnl s világhírű tenorista filmje Éneklő bandita vidám énekes történet. Partnerei: Ida Lnpino és T,. Cnrlllo Korzó Mozi •la és pénteken Sárga lobogó Hans Athers és Olqa Isr hechnva BUTORül ^^ ^^ ^^ Géza éa laai • Szendrényi Géza éa laai Jlszfalosmesterek Bútorcsarnoka Tejelőn ttl—82. Szeged, Dugonics-tér 11. 1 gó törvényt a zsidóság ellen irányulónak, vidéken nagyon jól megférnek mindenütt a zsidókkal. Gróf Széchenyi György beszélt ezután. — Legyünk becsületesek és őszinték' — mondotta. Nem lehet azt mondani, hogy tulajdonképen ötszázalékos arányszám ilíetné meg a zsidóságot és nem lehet azt mondani, hogy mi mégis busz százalékot juttattunk. Vegyük sorra a közintézményeket, állami hivatalokat, közhivatalokat, megyei hivatalokat, azoknak az üzemeknek sorozatát, ahová évek óta egyetlenegy zsidót sem engedtek be. — A fenyegeti veszedelmek — hangsúlyozta —, összefüggésben állnak egyes országokban lefolyt olyan tényekkel, amelyeket itt szóvátenni nem-akar már csak azért sem, inert nem kíván beleavatkozni más államok belügyeibe, azt azonban megállapíthatja, hogy azokat a tényeket, amelyekre célzott, nem tartja sem keresztényinek, sem humánusnak. — Faj csak egy van, az egész emberiség, minden egyéb csak fajta. Lehet-e magyar érdek különliöző faji problémákat előidéző eszmeáramlatok sodrában most még a zsidó faj kérdését is fölvetni? Remélem, hogy ennek ellenére is a zsidóság hü marad a magyarsághoz, mint ahogy ezt Bródy Ernő képviselőtársam is kifejtette. — Bírálnunk kell ezt a javaslatot — mondotta Széchenyi György — a magyar szellemiség fejlődésének szemszögéből is. A szentistváni birodalomnak fundamentális alapja a szellemiség, nem a faj és a nyelv és a kormány éppen ebben az évben, Szent István évében mert idejönni egy faji különbséget tevő törvényjavaslattal akkor, amikor minden magyarnak kötelessége lett volna ezt a szentistvánl elvet tipró javaslatot elutasítani. — Vissza kell térni ismét arra a szenlislváni alapelvre, amelv a magyar szellemiséget tartja a legfontosabbnak- Súlyosan sérti a keresztény felfogást a faji elv túlértékelése. — Krisztus Urunk — folytatta felemelt hangon — minden nép számára adta meg az evangéliumot, hogy lehet a keresztény alapigazságokkal ennyire szembehelyezkedni! — Ebben a javaslatban kártérítés nélküli jogelvonásról van szó, ez a. javaslat arculcsapása a társadalmi igazság alapelvének. Ez a törvényjavaslat idegen eszmeáramlatok szálíáscsinálója, a leghatározottabban ellenzem és nem fogadom cl; R a j n i s s Ferenc volt a következő felszólaló. Kijelentette, hogy szerinte a jobboldali politikusok önmérsékletről tesznek tanúságot, amikor ezt a javaslatot elfogadják. Rujniss beszéde közben lépett a terembe Darányi Kálmán miniszterelnök, aki a beszéd után szólásra emelkedett és benyújtotta a mult évi zásrszámadást, valamint a Szent István emlékére Székesfehérvárott tartandó országgyűlésre vonatkozó javaslatot. A kormánypárti képviselők ekkor Tasuády Nagv András Ncp-elnökkel az élükön, tapsban törtek ki. Percekig zúgott a tüntető taps a kormánypárti oldalon. Meisler Károlv szerint az antiszemitizmus elsősorban reakció. Szerinte revízió alá kell venni a trafik- és ital mérési engedélyeket, úgyszintén a moziengedélyeket. A kormány — folytatta — haladéktalanul nyújtson be törvényjavaslatot, amely hatályon kivii! helyezi a zsidóság polgári és politikai egyenjogúságát, eltilt ja a zsidók és kereszténvek közötti házasságot és súlyosan bünteti a házasságon kiviili kapcsolatot is. Hubay Kálmán beszéli ezután Nem haj/