Délmagyarország, 1938. május (14. évfolyam, 96-120. szám)

1938-05-11 / 104. szám

Szerda, 1938. május 11. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Csecsemő BceSenayéf Pollák Testvéreknél • >w Hm He* H W H H "top ® Kérje árjegys&V linket. Osekonics ucca 6. Kalász-tair. „A magyar nemzet fiat között nem lehet különbséget tenni akármilyen vallású" Gróf Apponyi György beszéde a „zsidója vaslal" ellen — »Ez a törvényjavaslat ellenkezik a keresztény etikával* Bar.lapest, május 10. A képviselőház kedden nyolcórás ülésen folytatta az úgynevezett »zsidójavaslat* tárgyalását. Ká olyi Viktor gróf szólalt fel elsőnek. Azt mondotta, hogy a javaslat ellenzői Kossuth, Deák. Szemére Bertalan helyett a jelen nagyságokra hivatkoznak: Weiss Fülöpre, Felmer Pálra, üo]dberger Leóra, Rassay Károlyra, vagy Rupert Rezsőre, de hagyják nyugodtan aludni azokat, akik nem tudnak tiltakozni. Ezután azzal vádolta Bethlen István grófot, hogy felbátorította a magyar zsidóságot a külpolitikai okokra va'ó hivatkozással, hogy vélt sérelmeivel a külföldhöz apelláljon. CsiUéry András pártja távollétében beszélt. Azt mondotta, hogy a zsidóság sohasem akart asszimilálódni és Magyarország számára csak mint átmenő vadászterület, mint a nyugati kultura kapuja szerepel. Sokaljn a zsidóság számára megállapított 20 százalékos érvényesülési lehetőséget. A zsidók egyenjogúsítása miatt nem fáj a fejem — mondotta —, azt se bánnám, ha a zsidóknak elvennék minden jogát és száműznék őket. Milotay István volt a következő szónok. Különböző idézetekkel azt igyekezett bizonyítani, hogy a zsidóság faj és hogy a zsidókérdés már az ókoroan létezett. Amikor Alexander Bernátra hivatkozott, Reisinger Ferenc ezt kiáltotta l'cléje: — JeUinekre tessék hivatkozni! Ezután Apponyi Gvörgy gróf szólalt fel. — Ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik — mondotta —, semmiképen sem fogja biztosítani a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyát, nem fogja megoldani a gazdasági és társadalmi élet egyetlen problémáját sem, egyedül C6ak arra alkalmas, hogy a gyakorlati antiszemitizmusnak törvényes alapot adjon. Állítom, hogy azok, akik ma a zsidókérdést tolják előtérbe, ezt azért teszik, hogy egyelőre mentesüljenek attól a Kötelezettségtől, hogy a bajok gyökeréig menjenek el és a komoly orvoslásnak sokkal nehezebb, de egyben szükségesebbb útjait választják. Zsidókérdés azért van, mert mesterségesen felvetették. — A kapitalisztikus termelési rend szükségképen kiváltotta nemcsak nálunk, hanem világszerte azokat a problémákat, amelyek nélkül ez a javaslat sem született volna meg. Ez az, amit röviden a kapitalizmus válságának neveznek és erre mutattak rá jobbról és balról azok, akik a a kapitalisztikus rendszert meg akarják szüntetni. — Az az eljárás, amit a törvényjavaslat statuál, a közgazdasági életben szerepet játszó zsidóságnál érthető idegességet vált ki, amely a túloldal által röviden, de vajösen szabotázsnak nevezett tartózkodó gazdasági tevékenységre vezet. Konkrét eredmények helyett éppen az ellenkezőjét érik el és ebből nem lesz haszna sem a köznek, sem a munkaalkalmakra váró intellektuális rétegeknek és a munkástömegeknek. Arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a kormánynak nincsen szándéka vagy bátorsága a kérdések lényegéhez hozzányúlni. Közhangulatra hivatkozni olyankor, amikor a közhangulatot a kormányzati propaganda szervei — sajtója és a nyilvánosság előtt sürün szereplő képviselői — teremtettek, vagy ha nem is teremtettek, dc kétségtelenül naggyá növelték — oluan érvelés, amelyet egy erős cs saját hivatalosan hirdetett célkitűzésért komolyan vevő kormány sohasem engedne meg mayának. Ez a törvényjavaslat megoldatlanul hagy minden kérdést és amellett nagyon is magán viseii egy gyűlölködő szenvedély dölt való drfeidldsnak a bélyegét. — A magyar nemzet fiai között nem tehet különbséget az sem, ha a nemzet egyes fiai az addig nem teljes jogú zsidófelekezet tagjai. A inai napig mint állampolgár, mint a Szent Korona tagja, egyenlő volt minden magyar ember, katolikus, protestáns vagy zsidó. — Ha ilyen fontos elvet, mint amilyen a jogegyenlőség elve, amely alkotmányunk egyik lényeges alapja, könnyelműen lebontjuk, az ezt kodifikáló törvény máris nem lehet jó és a magyar tradíciókhoz ragaszkodó alkotmánytisztelő törvényhozók számára elfogadhatatlan. (Zajos helyeslés.) — De rossz és elfogadhatatlan az olyan törvény is — folytatta Apponyi —, amely ellenkezik a keresztény etikával és amely súlyos igazságtalanságokat tartalmaz' az állampolgárok egy részével szemben. — Egyszerűen nem áll az, amit a javaslat indokolása dilit,' hogy a zsidóság »érzésben és egész szellemi habitusában nem tudott a hazai népesség egyéb rétegeihez idomulni*. Most is figyelemmel kisérem az egyik utódállam belpolitikai életét és leszögezhetem, hogy aki ilyesmit altit, az vagy tudatlanságból, vagy tudatosan rágalmaz. — Igazságtalan a törvényjavaslat abbán is, hogy még az igazságtalanságot sem méri egyenlő mértékkel. Mert amig a mérnöki, ügyvédi és orvosi kamaráknál, valamint a magánvállalatoknál a 80:20 százalékos arány elérésére ötévi határidőt engedélyez, az újságírói kamaránál, valamint az egyes lapváiUiatoknál ezt a határidőt másfél évben szabja meg. A javaslatban az újságírók részesülnek a legrosszabb bánásmódban. Mindössze 12 százalék lesz az arányok azoknak a zsidó újságíróknak, akik állásban maradhatnak. Az újságírókra vonatkozó sérelem repardcióját kérem abban az irányban, hogy ismertessék el a szerzett jog a kamarában éppúgy, mint az ügyvédeknél, orvosoknál, mérnököknél, az egyes lapoknál pedig a 20:80 arány megvalósítására éppúgy öt évet engedéilyezzenek, mint a kereskedelmi alkalmazottaknál. Fel kell vetnem a kérdést — folytatta Apponyi -—, mivel érdemelték meg az újságírók ezt a kivételesen rossz elbánást a többi foglalkozási ágakkal szemben. Állítom, hogy elsősorban a magyar sajtó volt az, amelv az elmúlt két évtizedben a revízió gondolatát fenntartotta és megerősítette. — Nem volt külföldi tárgyalás, amelyről amikor egy magyar miniszterelnök hazaérkezett, első szava nem a: elismerés és a köszönet szava volt u magyar sajtóval szemben. De ami vonatkozik a magyar sajtóra, mint olyanra, vonatkozik a mdgyar újságírók' érdekképviseletére, a Magyar Újságírók Eggyesületcre is. Ez az egyesület attól az időponttól kezdve, amikor módja volt a Nemzetközi Újságíró Szövetségen keresztül érintkezésbe lépni a külföldi ujságirótestüJctekke], működése egyik legtöbb cé/jóul tűzte ki a Nemzetközi Újságíró Szövetségen belül a magyar nemzeti célok szolgálatát. Azt az eredményt Gömbös Gyula kormánya oly jelentősnek tartotta, hogy a nemzetközi kongresszus megrendezéséért öt magyar ufságlí ót terjesztett fel legfelsőbb kitüntetésre. Hivatkozom a londoni követség követségi tanácsosára, vitéz Marossy Ferencre, aki a külügymirnisztérium sajtóosztályát vezette és aki részletes felvilágosításokat adhat azokról a felbecsülhetetlen eredményekről legszentebb ne.mze/i céljaink szolgálatúban, amelyekkel a Magyar Újságíróid Egyesülete minden magyar ember tiszteletét és háláját kiéidemlö módon elért. — De beszéljünk a kommunizmusról. Akkor a Magyar Újságírók Egyesületét feloszlatták és at újságírókat szakszervezetekbe tömöritették. Ez volt az egyetlen szakszervezet Magyarországon at egész proletárdiktatúra alatt, ahol nyílt ülésen ellenforradalmat hirdettek és erről a nyilt ülés** röl vitték ,cl az újságírókat a Batthyány-palota kinzókamráiba. Lehet, bogy ezek azok a bűnök, amelyek miatt a magyar újságírók ilyen különleges bánásmódot érdemelnek. — Törvényhozói felelősségünk sem engedheti meg, hogy ehhez a törvényjavaslathoz hozzájáruljunk. Soha nem éreztük annyira, hogy erős kormányra van szükség, mint most. Apponyi igy fejezte bc beszédét: — Fajok keveredéséből és asszimilálódásdbóí keletkezett a mai magyar nemzet legnagyobb ré* sze. Természetes, hogy vannak rosszul, vagy még hiányosan asszimiláltak az idegen fajuak között; de nemcsak a zsidóknál, hanem például a német származásuaknál is. — Végül lehetetlenné teszi számomra a javaslat elfogadását az a hallatlanul széleskörű felhatalmazás, melyet a kormány a rendeleti uton való kormányzásra a maga számára kér. Minden parlamentáris elmélet mellett illúzióvá vá'ik a magyar parlamentarizmus, ha ezt a felhatalmazást a kormány megkapja. Drobny Lajos elfogadja a javaslatot a zsidóság érdekében is és mert a javaslat alkalmas arra, hogy a társadalmi ellentéteket kiegyenlítse. Szerinte a mai időkben a kormánynak szüksége van a felhatalmazásra, amely jogot ad a pillanatnyilag szükséges rendelkezések megtételére. Esztergályos János a javaslatot nem fogadta cl, amely nem segít a nyomorúságon, sem a középosztályon, csak a legkisebb állásokból mozditja el a zsidókat. A társadalmi rend egyensúlyát nem a zsidók veszélyeztetik, hanem az állandó munkanélküliség és a kartelek. Elsősorban ezen kellene segíteni. Fel kell szabaditani szellemileg a magyar parasztságot. A kormány azért engedi erősödni az antiszemitizmust, hogy elterelje a figyelmet a földkérdésről. Haám Arthur kerületének földbirtok- és gyáripari ügyeiről beszélt, a javaslatot elfogadta. Ezután Bobory elnök indítványt tett, hogy a legközelebbi ülést szerdán délelőtt tartsa a Ház. „Egy uidim hét a Balatonon" jegyfüzet, gondnélküli pihenést nvujt az elő- cs utóidényben. A jepyfüzct gyors III. osztályon való utazásra ós 1 bet i lakás és teljes ellátásra jogosít. — Ara P 59.— Kapható az Ibusz, Máv. Hiv. Menet jegyirodái ban. Az Alföld legnagyobb táblaüveg raktára: Körösi Géza SZEGED. Mérei-ucca 9b. szám. Telefon: 19-57.